MiNap Online

Harmadik állomásához érkezett a KEXPORT (környezetvédelmi ipar exportja) Program Erdélyi Roadshow-sorozata. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium külgazdasági programja ezúttal az erdélyi Bihar és Máramaros megyékbe látogat, hogy a környezet- és vízipari tárgyalásokat, s ezáltal a gazdasági és társadalmi együttműködést elősegítse.Kovászna, Brassó, Hargita és Maros után 2008. május 22-23-án Bihar és Máramaros megyékbe érkezik a KEXPORT Erdélyi Roadshow. Egy év alatt, négy alkalommal, összesen nyolc romániai helyszínre látogatnak el a KvVM szakemberei. Az eddigi roadshow-k eredménye, hogy magyar cégek konzorciuma kapott megbízást Kovászna megyétől az Olt folyó rehabilitációjának kidolgozására.Gazdasági együttműködés tekintetében a roadshow-sorozat Erdély térségi és települési fejlesztési programjainak, környezetvédelmi állapotának, illetve jogszabályi környezetének és engedélyezési rendszerének részletesebb megismerését célozza. Ezáltal nyújt lehetőséget a hazai környezetvédelmi és vízügyi vállaltoknak a helyi környezetvédelmi projektekbe, programokba való kapcsolódására.A roadshowknak külön aktualitást ad, hogy Románia az elkövetkező 7 évben mintegy 30 milliárd euró uniós forrást használ fel arra, hogy környezetvédelmi szempontból felzárkózzon az Európai Unióhoz. Ezen projektekbe való bekapcsolódás a magyarországi vállalkozások számára is rendkívüli lehetőségeket kínál, s ennek megfelelően 20-25 magyar vállalat is részt vesz az eseményeken.Társadalmi aspektusát tekintve a roadshow-k célja a határon túli magyar települések hazai környezetnevelési és oktatási programokba történő bevonása. A KvVM által létrehozott Magyar-Magyar Zöld Program eredményeként Öko-Klub alakult a marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen, amely kapcsolódik a Környezetvédelmi Minisztérium által működtetett Öko-Klubhálózathoz, valamint számos erdélyi településen jött létre Öko-pont is.A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, az ITD Hungary Zrt. és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal összefogása 2007-ben hozta létre és indította el a környezetvédelmi és vízügyi iparág nemzetközi versenyképességét erősítő külpiaci programot KEXPORT néven. A program fő célja elősegíteni az innovatív termékekkel rendelkező magyar vállalkozások exporttevékenységét, a befektetések ösztönzését. A közös munka alapeleme az erőforrások platformszerű összehangolása. A kormányzati, a vállalkozói, az exportfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs eszközök együttes alkalmazása az érintett intézmények összefogásában történik. A program célirányos hasznosulása és hatékonysága érdekében regionális klubok alakulnak. 2007. novemberében elsőként a KEXPORT Balkán Klub jött létre, amely a magyar vállalatoknak a délkelet-európai, elsősorban a romániai, bulgáriai, szerbiai és horvátországi piacokon való megjelenését, környezetvédelmi és vízügyi fejlesztésekbe történő bekapcsolódást segíti elő. Majd ezt követte decemberben a KEXPORT Ázsia Klub megalakulása, elsősorban Kína, Vietnám, India és Mongólia célországokkal. A KvVM tervei szerint további Klubok fogják követni az első kettőt: a FÁK-tagországok és a Közel-Kelet vonatkozásában.

Hatalmas élményekkel és sikerekkel tért haza a Máté Péter emlékkoncert Seoulból. Hat napot töltött a magyar zenekar Dél-Koreában a Hi Seoul fesztivál szervezői és Seoul város jóvoltából.

