MiNap Online

Bugár Béla, az MKP volt elnöke és a vele együtt kilépő képviselők hajlandók tárgyalni az új, Csáky Pál-féle vezetéssel. árgyalásokkal kívánja megoldani a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjában (MKP) kialakult vitát a párt elnöksége és a parlamenti frakcióból kilépett három képviselő. A felek ebben pénteken egyeztek meg. "Megegyeztünk, hogy a tárgyalásokat folytatjuk. Néhányan csak most értették meg kifogásainkat" - mondta a találkozó után Bugár Béla volt pártelnök, aki Gál Gáborral és A. Nagy Lászlóval együtt a hét közepén jelentette be, hogy elhagyja az MKP parlamenti frakcióját, mert nem ért egyet a mostani pártvezetés stílusával.

A szomszédos szlovákiában eddig heves vitákat váltott ki a rádió körül, hogy a frekvenciaváltásnál, amikor a Pátria átkerült az URH sugárzásra, a magyarlakta területek 30 százalékán nem tudták fogni az adást. A középhullámon való sugárzással viszont újra teljes lefedettséggel sugározna az egyetlen szlovákiai magyar rádiócsatorna.

Elfogadta az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén azt a jogszabálycsomagot, amelynek köszönhetően további liberalizálással fokozódhat a verseny az európai uniós energiapiacon. Az új szabályozás egyik eredménye a várakozások szerint az lesz, hogy a lakosság számára csökken az áram- és a gázszolgáltatás díja. A Strasbourgban jóváhagyott szabályokat még az EU-tagországok szakminiszteri tanácsának is véglegesítenie kell, de ennek várhatóan nem lesz akadálya, miután a most elfogadott csomag az uniós intézmények közös kompromisszuma volt.

Erdészkutatók attól tartanak, hogy az éghajlatváltozás hatására az erdők a jövőben több üvegházhatású gázt bocsátanak majd ki, mint amennyit tárolnak. Jelenleg a világ erdei még a globális szén-dioxid-kibocsátás egynegyedét nyelik el. A globális hőmérséklet 2,5 Celsius fokos emelkedése az iparosodás előtti korhoz képest azonban elveheti az erdők e fontos képességét - figyelmeztet az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi szövetsége, az IUFRO.

Megszavazta az Európai Parlament azt az európai uniós jogszabályt, amelynek alapján júliustól több mint 60 százalékkal csökken az EU-tagállamokban a több országot érintő SMS-küldés díja, és mérséklődik az úgynevezett adatroaming, azaz mobiltelefonos internetezés nagykereskedelmi ára.

Határozottabb akar lenni a magyar-szlovák tárgyalásokon az új magyar külügyminiszter. Balázs Péter az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta: a problémákat ki kell mondani, utána pedig rendszeresen meg lehet kérdezni a szlovák partnert, történt-e valami a legutolsó találkozó óta. A miniszter szerint több probléma nehezíti a két ország viszonyát, példaként említette, hogy kisgyerekeket kényszerítenek a kétnyelvűségre.

Várhatóan kilép a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának parlamenti frakciójából Bugár Béla. A párt volt elnöke ezt délelőtti sajtótájékoztatóján jelenti be - értesült több pozsonyi lap. Bugárral együtt valószínűleg további három képviselő Bastrnák Tibor, Gál Gábor és A. Nagy László is elhagyja az MKP parlamenti csoportját. A múlt héten Simon Zsolt volt mezőgazdasági miniszter lépett ki a frakcióból: döntését azzal indokolta, hogy nem tud egyetérteni a párt mai vezetésének, elsősorban Csáky Pál elnöknek a politikai stílusával.

