MiNap Online

Igaz, a miskolci Művészetek Háza még „csak” nyolc hónapja nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt, mégis rengeteg látogatót vonzott, csodálatos és különleges produkciókkal lopta be magát a miskolciak szívébe. És az a szeretet is példaértékű, ahogyan az intézmény vezetője, Juhász Rita beszélt honlapunknak az intézményről, a munkatársairól és a jövőről.

A szociológiai kutatások eredményeinek hasznosíthatóságáról tanácskoztak a Miskolci Egyetemen a Város, régió, szociológia című konferencián. A találkozón a szakemberek az életminőség és a versenyképesség kérdésének megvitatása mellett a régió fejlődésének társadalmi meghatározottságával is foglalkoztak, és immár hagyományosan megemlékeztek Tóth Pál szociológusról is.

A napokban fejezte be legújabb filmjének forgatását a miskolci Hafner Zsolt, akinek Egymásért c. alkotása múlt év augusztusában, a 13. Országos Diákfilmszemlén elnyerte a Mediawave díját, egy filmtáboros részvételt. Az idén érettségiző fiatalember korán eljegyezte magát a kamerával, filmjeinek témáit életének eseményeiből, s azokból a gondolatokból meríti, amelyek leginkább foglalkoztatják. Ilyen a másság, az összetartozás, az emberek egymáshoz s a világhoz való viszonya.

Kegyes volt az idő azokhoz, akik vasárnap is kilátogattak a Szinva-teraszra a városnaphoz kapcsolódó ünnepségekre. Egész hétvégén zajos maradt ugyanis a Szinva-part, a szombati civil kavalkád után vasárnap is kirakodóvásárral és koncertekkel várták az érdeklődőket. A Szinvavölgyi Táncegyüttes műsora után a Miskolci Ifjúsági Fúvószenekar lépett színpadra, a Pécsi Sándor Guruló Színház előadása után pedig diákzenekarok koncerteztek.

Az idei operafesztivál különleges operákat, különleges előadásokat és különleges helyszíneket kínál programjában. Talán Franciaországban sem szokványos olyan összefoglaló programsorozatot adni a francia operairodalomból, mint amilyenre 2007-ben a „Bartók + Párizs” vállalkozik. A Moliére-kortárs Lullytól a Bartók-kortárs Poulenc-ig mintegy kétszáz évet ölel át a június 13-24. között zajló fesztivál zenei programja. A műsor összeállítása tükrözi a miskolci operafesztiválnak azt a törekvését, hogy hiánypótló szerepet töltsön be a hazai zenés kőszínházak kínálatban. Kalandos zenei utazásra invitálják a látogatókat, amely során az opera „főutcájáról” betekintenek a zegzugos és hangulatos „mellékutcákba” is. Szem- és fültanúi lehetnek a francia opera kialakulásának. Lully, Charpentier és Rameau művei jól példázzák a kezdeteket, miként olvadt össze a próza, a zene, az ének és a tánc egységes folyammá abban a korban, melyet a Napkirály, XIV. Lajos neve fémjelez. Az építészetben, a szobrászatban, a festészetben a barokk uralkodik, az opera is ebben a miliőben születik meg, és válik a francia abszolút monarchia reprezentatív műfajává: előkelő, pompázatos, szenvedélye tartózkodóan hűvös, nagyszabású, látványos, a rend és a szerkezet csodája. Ízelítőül négy barokk operát mutatnak be Miskolcon.Barokk operákJean-Baptiste Lully A karnevál című művének műfaját még zenés, jelmezes mulatságként jelöli meg, szövegét – többek között – Moliére írta. A különleges operát különleges helyszínen lehet megtekinteni: a miskolctapolcai Barlangfürdőben, ahol az előadás után – még karneváli hangulatban – fürdőzni is lehet. Az előadásban közreműködnek a Magyar Állami Operaház szólistái, az Óbudai Kamarakórus, a Company Canario Táncegyüttes és a Savaria Barokk Zenekar. A darab rendezője Tóth János.Marc-Antoine Charpentier Acteon és Jean Philippe Rameau Pygmalion című operáit a belvárosban, a