Véget ért a Volvo Adventure 2008-as svédországi döntője. Az igen szoros versenyben az oroszországi „Zöld vitorla csapat érdemelte ki az első, a macedón „Zöld akció” csoport a második és az afrikai Comore-szigetek ifjú természetvédői a harmadik helyezést. A zsűri az első három helyezettet nevezte meg csupán, így a döntő többi résztvevője – köztük a magyar csapat is – az elismerésre méltó negyedik helyezéssel és feledhetetlen élményekkel térhetett haza az izgalmas versenyről. A nemzetközi megmérettetésen a hazánkat képviselő zsákai Mirage csapat rendkívül jól szerepelt. Munkájukat a zsűri igen értékesnek találta, mivel sok más csapattal ellentétben, a magyar gyerek valóban helyi, csak a lakókörnyezetükre jellemző környezetvédelmi probléma megoldására dolgozták ki javaslataikat. A XIX. században a Zsáka környékén végrehajtott árvíz-mentesítési és lecsapolási munkálatoknak a pozitívumok mellett az évtizedek alatt számtalan negatív következménye is volt. A kiépített csatornahálózat ugyanis nem mindig képes elvezetni a felhalmozódó belvizet, és megfelelő öntözővízzel pótolni az aszálykor jelentkező csapadékhiányt. A mezőgazdaságra legsúlyosabb hatással a talajvíz viszonyok megváltozása és annak eredményeként kialakuló szikesedés volt.Ráadásul a korábbi vízvilág teljesen eltűnt, a legszembeötlőbb változást azonban a madárvilág szenvedte el, melynek élőhelye gyakorlatilag teljesen megszűnt. A Volvo Adventure pályázaton e terület eredeti élővilágának megmentését szorgalmazta a Mirage csapat.A világ tizenöt legjobb csapatának munkáját rangos nemzetközi szervezetek képviselőiből álló zsűri bírálta el Siv Persson, a Természetvédelmi Világalap (WWF) főmunkatársának elnökletével. A pályázatok értékelésében részt vett a Cecilia Kibare, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) képviselője, Rob Abson, a Nemzetközi Cserkészszövetség munkatársa, Bengt Andersson, környezeti nevelési szakértő (Environmental Education Expert), valamint Katarina Sundquist és Inge Horkeby a Volvo Group képviselői. A zsűrinek meglehetősen nehéz dolga volt a projektek rangsorolásában, hiszen a pályamunkák egytől egyig rendkívül értékesek voltak, bármelyik döntős csapat elnyerhette volna a 2008-as Volvo Adventure díjat.A Volvo Adventure győztes orosz csapata az egyedi ökoszisztémával rendelkező és biológiai szempontból igen sokszínű Nyizsnyij Novgorod városában fekvő Dubki Park megmentését tűzte ki céljául. A parkban több ezer, kifejlett széndioxid-elnyelő fa – köztük csaknem ezer darab kétszáz évnél is idősebb tölgyfa – található, melyek sokféle madárnak, állatnak és rovarnak adnak otthont. A park fennmaradását azonban olyan tervek veszélyeztették, amelyek a város egyetlen zöld területét kereskedelmi parkká alakítanák. Ezt megakadályozva, a fiatal környezetvédők immár két éve kampányoltak a park védelme érdekében. Munkájuk azonban még nem ért véget, hiszen a 10 000 dolláros nyereményt a projekt folytatására szeretnék fordítani.A 6 000 dolláros második díjat a macedón „Zöld akció” csapat nyerte el egy olyan pályamunkával, amely a nemzet veszélyeztetett vízibivaly-állományának megmentését tűzte ki célul. A 4 000 dolláros jutalommal járó harmadik helyet pedig a Volvo Adventure pályázaton első alkalommal induló Comore-szigetek ifjú természetvédő csapata szerezte meg, melynek tagjai egy kicsiny Indiai-óceáni szigetről jöttek, és céljuk a kihalófélben lévő cserepes teknősök megmentése volt.A fiatal környezetvédők az 5 napos göteborgi tartózkodásuk alatt a prezentációk és az eredményhirdetés tiszteletére rendezett eseményeken kívül szórakoztató programokon, kirándulásokon, vidámparki kalandokon és a Volvo gyárlátogatáson is részt vettek. A Volvo Adventure rendkívül magas színvonalát tükrözik a diákok számára tartott szakmai szemináriumuk is. Az egyik ilyen foglalkozás alkalmával a gyerekeknek országuk vízgazdálkodási témakörét kellett körbejárniuk, illetve javaslatokat kidolgozniuk a felmerülő problémák megoldására. Az így született rövid riportokat az ENSZ Környezetvédelmi Programja átfogó elemzésének elkészítéséhez fogja felhasználni.A Volvo Adventure pályázat és kiváltképp a svédországi döntő ifjú természetvédői egy életre szóló élménnyel gazdagodtak. Az immár hetedig alkalommal megrendezett nemzetközi verseny valamennyi résztvevője nyertesnek mondhatja magát, a megmérettetés valódi győztese azonban mégis a természet volt.

