MiNap Online

1999-ben az anyai és az újszülöttkori tetanusz komoly közegészségügyi problémát jelentett a világ 58 országában. Napjainkban, évente 140 000 csecsemő és mintegy 30 000 édesanya fájdalmas és szükségtelen haláláért felelős. Ezek az anyák és újszülöttek fejlődő országok elszegényedett, távoli vidékein élnek, gyakran az amúgy is elégtelen egészségügyi ellátórendszerek hatósugarán kívül. Bár a tetanusz Magyarországon nem jelent veszélyt, a világon minden harmadik percben meghal egy csecsemő tetanusz-fertőzés következtében.A tetanuszt egy Clostridium tetani nevű baktérium okozza, amely mindenütt jelen van, és a szervezetbe nyílt sebeken keresztül jut be. A baktérium bekerülését követően neurotoxint termel, amely a tetanusz fájdalmas tüneteit okozza. Megfelelő kezelés nélkül a tetanusszal fertőzött csecsemők több mint 95 százaléka meghal a fejlődő országokban. A Tetanusz toxoidot (TT) tartalmazó védőoltás a betegség megelőzésének biztonságos és hatékony módszere. Ráadásul a két, leginkább veszélyeztetett csoportot – a szülő nőket és újszülötteiket – a szülés során a megfelelő higiéniás szabályok betartásával, illetve a a köldökzsinór szakszerű ellátásával meg lehet védeni a fertőzéstől.Ennek ellenére a fejlődő országokban – ahol a nők és a gyermekek gyakran nem jutnak hozzá a szükséges védőoltásokhoz, és a legtöbb szülés otthon, kevésbé optimális higiénés körülmények között zajlik, valamint továbbra is egészségtelen kenőcsöket kennek a köldökcsonkra – még mindig nagy a kockázata, hogy az anyák és gyermekeik tetanusszal fertőződnek. A nagy távolság, a korlátozott egészségügyi ellátás illetve annak teljes hiánya miatt gyakran nincs mód a betegség kezelésére, az esetek száma és a halálozás aránya sok esetben nem is ismert. Tény, hogy az újszülöttkori és az anyai tetanusz továbbra is elterjedt az alacsony fejlettségű egészségügyi infrastruktúrával rendelkező, szegény országokban, ahol az egészségügyi ellátás alulfinanszírozott vagy nem is létezik. A körülményeket tovább rontja a nyomor, a minimális higiénia, a lakosság alacsony oltottsági szintje, a rossz földrajzi adottságok és hogy meg kell küzdeni bizonyos kulturális hagyományokkal is.

A kassai Szent Erzsébet-székesegyházban tartották meg szombaton a szlovákiai magyar iskolák országos tanévnyitóját, ahol az ökomenikus istentiszteletet követően a szónokok rendre az anyanyelvi oktatás fontosságáról beszéltek. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke tarthatatlannak nevezte, hogy a Szlovákiában a magyar nemzetiségű szülők gyermekeinek 16 százaléka nem magyar tanítási nyelvű iskolába jár. 

Újabb, 1,2 milliárd korona (9,5 milliárd forint) értékű beruházást terveznek a Kassától délre, a szlovák–magyar határ mentén fekvő Kenyhec község egyre bővülő ipari parkjában.Az amerikai Crown Holdingshoz tartozó Crown Bevcan Slovakia italdobozok készítéséhez használatos alumíniumlemezeket gyárt majd, s várhatóan 200 embernek ad munkát. Az üzem építése idén ősszel kezdődik.

Leszakadt az Európai Parlament strasbourgi üléstermének álmennyezete, s ezért a parlament évadnyitó ülését Brüsszelben tartják meg augusztus utolsó napján. Így ezúttal elmarad több ezer ember és sok kamion felesleges ingázása a brüsszeli központ és a francia város között, ami rengeteg pénzbe és energiába kerül. Hegyi Gyula egyike azoknak az EP-képviselőknek, aki több éve küzd azért, hogy a parlamentnek egy székhelye legyen Brüsszelben, s szűnjön meg az adófizetők pénzét pazarló és a környezetet terhelő utazgatás. Strasbourg az Európa Tanács és az emberi jogi bíróság székhelyeként így is az európai gondolat egyik fővárosa maradna. Tavaly már felhívta a figyelmet a strasbourgi épület azbeszt-szennyezettségére, de a jelek szerint a műszaki állapottal is baj van. A magyar képviselő szerint mindezt jelzésként kell fogadni, s a strasbourgi ülésezést meg kell szüntetni. Az így felszabaduló több száz millió eurót az Európai Unió jobb kommunikációjára, az állampolgárok tájékoztatására, látogatócsoportok brüsszeli kiutaztatására kellene fordítani. Hegyi Gyula, aki az uniós kommunikációról szóló jelentés parlamenti rapportőre is, úgy látja, hogy a nyugdíjasok és a falusi lakosság körében különösen fontos lenne az uniós ismeretek terjesztése. A magyar képviselő szerint a strasbourgi ülésezésre költött pénz töredékéből évente akár százezer állampolgárt is meg lehetne hívni néhány napra Brüsszelbe, hogy közvetlen közelről ismerjék meg az európai intézmények munkáját. A strasbourgi utak évente minimum 200 millió euróba kerülnek, míg egy magyar állampolgár brüsszeli kiutaztatását és pár napos vendéglátását Hegyi irodája pár száz euróból megoldja. Öt millió euró kellene ahhoz, hogy az Euronews végre magyarul is sugározhasson, közelebb hozva az uniót a magyar közvéleményhez. Hegyi Gyula szerint a sors keze most a jó irányt mutatta meg, a parlament ne a maga utazgatására, hanem az állampolgárokra költse ezt a forintban legkevesebb ötven milliárdnyi összeget.