Művészetek Házában láthatja a közönség. A két opera mitológiai történetet mesél el. Actéon egy vadászat során meglesi a fürdőző Dianát, a vadászat és a természet istennőjét, aki bosszút áll rajta: szarvassá változtatja, és a kutyák széttépik. Pygmalion saját alkotása, egy gyönyörű női alakot formázó márványszobor iránt lobban szerelemre. Ámor, a szerelem istennője meghallgatja fohászát, a szerelem és a tánc bűverejének köszönhetően a szobor életre kel. A Pygmalion tökéletes példája a barokk zenedrámának, amelyben a tánc színpadi és drámai töltést sugároz. Az operát először láthatja a magyarországi közönség, a miskolci operafesztivál ismét ősbemutatónak ad otthont. A két kis opera az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus produkciója. Közreműködnek: Jean-François Lombard, Csereklyei Andrea, Wierdl Eszter, Pintér Ágnes, Németh Judit, vezényel Vashegyi György; a rendező Káel Csaba.Rameau másik operája, az Artemisz diadala (Hippolytus és Aricia) is a mondai időkben játszódik. Phaedra beleszeret mostohafiába, Hyppolytusba, akit ezzel nagy veszélybe sodor. Az előadást Miskolc talán legérdekesebb ipari műemlékében, az Egyetemi Erőműben tartjuk. A nézők „térképet” kapnak, amely alapján tájékozódnak az épület más-más részeiben játszódó jelenetek helyszíneiről. Az előadás és a séta végére mindenki megismeri nemcsak a ritkán játszott művet, hanem az 1940/50-es években épített erőművet is. Az operát – Kovalik Balázs rendezésében – neves fiatal énekesek mutatják be.Romantikus operákA melódiadús, gazdagon hangszerelt, nagy létszámú kórust és statisztériát mozgató, hatásos szólamokat hozó francia romantikus operák hamar népszerűvé váltak szerte a világban. Míg Itáliában a szó igaz értelmében vett „nagyközönség” döntött a művek sorsáról, addig Párizsban javarészt frakkos és cilinderes, nagyestélyis és felékszerezett páholybérlők ízlése dominált. A dalszínház miliőjéből hiányzott az örökké lángoló, mindig új utakon járó Párizs, mely Baudelaire, Verlaine, Rimbaud költészetével és Monet, Cézanne, Renoir festészetével ajándékozta meg a világot. A párizsi romantikus opera konzervatív, mégis nagyszerű műveket hagyott az utókorra. Ezek közül öt zeneművet kínál a fesztivál programja.Jules Massenet Werther című műve egy fiatal német költő és a szép Charlotte boldogtalan szerelmének történetét meséli el. A darab a Horváth Nemzeti Színház (Split) vendégjátéka. A rendező, Petar Selem nem ismeretlen a fesztivál közönség körében, hiszen 2001-ben óriási sikert aratott az általa rendezett Nabucco a Nyári Színházban. Charles Gounod két operáját tűzte műsorra az operafesztivál. A Mireille egy jómódú család leányának és a szegény sorból származó Vincent tragikus szerelmének története. A koncertelőadásban a Sipario Társulat szólistái lépnek föl.Goethe drámai költeménye alapján komponálta Gounod a Faustot. Ebben a műben minden fellelhető, ami egy nagyoperát vonzóvá tesz: rendkívüli ízlés, dallamgazdagság, a muzsika és dramaturgia fordulatossága – és persze a látvány. A franciák nemzeti operáját a Kassai Állami Színház mutatja be.Jacques Offenbach Hoffmann meséi című operája igazi sikerdarab. Szerzője sajátosan vegyítette benne az iróniát az érzelmességgel, a harsány jókedvet a szentimentalizmussal. Offenbach fülbemászó melódiái feledtették el a közönséggel Franciaországban a romantikus nagyoperát. A darabot a Miskolci Nemzeti Színház társulata és vendégművészek produkciójában látható. Jacques Fromental Halévy A zsidónő című műve – elképesztő nehézsége és színpadtechnikai igényessége miatt – ritkán látható az operaszínpadokon. A