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter és dr. Oláh Lajos államtitkár magas szintű politikai párbeszédet kezdeményez Josef Pröll osztrák miniszternél a heiligenkreuzi hulladékégető ügyének megoldására, miután nem közeledtek az álláspontok a hulladékégető osztrák beruházója és a szentgotthárdi lakosság között a tegnapi közmeghallgatáson sem. A megbeszélésre a tervek szerint a június 5-i luxemburgi Miniszterek Tanácsülésén kerül sor. A zöldtárca új vezetői magyar-osztrák ad-hoc bizottság felállítását tartják szükségesnek annak érdekében, hogy elérjék: az osztrák fél vizsgálja felül a hulladékégető telepítésének helyét és az a határtól távolabb épüljön fel. A környezetvédelmi minisztérium új vezetése elkötelezett amellett, hogy a hulladékégető a határtól távolabb épüljön fel, és elfogadhatatlannak tartják a beruházás környezeti hatástanulmányát, mivel abban a légszennyező anyagok országhatáron átterjedő hatását nem megfelelően vizsgálták, és a tanulmányban bemutatott számítások alapján a levegő nitrogén-dioxid tartalma is várhatóan túllépi a magyar jogszabályok szerinti határértéket.A beruházás a magyar álláspont szerint nincs összhangban azzal, hogy a Szentgotthárd-Heiligenkreuzi régió a természeti értékeire, nemzeti parkjára, a biogazdálkodásra és az ökoturizmusra alapozza megélhetését. A magyar zöldtárca mindent elkövet annak érdekében, hogy érvényt szerezzen a magyar érdekeknek, ennek érvényesítése érdekében azonban politikai párbeszédre van szükség - hangsúlyozta Oláh Lajos államtitkár. Mint mondta, a magas szintű magyar-osztrák megbeszélésre június 5-én kerülhet sor a Luxemburgban tartandó Miniszterek Tanácsának ülésén, ez alkalommal a felek várhatóan az ad-hoc bizottság felállításáról is tárgyalnak majd.Magyarország jelenleg az Espooi Egyezmény keretében, az országhatáron átnyúló környezeti hatásvizsgálati eljárásban hatásviselő félként vesz részt, ennek értelmében az engedélyező hatóságnak a magyar álláspontot illetően mérlegelési kötelezettsége van az engedély kiadása előtt, hazánknak vétójoga azonban nincs. Emellett korábban a Fertő-Hanság és az Őrségi Nemzeti Park ügyfélként is bejelentkezett a hulladékégető osztrák engedélyezési eljárásába, így az osztrák jogszabály értelmében jogot nyerhet arra, hogy amennyiben nem tartja elfogadhatónak az eljárás végeredményét, azzal szemben jogorvoslati lehetőséggel éljen.

A közelmúltban Orosz Lajos alpolgármester vezetésével hivatalos delegáció látogatott Miskolc egyik testvérvárosába, a lengyelországi Katowicébe. Városunk képviselőit – melynek tagja volt többek között Viszlai József főépítész is –, Krystyna Siejna alpolgármester fogadta.

