MiNap Online

2009. március 10-én orosz-magyar kormányközi konzultáció lesz Moszkvában. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormányának több tagja az orosz kormány meghívására utazik az orosz fővárosba. A magyar és orosz kormánytagok részvételével zajló kormányközi konzultáción a magyar-orosz együttműködés aktuális kérdéseiről lesz szó. A két ország együttműködését érintő kérdések megvitatását célul tűző kormányközi fórum első alkalommal 2007. decemberében ülésezett Budapesten.

Nyolc magyarországi és kilenc szlovákiai város kulturális ügyekkel megbízott alpolgármestere, tanácsosa tart megbeszélést Pozsonyban a Magyar Kulturális Intézetben pénteken.A most először megrendezett összejövetelt a magyar intézet kezdeményezte a Tegyük meg az első lépést! jelmondatú szlovák-magyar megbékélési kampány egyik újabb mozzanataként - mondta el Krasztev Péter intézetigazgató, hozzátéve: a meghívott városok legfőbb közös vonása, hogy nyitottak a szomszédos ország felé, tudatosan együttműködő várospolitikát folytatnak, és van bennük akarat a kapcsolatok bővítésére.  Az igazgató szerint az összejövetel elsődleges célja, hogy a testvérvárosi viszonyokat fejlesszék, bizonyos értelemben meghaladják. Ez azt jelenti, hogy együttműködési hálózatot építenének ki, s egy-egy programot több helyre is elvinnének, a magyar intézet pedig koordinálná ezt az együttműködést.  A másik cél az, hogy "ezekben a konfliktusokkal teli időkben valakinek példát kell mutatnia nagyvonalúságból, együttműködési hajlandóságból, abból, hogy az országos politika konfrontatív késztetései nem befolyásolhatják a hétköznapi emberek, a városok lakóinak határokon és etnikumokon átnyúló közösségi tevékenységét" - hangsúlyozta az igazgató.A találkozón a városok képviselői röviden, maximum 10 percben összefoglalják, mit tudnak fölkínálni a többieknek, így például kiállítást, színházi előadást, gyűjtemények bemutatását, illetve melyek azok a kiemelt, városi finanszírozású, szervezésű fesztiválok, ünnepségek, amelyeken szívesen látnának fellépőket a szomszédos ország városaiból. A bemutatót beszélgetés követi, amelyet Zora Jaurová, a Kassa 2013 Európa Kulturális Fővárosa projekt programigazgatója és Krasztev Péter intézetigazgató vezeti. A munkát szinkrontolmácsolás segíti. A találkozón részt vevő magyar városok: Békéscsaba, Budapest, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Sopron és Vác, míg szlovák részről Kassa, Eperjes, Nagyszombat, Nyitra, Márton, Pozsony, Selmecbánya, Szakolca és Trencsény képviselteti magát.

Bécsben tárgyalt csütörtökön az a magyar-osztrák konzultatív csoport, melynek célja, hogy politikai megoldást keressen a heiligenkreuzi hulladékégető elhelyezésének kérdésére. A bécsi tárgyaláson a magyar tárgyaló delegáció kezdeményezte az engedélyezési eljárás felfüggesztését mindaddig, amíg a konzultatív csoport a helyi érdekeltek bevonásával kölcsönösen elfogadható megoldást nem talál. Az első, szeptember végi budapesti találkozót követően második alkalommal ült tárgyalóasztalhoz a magyar-osztrák konzultatív csoport csütörtökön a bécsi környezetvédelmi minisztériumban. A tárgyaló delegációt magyar részről Oláh Lajos államtitkár, az osztrák környezetvédelmi tárca részéről pedig Leopold Zahrer szekciófőnök vezette, a megbeszélésen részt vett továbbá a burgenlandi tartományi hivatal képviselője, valamint Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere is. A tárgyalások során a magyar fél továbbra is kitartott amellett, hogy a Szentgotthárd közvetlen közelébe tervezett hulladékhasznosító műnek hiányzik a társadalmi támogatottsága, e nélkül pedig a kijelölt helyszínen nem lehet azt felépíteni. Kezdeményezték továbbá, hogy az osztrák fél függessze fel az engedélyezési eljárást mindaddig, amíg a konzultatív csoport a helyi érdekeltek bevonásával kölcsönösen elfogadható megoldás nem talál az égetőmű kérdésében. Szorgalmazták emellett alternatív megoldások bemutatását a tervezett hulladékégető – és annak kéménye - tájba illesztésére, hiszen erre Európában is számos példaértékű gyakorlat létezik.A szentgotthárdiak kérésére korábban kormánydöntés is megerősítette azt a hivatalos magyar álláspontot, hogy a tervezett hulladékhasznosító mű az országhatártól lényegesen távolabb épüljön fel, és a két ország kormánya működjön együtt ennek érdekében. A magyar álláspont szerint közös érdek a térség idegenforgalmi vonzerejének megóvása, amit tájvédelmi szempontból jelentősen csökkent a tervezett égetőmű. A Szentgotthárdtól alig 1 km-re tervezett hulladékégető a hivatalos magyar álláspont szerint ellentétes a helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseivel. A határmenti osztrák önkormányzatok közül több – például Mogersdorf - is hasonlóan foglal állást – hangsúlyozta a magyar fél. Október 20-án az osztrák zöldek is parlamenti interpellációt intéztek a szövetségi környezetvédelmi miniszterhez, amelyben többek között az alternatív helyszínjavaslatra várnak választ. A magyar környezetvédelmi tárca mindent elkövet annak érdekében, hogy érvényt szerezzen a szentgotthárdiak és a térségben élők érdekeinek. Hazánk hatásviselő félként továbbra is részt vesz az Espoo-i Egyezmény keretében folyó környezeti hatásvizsgálati eljárásban, Magyarország ugyanakkor az eljárásban vétójoggal nem rendelkezik.