zenedráma a társadalmi együttélés alapkérdéséről szól: a keresztények és más, elsősorban a zsidó vallásúak egymáshoz való viszonyáról, de különösen a férfi-nő kapcsolat alakulásáról. Az operát Miskolcra a Litván Nemzeti Opera- és Balettszínház hozza el, rendezője Günter Krämer.Bartók francia kortársaiA tizenkét napos rendezvénysorozat műsorában felcsendülnek Bartók francia kortársainak alkotásai is. Ebben az időben, a XIX. század utolsó éveiben a nagyopera egyeduralma már a múlté. Új francia művészet formálódik, melyben újjászületik a kamaramuzsika, a szimfónia, a hangszeres hangulatkép és a zenés színpad.A vezérhangot Claude Debussy üti meg, hatása a korszak úgyszólván minden zeneköltőjének munkásságán felfedezhető. Debussy igazi francia zeneszerző: törékeny, finom, szűkszavú és ezerszínű. Pelléas és Mélisande című művét – melynek szövegét Maeterlinck drámája adta – 1902-ben mutatták be a párizsi Opera Comique-ben, majd rövidesen megjelent a világ vezető operaházainak színpadán. A középkori történetben Melisande-ot férje, Goulaud féltékenységével halálra gyötri, testvéröccsét, Pelléas-t pedig elvakultságában megöli. Az opera koncertelőadásban kerül színre. A címszerepeket Juliette Galstian és Leonardo Caimi énekli, az esten közreműködő Nemzeti Filharmonikus Zenekart és Énekkart Kocsis Zoltán vezényli.Az új francia opera kialakításában fontos szerepet játszott Francis Poulenc és Arthur Honegger. Alkotásaik javarésze az első világháborút követő viharos válságkorszakban és a hitleri háború alatt szólalt meg. Honegger különös zenei dramaturgiát és színpadi formát alkalmaz, amely a hajdani oratóriumokra és a középkori misztériumokra mutat vissza. Dávid király című oratóriumát a Belvárosi Evangélikus Templomban lehet meghallgatni.Francis Poulenc Az emberi hang című egyfelvonásos „lírai tragédiáját” Jean Cocteau szövegére komponálta. Az alig háromnegyed órás darab monodráma, melyben egy asszony történetét meséli el. A nő egyedül ül a lakásban és egy telefonhívást vár: esetében a telefonzsinór köti össze a boldog múltat a gyötrő jelennel. Az asszony beszél és beszél, így tartja magában életben a reményt. Nem látjuk, nem halljuk, ki van a vonal túlsó végén, csak sejtjük, hogy minden elvégeztetett, a szerelem vége ért. A Kovalik Balázs rendezte egyszemélyes opera szoprán szerepét az amerikai Wendy Waller énekli.Poulenc másik operája, A karmeliták párbeszédei a francia forradalom idején játszódik Az eseményeket a szenvedő fél oldaláról mutatja be; középpontjában azok a mártírsorsú apácák állnak, akiket „a régi rend” képviselői közül kivégeztek a véres események során. Az operát a Zágrábi Horvát Nemzeti Színház művészei adják elő.Világhírű balettekA „Bartók+Párizs 2007” idején ismét világhírű balettegyüttesek látogatnak Miskolcra. Bemutatkozik a balett évszázados hagyományait őrző Bécsi Állami Operaház Balettegyüttese, amely Harangozó Gyula irányításával Massenet Manon című művét táncolja. A fiatal és szép Manon Lescaut és az ifjú Des Grieux lovag történetéből Massenet igazi romantikus nagyoperát komponált, melyre Kenneth MacMillan készített koreográfiát. A tragikus szerelem Puccinit is megihlette, aki Manon Lescaut címmel írta meg művét. A Moszkvai Klasszikus Balettszínházat három évvel ezelőtt már vendégül láttuk: táncosai A csodálatos mandarint adták elő és Csajkovszkij-balettekből mutattak be részleteket Vladimir Vassiliev művészeti vezetésével. A kifinomult és utánozhatatlan orosz iskolát képviselő társulat francia szerzők műveiből ad válogatást: gálaműsorukban részletek láthatók a Giselle, a Coppélia