Április 24-én szavaz az Európai Parlament arról a jogszabály-tervezetről, amelynek célja az illegális faimport megtiltása. Az Európába érkező fa kb. egyötöde (azaz kb. 27 M m3 évente) valószínűleg illegális fakitermelésből származik - a WWF adatai szerint, amiket egy április 9-i sajtótájékoztatón tettek közzé. A Világbank becslései szerint az illegális erdőirtások miatti (globális) éves piaci veszteségek meghaladják a 10 Mrd USD értéket – ez több mint nyolcszorosa a teljes hivatalos fejlesztési támogatásnak. Az Európába illegálisan importált fa 40%-a Délkelet-Ázsiából származik (főként Indonéziából); 36% és 56% között van az Afrikából származó áru aránya, 32% érkezik Kínából és kb. ugyanennyi Kelet-Európából (főként Oroszországból). A már feldolgozott (de illegális kivágásból származó) fatermékek (papír, bútor) exportja (európai importja) szintén hatalmas (egyes becslések szerint a mennyiség 90%-ára kiterjedő) problémát jelent. A fogyasztónak viszont sem módja, sem lehetősége nincs ahhoz, hogy megállapítsa, honnan származik a vásárolni szándékozott faáru (pl. bútor) alapanyaga, s ha mégis, hogy ott vajon a fenntartható fejlődés követelményeit betartva vágták-e ki. Ezek a körülmények vezettek annak a felismerésnek a széles körű elfogadásához, hogy változtatni kell a jelenlegi szabályozáson. A civil szervezetek kitartó harcának köszönhető annak a tervezetnek a megszületése, amit a Bizottság 2008 októberében terjesztett az Európai Parlament elé jóváhagyásra. Ez az "ésszerű gondosság" elvét veszi alapul, azaz minden ésszerűen elvárható intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a fatermék eredetének legalitását meg lehessen állapítani. Ez az elv nem követeli meg az áru életfolyamata teljes nyomon követésének biztosítását, s nem állít fel független ellenőrzési mechanizmusokat – ami egyik oldalról tekintve előnye, másik irányból nézve hátránya. A civil szervezetek most arra szólítják fel a képviselőket, hogy támogassák ezeket a módosító indítványokat a végszavazás során – nem felejtve ki érveik sorából azt sem, hogy az illegális fatermékek tisztességtelen versenyelőnyt is jelentenek az importálóknak. A WWF összefoglalója részletesen elemzi a helyzetet, illetve a javaslatokat. Ez az összefoglaló Magyarországra vonatkozóan a következőket állapítja meg: A 2004-ben importált 4 M m3 faanyag egynegyede Ukrajnából érkezett; Románia és Szlovákia szállította a mennyiség másik egynegyedét. A Magyarországra érkező illegális eredetű faanyag zöme nagy valószínűséggel az Unión kívülről származott. Az említett három ország valószínűleg 400 000 m3 illegális eredetű faanyagot szállított Magyarországra 2004-ben. A jogszabály párhuzamos jogalkotási folyamatban születik meg: a Parlament döntése után még a Tanács (várhatóan június 22-23-án sorra kerülő) ülésén is elfogadó döntésnek kell születnie.Forrás: www.muszakiforum.hu Teljes cikk

A Miskolci Páholy következő, minden tekintetben rendhagyó előadása április 25-én, szombaton nem pusztán a helyszín miatt ígérkezik különlegesnek. Egy olyan kalandtúrára hívták meg a Miskolci Nemzeti Színház bőkezű pártolóit, melynek célállomása a Kassai Állami Színház (©tátne divadlo Koąice), ahol egy tartalmas és egyben szórakoztató délután folytatásaként Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettje tekinthető meg a kassai színház művészeinek előadásában, Halasi Imre rendezésében.A „kalandtúrára” érkezőket április 25-én welcome drink várja a Miskolci Nemzeti Színház nagyszínházi előcsarnokában. A túra kora délután indul bérelt autóbuszokkal. A Kassáig tartó úton a teátrum által felkért tapasztalt túravezetők, Fandl Ferenc valamint Molnár Sándor Tamás gondoskodnak a vendégek szórakoztatásáról. Kassára érve egy rövid városnézés, és a szlovák nemzeti ételekből összeállított svédasztalos vacsora után a Kassai Állami Színház szövegkiíróval kísért előadása 19 órakor kezdődik. A vacsora előtt a vendégeket köszönti a kassai színház igazgatója, Peter Himič is. Az előadás végén a páholytagok János-pohárral búcsúznak a várostól.

A legtöbb veszélyes termék Kínából érkezik az uniós államok piacára. A fogyasztóvédelmi biztos szerint a válság idején még jobban kell ügyelni a termékek biztonságára. Tavaly 16 százalékkal több veszélyes terméket vontak ki az uniós piacokról, mint 2007-ben. A legnagyobb veszélyt továbbra is a balesetet okozó, vagy mérgező festékanyagot tartalmazó gyerekjátékok jelentik, és ezek legnagyobb részt Kínából érkeznek.

2007 nyarán Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei 14 pontos megállapodást írtak alá a két ország kapcsolatainak javításáért egyebek közt arról, hogy a magyar és szlovák történészek közös "történelmi szöveggyűjteményt" készítenek. A megállapodás eredményeként tanári kézikönyv készül középiskolai történelemtanárok, egyetemisták számára.

Északi szomszédunknál meghaladta a tíz százalékot a munkanélküliek aránya: a februári 9,7-ről márciusban 10,3 százalékra nőtt. A korábbi években Szlovákia, időnként Lengyelországgal versenyben, listavezető volt Európában, de legújabban a balti államokban a legnagyobb a munkanélküliség: 13-15 százalék között van.