Kiengedtek egy elítélt magyar drogfutárt az egyik ecuadori börtönből. A borsodi fiút, aki nyolc évet kapott, a rossz börtönviszonyok és a zsúfoltság miatt engedték el. Igaz, a súlyos évekre ítélt fiatalnak különféle segélyszervezeteknél kell dolgoznia, mivel arra nem volt hajlandó, hogy Magyarországon letöltse a hátralévő éveket. A fiú nem titkolta, örül, hogy kiszabadult, de kint sem könnyű az élete.

A magyar és bajor hatóság vezetői megállapodást írtak alá 265 tonna bajor eredetű hulladék visszaszállításáról és kezeléséről. A bajor eredetűnek elismert szemét mintegy felét képező illegálisan behozott hulladékot a kunbajai telephelyről szállítja vissza a bajor fél, ennek költségét 100 százalékban a bajor hatóság fedezi. A hulladékot a megállapodás szerint 3 hónap múlva szállítják vissza, a magyar hatóság a szállítást egyszerűsített eljárással, soron kívül engedélyezi majd. A most kötött megállapodásba Fodor Gábor kezdeményezésére az is belekerült, hogy a bajor és magyar fél mindent elkövet annak érdekében, hogy a továbbiakban megelőzzék, illetve elkerüljék a hasonló illegális hulladék behozatalt.Mint ismeretes, a Németországból illegálisan behozott hulladéknak már több mint felét visszaszállították a feladónak a német fél költségén.

Sertéspestis miatt hétezer állatot kell elpusztítani Szlovákiában. Az agresszív vírust az egyik dél-szlovákiai településen, a zömmel magyarok lakta Alsószemeréd község dán tulajdonban lévő hizlaldájában észlelték és mostanra a laboratóriumi vizsgálatok is igazolták az aggodalmakat.