Pécs és Miskolc mutatkozott be november 4-én, kedden az Európai Parlament épületében. Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő meghívására és segítségével a két magyar város építészeti, művészeti értékeit és hétköznapi pillanatait kiállítás mutatja be Brüsszelben.Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz, Miskolc pedig – amelyik szintén esélyes volt a címre – 2008-ban Magyarország kulturális fővárosa. Hegyi Gyula elmondta, azért hívott meg két várost is Brüsszelbe, mert együtt még árnyaltabban tudják képviselni hazánk értékeit. Pécs az egyetemek és a művészetek városa, sokan mediterrán hangulatát is dicsérik. A brüsszeli kiállítás is azt fejezi ki, hogy Pécs hisz a kulturális fővárosi projekt sikerében. A magyar képviselő mindent megtesz a Magyarország hírnevét öregbítő terv eredményes megvalósulásáért. Miskolcnak – ahol képviselői irodát nyitott és rendszeresen tart fogadóórát –, szintén gazdagok a kulturális hagyományai, a város az elmúlt években látványosan fejlődik.

A Goodyear és a Dunlop összesen kilenc független európai téligumi-teszten ért el kiemelkedő eredményt, így a két abroncsmárka minden bizonnyal a vásárlók első számú választása lesz a téli szezon kezdetén.A független cégek által végzett tesztek eredményei általában fontos szerepet játszanak az autótulajdonosok téligumi-választásában. Európában a téli abroncsok a teljes piac 30%-át teszik ki. Néhány országban, mint például Ausztriában, Svédországban, Finnországban és a balti államokban a téli gumik használatát törvény írja elő, de máshol is kötelező lehet a téli abroncs, ha az útviszonyok azt indokolják. Németországban a vezető autóklub, az ADAC, az elismert autós újság, az AutoBild, az Auto Motor und Sport, valamint a Stiftung Warentest egyhangúan dicsérte a Goodyear Eagle Ultra Grip 7+, a Dunlop SP Winter Response és a Dunlop SP Winter Sport 3D abroncsokat.A Goodyear európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régiójának elnöke, Arthur de Bok elmondta: „A teszteredmények nagyon ígéretesek. Úgy gondolom, még a mostani gazdasági helyzetben is jellemző lesz az, hogy az autósok elolvassák ezeket a teszteket és ez alapján döntenek, amikor autójukat téli gumival szerelik fel.” Az ADAC húszféle téli gumit próbált ki különböző téli útviszonyok között. A Goodyear Ultra Grip 7+ (abroncsméret: 195 65R15T) az első helyen végzett, „kiemelten ajánlott” minősítéssel. Ugyanezen a teszten a Dunlop SP Winter Response abroncs is „kiemelten ajánlott” minősítést kapott.Egy másik ADAC-teszten 17 téli és 2 négy évszakos gumit is teszteltek nedves, jeges és száraz úton. A Goodyear Ultra Grip 7+ ezúttal is „kiemelten ajánlott” lett, csakúgy, mint a Dunlop Winter Sport 3D. A tesztelők mindkét abroncs esetében kiemelték a „kiegyensúlyozott futást” és a „jó kopásállóságot”.Az AutoBild magazin tesztjén téli és négy évszakos gumik is szerepeltek. A téli gumik között a Dunlop SP Winter Sport 3D teljesített a legjobban, „példás” minősítést érdemelve ki. A Goodyear UltraGrip Performance 2 szintén „példás” minősítéssel zárta a tesztet. A négy évszakos gumik mezőnyében a Goodyear Vector 4Season lett a győztes, hét másik gumiabroncs-típust utasítva maga mögé.Az Auto Motor und Sport gumitesztelői tízféle abroncs közül a Dunlop SP Winter Sport 3D-t találták a legjobbnak, és „kiemelten ajánlottnak” minősítették. A magazin külön kihangsúlyozta, hogy az abroncs kiváló vezetési élményt nyújt, igen jó a tapadása, kezelhetősége, és havas útfelületen rövid a féktávja.A Stiftung Warentest az ADAC és más nagy tekintélyű autóklubok összesített tesztjének eredményét közölte. A nyertes ezúttal is a Goodyear Ultra Grip 7+ lett, míg a Goodyear Vector 4 Seasont a legjobb négy évszakos guminak választották.