Magyarországot mint megújult és egyre „felkapottabb” turisztikai célországot mutatta be a CNN világszerte, az augusztus 9-én kétszer is sugárzott háromperces összeállításában. A tudósítás a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett Észak-magyarországi tanulmányút nyomán készült, amelyről korábban már több médium is beszámolt.

Elkezdődhet a magyar–szlovák közös Stratégiai Környezeti Vizsgálat Bős-Nagymaros ügyében, melynek célja, hogy a Duna közös hasznosítása során a legkorszerűbb környezeti követelmények teljesüljenek. Erről a két ország bős-nagymarosi kormányküldöttségének vezetői írtak alá megállapodást kedden a komáromi Monostori erődben. E munka nyomán indulhat meg a környezeti rehabilitáció a Szigetközben, a Csallóközben és a bős-nagymarosi projekt más érintett szakaszain. A környezeti vizsgálatot magyar, szlovák és nemzetközi szakértők végzik, az legkésőbb 2009 végére készül el.A Dr. Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi és koordinációs szakállamtitkára – egyben a magyar kormányküldöttség vezetője –, valamint Gabriel Jencik, a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségének vezetője által jegyzett megállapodás rögzíti a magyar-szlovák közös Stratégiai Környezeti Vizsgálat menetét, az azt irányító testület feladatait és a vizsgálat elvégzéséhez szükséges kiegészítő adatgyűjtés és adatcsere alapszabályait. Az irányító tanács két héten belül megkezdheti munkáját. A környezeti vizsgálatot magyar, szlovák és nemzetközi szakértők végzik, az legkésőbb 2009 végére készül el.Az 1997-es hágai Nemzetközi Bíróság ítélete a Duna közös hasznosítása során a legkorszerűbb környezeti követelmények teljesülését írja elő. Magyarország és Szlovákia 2006 októberében állapodott meg abban, hogy a hágai ítélethez legjobban illeszkedő műszaki megoldások kiválasztása érdekében közös Stratégiai Környezeti Vizsgálatot készítenek elő. Az eljárásba a magyar és szlovák szakemberek mellett független, harmadik felet is bevonnak, hogy közösen határozzák meg az érintett Duna-szakaszokon a környezeti célokat és kiválasszák az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket, valamint környezeti szempontból értékeljék a folyó energetikai és hajózási hasznosítását szolgáló meglévő és lehetséges beavatkozásokat. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat elvégzésének eredményeképpen környezeti rehabilitáció indulhat a Szigetközben, a Csallóközben és a Bős-Nagymaros projekt más érintett szakaszain. A stratégiai vizsgálat lehetővé teszi azt is, hogy a vizsgálat eredménye a 2009. végéig elkészítendő uniós Víz Keretirányelv Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervéhez is illeszkedjen.

Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter ma Varsóban tárgyalt lengyel kollégájával, Maciej Nowickival. A két miniszter elsősorban klímapolitikai kérdésekről egyeztetett, az év végén ugyanis a lengyelországi Poznanban kerül sor nemzetközi klímatárgyalásra az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény égisze alatt. A környezetvédelmi miniszterek megvitatták a két ország, valamint az EU közösségi klímapolitikáját, valamint egyeztettek az EU klíma-energia csomag kérdéseiben is. Az év végén Poznanban kerül sor arra a nemzetközi klímatárgyalásra, melyen várhatóan kiemelt téma lesz egy új, átfogó nemzetközi kibocsátás-csökkentési megállapodás kidolgozása, a két miniszter ennek várható célkitűzéseiről is eszmét cserélt. A magyar és a lengyel tárcavezető egyeztetett a szeptemberben Budapesten megtartandó V4 környezetvédelmi miniszterek találkozójáról is, megbeszélést folytattak továbbá olyan, mindkét országot érintő kérdésekről, mint például az illegális hulladékimport vagy a Natura 2000 területek jelentősége és kezelése. Egyetértettek a genetikailag módosított növények köztermesztésbe bocsátásának tilalmában, valamint érintették az adórendszer „zöldítésének” lehetőségeit is.