A Föld éghajlatának 20. századi melegedése több kimutatható változást okozott a hidrológiai körforgásban: a csapadék többnyire növekedett a magasabb szélességi köröknél, és csökkent a 10 és 30° szélességi körök között, nőtt a szélsőséges csapadékok gyakorisága és intenzitása. A hegyvidéki gleccserek jelentősen visszahúzódtak, az északi féltekén csökkent a hótakaró és a benne tárolt vízkészlet, változott a gleccser- és hóolvadásból táplálkozó folyók lefolyásának nagysága, időbeli megjelenése. Változások voltak a folyók és a tavak jégjelenségeiben, a talajok nedvességtartalmában, a folyók vízhozamában. Az éghajlati modellek többsége szerint a magasabb szélességi körökön, és egyes trópusi területeken a csapadék a 21. században tovább nő, egyes szubtrópusi területen és az alacsony és közepes szélességi körök térségében csökken, e térségeken kívül a változás nagysága, sőt előjele is, bizonytalan. Bizonytalan a csapadék változása a nagyobb térségekből kisebb térségek felé haladva. A csapadékváltozással összhangban a magasabb szélességi körökön és egyes nedves trópusi területen az átlagos évi lefolyás is növekszik, a közepes szélességi körökön és egyes száraz trópusi térségben csökken. A vízkészlet jelentős csökkenése várható a mediterrán térségben, az USA nyugati területén, Afrika déli és Brazília északkeleti részén. A nagycsapadékok gyakoriságának és intenzitásának növekedés miatt a 21. században várhatóan nő az esőeredetű árvizek kockázata, a csapadék változékonyságának növekedése miatt pedig az aszályok kockázata. A kontinensek belsejében, a szubtrópusokon, a közepes és alacsonyabb szélességi körökön a szárazódás a nyári időszakban folytatódik. A 21. században tovább csökken a gleccserekben és a hótakaróban tárolt vízkészlet. Ennek következtében átrendeződik az évi lefolyás: a téli lefolyás aránya megnő az évi lefolyáson belül, a nyári lefolyásé csökken. Azokban a vízgyűjtőkben, amelyek vizeit a magas hegységek olvadékvize táplálja, a nyári időszakot jellemző hasznosítható vízkészlet csökken. Ilyen vízgyűjtőben él jelenleg a világ népességének egyhatoda. A vízhőmérséklet növekedése a szélsőséges vízjárási események (árvizek, kisvizek) növekedésével együtt a vízminőség romlásához vezet, növekvő tápanyagterhelés, oldott szerves-szén tartalom, patogén elemek, peszticidek, összes sótartalom, nő a hőszennyezés is, és mindezek együtt kedvezőtlenek lehetnek az ökoszisztémára, az egészségre, a vízellátó rendszerek biztonságára és üzemi költségére. A tengerszint emelkedése növeli a partmenti területek talajvizeinek elsósodását. Globális léptékben az éghajlatváltozás okozta negatív hatások felülmúlják az előnyöket. A vízhiányos területek növekedése 2050-ig kétszerte gyorsabb, mint a ma vízhiányos területek jövőbeni csökkenésének üteme. Azokon a területeken, ahol az évi lefolyás növekedése várható, ennek kedvező hatását mérsékli a csapadék változékonysága miatt gyakoribbá váló árvizek növekvő kockázata, a romló vízminőség. A vízmennyiség és vízminőség változásai várhatóan hatással lesznek az élelmiszerellátásra, különösen a ma is sérülékeny száraz és félszáraz éghajlatú trópusi területeken, Ázsia és Afrika hatalmas deltavidékein. Az éghajlatváltozás hatással lesz a meglévő vízügyi létesítmények (vízerőművek, árvédelmi művek, vízelvezető és öntözőrendszerek) működésére. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatását a nem éghajlati eredetű hatások (népességnövekedés, változó gazdasági tevékenység, a földhasználatban bekövetkező változások, urbanizáció) is növelik. A vízgazdálkodás jelenlegi eszközei nem biztos, hogy elegendők lesznek az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére. Sok helyen a vízgazdálkodás ma sem képes kellően megbirkózni az éghajlat változékonyságából adódó kedvezőtlen következményekkel, ezért jelentős árvízi és aszálykárok vannak. Ennek ellenére az éghajlati változékonyság elleni vízgazdálkodási intézkedések múltbeli tapasztalatai segíthetik a hosszú idejű éghajlati változáshoz való alkalmazkodásra való felkészülést. A vízgazdálkodási tervezésekben szakítani kell azzal a megközelítéssel, hogy a hidrológiai állapot változatlan. Néhány országban máris elkezdődött olyan kockázatkezelési tervezések kialakítása, amelyek a várható hidrológiai változásokat is figyelembe veszik. A vízellátás biztonságának növelése a jövőben a vízigény- és vízkészlet-szabályozás integrált stratégiáját igényli. Az előbbi a vízhasználat hatékonyságának a növelése, pl. a vizek ismételt használatával (vízforgatás). A hatékony vízhasználatra ösztönözhet a vízfogyasztás mérése, annak alapján a vízár szabályozása, a virtuális vízkereskedelem. A vízkészlet-szabályozás stratégiája elsősorban a víztározás, a vízátvezetés. Az integrált vízkészlet-gazdálkodás jó keret a vízgazdálkodás éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának tervezésében. Az éghajlat változását megelőző, vagy mérséklő eljárások csökkentik az éghajlatváltozásnak a vízkészletekre gyakorolt hatását, mérséklik az alkalmazkodási eljárások szükségességét, és nagyságát. Egyes, az éghajlatváltozás mérséklést szolgáló eljárások azonban kedvezőtlen „mellékhatásokkal” lehetnek a vízkészlet-gazdálkodásra. Pl. az erdősítés, a bioenergiát adó növények termesztése növekvő vízigénnyel jár. A vízenergia, mint alternatív energia termelése tározós vízerőművek esetében együtt járhat az üvegház hatású gázok kibocsátásának növekedésével. A változó vízkészlet-gazdálkodás nyilvánvaló hatással lesz az energiapolitikára, az egészségügyi, élelmiszerellátási, természetvédelmi politikákra, a vízkészlet-gazdálkodás jövőjének tervezése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a megelőzés stratégiája csak ezekkel a szektorokkal együtt lehetséges eredményes.