Két magyar város – Pécs és Miskolc – közös fotó- és in-stalláció-kiállítás keretében mutatkozik be Brüsszelben november 4. és 7. között, Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő kezdeményezésére. Pécs 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa lesz.

Európa egyik jelentős gazdasági lapja, a European Business Journal közöl hamarosan cikket a Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.-ről. A lap német újságírója szerdán járt Miskolcon, a cég központjában.

Kétévente Veronában ifjúsági egyházzenei fesztivált rendeznek, melyre idén Miskolcról százhúsz zenész és énekes látogatott ki a szervezők meghívására. 

A hordozható vonalkód-, árucímke- és kártyanyomtatókat gyártó Zebra Technologies felmérést készített a diákok körében az Egyesült Királyságban a diákkedvezmények népszerűségéről. A felmérés eredménye szerint a jelenleg leggyakoribb árkedvezmények nincsenek összhangban a diákok igényeivel. A megkérdezett diákok 54%-a válaszolt úgy, hogy inkább az élelmiszerek és az utazási költségek esetében preferálná a diákkedvezményeket, és nem a trendi zene- vagy divatboltokban.„Az egyre magasabb megélhetési költségek mélyen érintik a diákok pénztárcáját. A közlekedési társaságok és szupermarketek megragadhatnák a lehetőséget, hogy árkedvezményeket ajánljanak a diákigazolvánnyal rendelkezők számára – véli Halász Árpád, a Zebra dél- és kelet-európai értékesítési vezetője. – A gazdasági válság világméretű, az élelmiszerárak rekordmagasságig szöktek, ezért a szupermarketeknek diákokra szabott árkedvezményeket kellene bevezetniük, hogy kisegítsék őket és biztosítsák a vásárlói hűséget. Jelenleg a diákok azért küzdenek, hogy az alapvető dolgokat – a lakbért, a rezsit, esetleg a tandíjat – ki tudják fizetni, ezért mellőzik az olyan luxusnak számító árucikkeket, mint például a DVD” – teszi hozzá Halász Árpád.A diákok rendkívül fejlődőképes piacot jelentenek, ezért a kereskedőknek meg kell érteniük azokat a pénzügyi problémákat, amelyekkel manapság a diákoknak szembe kell nézniük. Ha ebben az időszakban a cégeknek sikerül kiépíteniük a márkahűséget, az iskolaévek befejezése után le tudják aratni a profitot. A bankok már észrevették, hogy mennyire fontos a fiatalok figyelmének felkeltése, és számos olyan kamatmentes hiteltúllépési szolgáltatást nyújtanak, melyek kifejezetten a diákoknak kedveznek. „A kereskedelmi szektornak is követnie kellene a bankok példáját diákok számára kialakított kedvezmény-kártyákkal – mondja Halász Árpád –, amelyeket a diákok hatékonyabban használnának ki, mint a belvárosi divatszalonok árkedvezményeit, amiket a legtöbben amúgy sem tudnának igénybe venni.”

Hét ország - köztük Magyarország - állampolgárai november 17-től vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba - jelentette be Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter hétfőn Prágában. Magyarországon kívül Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia, valamint Dél-Korea csatlakozhat az amerikai vízummentességi programhoz, amelynek jelenleg 27, többségében nyugat-európai állam a tagja.Az első időszakban azonban csak az új típusú biometrikus útlevéllel lehet majd beutazni az Egyesült Államokba.