Hét kamionnyi árvízvédelmi felszerelésből, gyógyszerekből, élelmiszerből, valamint egy terepjáróból álló segélyszállítmányt adott át a magyar kormány nevében Veres János pénzügyminiszter és Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkára szombaton Záhonynál Olekszandr Sevelevnek, Ukrajna Állami Vízgazdálkodási Bizottsága elnökhelyettesének.

Növelné, és fokozatosan egy szintre hozná a tagállamokban a dohánytermékek adóját az Európai Bizottság. A legújabb javaslata szerint 2014-re minden uniós országban megegyezne a dohánytermékek adója. Ez az Unió dohányzásellenes politikájának része, melynek célja, hogy nagyobb védelmet biztosítson a nemdohányzóknak a dohányfüst ellen, újraszabályozza a dohánytermékek összetételét, és tovább szigorítsa a reklámozásukra vonatkozó korlátozásokat. A statisztikák szerint a leszokásra az áremelés a leghatékonyabb ösztönző erő. A Bizottság úgy gondolja, hogy a megnövelt adók következtében 2014-ig 10 százalékkal csökkenne a cigarettakereslet. Amennyiben a javaslat zöld utat kap, nagymértékben csökken majd az EU-n belüli cigarettacsempészet is. Az új szabályozás újraértelmezi a szivar, szivarka és a pipadohány meghatározását. Ez azért fontos, hogy a továbbiakban ne lehessen a cigarettához hasonló termékeket, és finomra vágott dohányt ebbe a kategóriába sorolni. 2002 és 2006 között 10 százalékkal csökkent ugyan a cigarettafogyasztás az EU-ban, azonban a finomra vágott dohány fogyasztása ugyanekkora mértékben nőtt.

Aranyérmet nyert a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Leánykara a világ legnagyobb kórusversenyén. A Grazban július 9-től megrendezett World Choir Games „kórusolimpiára” 93 országból érkeztek résztvevők. Összesen 440 kórus mintegy 800 koncertjét hallhatták az érdeklődők és a zsűri.

2008. július 1-jén – Franciaország európai uniós elnökségének első munkanapján – dr. Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) elnöke Párizsban együttműködési megállapodást kötött a Francia Megyék Gyűlésével (ADF). A megbeszélések során megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a MÖOSZ, az ADF-vel együtt alapító tagja lesz az Európai Középszintű Hatóságok- Önkormányzatok Konföderációnak.Július 15-én, 12 órakor a franciaországi Avignon város melletti Villeneuve les Avignon község híres kastélyában 13 európai középszintű önkormányzat országos szövetség az alapító charta aláírásával létrehozta az Európai Középszintű Hatóságok- Önkormányzatok Konföderációját (CEPLI – ECILA). Az alapító chartát aláírták a Németország, Flandria (Belgium), Vallónia (Belgium), Bulgária, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia középszintű önkormányzatok országos szövetségek képviselői továbbá a Latin Ív Szövetség és a Partenalia képviselői. Csatlakozó tagként már jelentkezett Írország, az Egyesült Királyság, Szlovákia, Lettország, Portugália hasonló országos szövetségei.E szervezet megalakulásának jelentőségét bizonyítja, hogy az alapító charta aláírásánál személyesen jelen voltak Danuta Hübner asszony, az Európai Bizottság regionális politikákért felelős biztosa, Luc Van den Brande úr, az Európai Unió Régiók Bizottsága (CoR) elnöke, Cagnolatti asszony, az Európa Tanács Helyi- és Regionális Hatóságok Kongresszus (CLRAE) főtitkára.Magyarország, illetve a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) részéről Szűcs Lajos, a MÖOSZ társelnöke látta el kézjegyével az alapító chartát. A MÖOSZ delegáció tagjai voltak Szűcs Lajos, a MÖOSZ társelnöke, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Perényi János, a MÖOSZ külügyi tanácsadója, Varga Ferenc, a MÖOSZ Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Uniós Munkabizottság elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat külügyi referense és Bánáti Zsuzsanna, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat alelnöki titkára – tolmács.

Az Európai Bizottság az áfáról szóló irányelv módosítását javasolja annak érdekében, hogy a tagállamok rugalmasabban alkalmazhassanak tartós jelleggel csökkentett áfakulcsokat bizonyos szolgáltatások tekintetében - jelentette be hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján Kovács László, az EU adó- és vámügyi biztosa.