Az Egészség Világnapja minden évben az Egészségügyi Világszervezet legmarkánsabb eseménye, amelyet 1950 óta április 7-én tartanak azzal a céllal, hogy felkeltsék a figyelmet meghatározott világméretű egészségügyi problémákra. A 2008-as év témája – a klímaváltozás melynek fő üzenete, hogy óvjuk az egészséget a klímaváltozástól, vagyis a Föld összes országát érintő, globális fontosságú éghajlatváltozás problémáit, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait helyezi a figyelem középpontjába. A klímaváltozás az egészségügy egyik vitatott kérdése. A természetben sokféle világméretű egészségügyi kockázat létezik, amelyek a klímaváltozásból erednek. Ezen veszélyek közé sorolhatjuk a szélsőséges időjárás okozta katasztrófákat, valamint a fertőző betegségek terjedésében bekövetkező változásokat is. A legtöbb halálos betegség előfordulását és terjedését nagymértékben befolyásolja a klímaváltozás. A klímaváltozás egészségügyi hatásait nehéz lenne megváltoztatni az elkövetkezendő pár évben vagy évtizedben. Mégis, a lehetséges hatások többsége elkerülhető vagy irányítható lenne. Az egészségügyben már lépéseket tesznek a változó klíma hatásainak csökkentése felé. Például a betegségek tényezőinek kontrollálása, a közlekedésből eredő levegőszennyezés visszaszorítása, a föld hatékony kihasználása és a víz elvezetése mind jól ismert és tesztelt tényezők, amelyek segíthetnek.A 2008-as Egészségügyi Világnap célja az, hogy a népesség vegyen részt a világméretű kampányban, annak érdekében, hogy egészségünket megvédjük a klímaváltozás káros hatásaitól.Az éghajlatváltozás elleni küzdelem napjainkban az emberiség egyik legnagyobb kihívása, és mindenki számára közös érdek.

Jó hírek érkeztek Magosi Norbertről! A salakmotorozás miskolci hívei bizonyára pontosan tudják, hogy a Speedway Miskolc versenyzője, Magosi Norbert nem túl régen a brit ligában szereplő Berwick Bandits csapathoz szerződött. És ha már aláírt, igyekszik meghálálni a bizalmat, egyáltalán nem takarékoskodik az energiával. Úgy tűnik, hogy felvette az angol ritmust, s ezt a legjobban talán az bizonyítja, hogy versenyről versenyre egyre több ponttal gazdagítja csapatát. Itt volt például a hétvégi meccs a Workington ellen, amelyen Magosi csapata legtöbb pontot szerző versenyzője volt. A vendégek nyertek ugyan 46–44 arányban, Magosit viszont éltették a szurkolók, hiszen 13+1 pontot szerzett.Norbi egy nappal később, a visszavágón is kitett magáért. Csapata ekkor 53–40 arányú vereséget szenvedett, Magosi ugyanakkor az együttes legeredményesebb pontszerzőjének bizonyult, neve mellé a 15+1-es adat került. A miskolci salakmotoros idén 6 viadalon szállt már harcba az ellenfelekkel, ez összesen 35 futamot és 54 pontot jelentett idáig. A brit liga pontszámítása szerint ez 5.627 pontos átlagot jelent.

Egy közel 500 évvel ezelőtt kezdődött és 200 éven át tartó kapcsolat éledt újjá március 20-án a felvidéki Lőcse város történelmi városházának dísztermében. Itt adta át Béres József, a Béres Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosa a város polgármesterének, Miroslav Vilikovský-nak a Béres Szőlőbirtok és Lőcse városának történelmi összetartozását szimbolizáló ajándékait, a Szőlőbirtokhoz tartozó Lőcse dűlőből származó borokat, és egy zempléni tölgyből készült faragott címeres hordót.