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium (MVHK) alapító tagjai a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok immáron 15 éve bonyolítói és fejlesztői a hazai Mikrohitel programnak. A 20 alapítványt (HVK-t) 1991-1995. között az Európai Unió, a Magyar Kormány, az Önkormányzatok és gazdasági élet helyi szereplői hozták létre. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium 2006-tól tagja az Európai Mikrofinanszírozási Hálózatnak (EMN), amely 2008. szeptemberében Nizzában tartotta éves konferenciáját, ahol 30 ország 300 résztvevője vett részt, köztük az MVHK képviselői. A konferencián Danuta Hübner, a Régió Általános Igazgatóság Európai Biztosa bejelentette az Európai Bizottság és az EIB Csoport JASMINE kezdeményezésének elindítását, az európai mikrofinanszírozási szervezetek fejlesztésére. Ennek célja a növekedés és foglalkoztatás elősegítése. A JASMINE betűszó teljes jelentése: Közös Cselekvés az Európai Mikrofinanszírozási Szervezetek Támogatására.A JASMINE kezdeményezés alapelveit az Európai Bizottság 2007. novemberében fogadta el „Európai kezdeményezés a mikrohitel fejlesztésére, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében” címmel, amelyet közleményben tett közzé. A közlemény tovább pontosította a tagországok számára a célokat és ajánlásokat, hogy a mikrohitelezésben rejlő gazdaságdinamizálási és foglalkoztatást növelő előnyök hamarabb és erősebben valósuljanak meg.A JASMINE kiegészíti az Európai Bizottság és az EIB által 2006-ban közösen elindított JEREMIE kezdeményezést, amely lehetővé teszi a tagállamoknak és az EU régióinak, hogy Strukturális Alapjaikból származó vissza nem térítendő támogatások egy részét átalakítsák kifejezetten a mikro-, kis- és középvállalkozások számára tervezett pénzügyi termékekké, azaz visszatérítendő támogatássá, illetve alacsony kamatozású hitelekké. Az Európai Bizottság Régió Igazgatósága kimutatása szerint a 27 tagországból 20 ország csatlakozott a JEREMIE programhoz valamilyen formában. (Magyarország külön, sajátos kategóriát képez az ún. JEREMIE „típusú” megoldásával).Az Eurostat adatain alapuló becslések szerint a mikrofinanszírozás iránti potenciális igény az EU-ban több mint 700.000 új kölcsön lehet, amely összesen körülbelül 6,3 milliárd eurót jelent rövidtávon. A hagyományos pénzügyi, azaz főként a kereskedelmi banki szolgáltatásokból kirekesztett mikrovállalkozók számára hatékony eszköz a (nem banki!) mikrofinanszírozási szervezetek mikrohitelezése, amelyek azonban tőkehiányban szenvednek.Ezért fontos a JASMINE program szerint a legígéretesebb nem banki szervezetek tevékenységeinek finanszírozása, hogy még több kölcsönt folyósíthassanak projekt-kezdeményező mikrovállalkozásoknak.A projekt tervezett kezdete 2009. év eleje, induló tőkéje hozzávetőlegesen 50 millió euró lesz. Az Európai Bizottság és az EIF hozzá fog járulni a kezdeményezés megvalósításához azáltal, hogy rendelkezésre bocsátja a kohéziós politika elérhető forrásait, valamint az Európai Befektetési Bank (EIB)/EIF Csoporttól és más pénzügyi partnerektől elérhető pénzalapokat.Az EU JASMINE kezdeményezése egyértelmű állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy a mikrofinanszírozási szervezetek és a pénzintézetek nem versenytársai egymásnak, hanem egymás kiegészítői, ezért érdemes felülvizsgálni a korábbi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakapparátusának téves nézeteit, amely szerint e két szektor képviselőinek versenyezniük kell az Új Magyarország Mikrohitel Program (ÚMMP) forrásaiért.

A lengyel kormány meghívására Szabó Imre 40 környezetvédelmi miniszterrel közösen folytat ma megbeszélést Varsóban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Kiotói jegyzőkönyv részes feleinek decemberben esedékes poznani csúcstalálkozójáról. A poznani klímacsúcs célja egy új globális és átfogó klímavédelmi megállapodás előkészítése 2009 végére.A kéthetes decemberi klímacsúcs előrelépést jelenthet abban, hogy 2009-ben globális és átfogó többoldalú klímavédelmi megállapodást írjanak alá a részes országok. A Poznanban előkészítendő megállapodás célja, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 2 Celsius fokot, ehhez az unió álláspontja szerint 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan legalább 50 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, vagyis a kibocsátásoknak legfeljebb 2020-ban tetőzniük, majd csökkenniük kell. Ez azt jelenti, hogy 2050-re az éves fejenkénti üvegházhatású gázkibocsátásnak legfeljebb 2 tonnára kell csökkennie. Az erről szóló végső megállapodást a tervek szerint 2009-ben Koppenhágában írják majd alá. Az 1992-ben elfogadott ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményhez gyakorlatilag minden állam csatlakozott, míg az 1997-es Kiotói jegyzőkönyvhöz több mint 170 állam csatlakozott, a fejlett államok közül az USA kivételével.