és a Carmen című balettekből.Az operán túlAz operafesztivál 2007-es műsortervében azok is találhatnak kedvükre való zenei programot, akik még nem kedvelik az operát. Kiváló muzsikusok, nagyszerű énekesek sokféle műfajban koncerteznek júniusban Miskolcon. A Miskolci Jégcsarnokban lép fel a szimfonikus metál egyik úttörője, a Therion együttes. A skandináv zenekar ebben a stílusban az egyik legnépszerűbb a világon. A miskolci koncerten szimfonikus zenekarral és kórussal játszanak, műsorukon pedig szerepelnek a Therion szimfonikus-operás rockdalai, és természetesen a klasszikusok, Mozart, Verdi, Wagner, Saint-Saëns műveinek feldolgozásai. Koncertet ad a népszerű hegedűvirtuóz, Edvin Marton is, aki eredeti Stradivari hegedűn játszik. A hangszert a montreali hegedűs világverseny győzteseként kapta egy svájci banktól. Ez a hegedű egyike annak nyolc használatban lévő Stradivari-darabnak, melyet ma a világban használnak.Edvin Marton a Miskolci Egyetem Díszaulájában kápráztatja el játékával a közönséget, műsorában közreműködik a Monte Carlo Orchestra.Az avasi református templom ódon falai között rendezik Sebestyén Márta énekművész előadóestjét. A világhírű énekesnő, hazánk kulturális nagykövete Szokolay Dongó Balázs (duda, furulyák, szaxofon) és Bolya Mátyás (koboz, citerák) társaságában lép föl. A műsor az európai múlt azon töredékeit sorakoztatja egymás mellé, amelyeket egykor a magyar hagyomány őrzött meg és fejlesztett tovább.Kellemes kikapcsolódást ígér Steve Taylor-Szabó pánsípművész koncertje a miskolctapolcai Barlangfürdőben és az aggteleki Baradla-barlangban. A különleges környezetben népszerű dallamokat szólaltat meg a művész.A fesztivál idején érdemes ellátogatni a miskolci Zsinagógába is, ahol Sharon Rostorf-Zamír és Sass Sylvia ária- és dalestje lesz, vagy az edelényi Coburg-kastélyba, ahol a Szent Efrém Férfikar ószláv egyházi énekeket ad elő. Koncertekkel várjuk a zenebarátokat a miskolci Ortodox- és a Belvárosi Evangélikus templomokban is!Fesztivál, gyermekeknekA fesztivál a legifjabb közönségnek, a gyerekeknek is sokszínű programokat kínál. Ismét eljön a nagy mesemondó, Halász Judit, aki a Kamaraszínházban várja a kicsiket. Az egyelőre titok, melyik mesét választotta mesedélutánjára. Ugyanitt látható A Marcipán cica (meg az oroszlánság) című koncert-mesejáték, a Budapest Bábszínház sikerdarabja. Marcipán cica, a kis kandúr egy könyvből úgy értesült, hogy ő az oroszlánnak, az állatok királyának a rokona. Elindul hát, hogy találkozzon egy igazi oroszlánnal. Hosszú kalandozásai után rájön, hogy mindenki otthon lehet igazán „király”.A Miskolci Csodamalom Bábszínházban – a társulat saját előadásaként – Kodály Zoltán Háry János című műve, míg a Zsarátnok Bábegyüttes Bartók a bábszínpadon című produkciójában Bartók Béla Cantata profana, valamint a Magyar Képek és a Keresztszemesek előadásokat mutatja be. Megelevenedik Vitéz László és Európai Barátai története vásári bábjáték formájában. Kemény Henrik legendás alakja a bábszínház színészeinek közreműködésével kel életre.

Magyarország ad otthont az Európai Zeneiskolások Nemzetközi Találkozójának. Ebből az alkalomból a miskolci Egressy Béni Zeneiskola május 17–19. között egy németországi városból, Rastatt zeneiskolájából fogad egy együttest. 18-án 14–16 óra között az Egressy Big Band-jével ad közös hangversenyt a Rastatter Jazz Band (művészeti vezető: Degado Joe) a Szinva teraszon. 17 órától Gálahangverseny megrendezésére kerül sor az Európa Ház (Széchenyi u. 13.) hangversenytermében, Miskolc három alapfokú zeneoktatási intézményének (Egressy, Erkel, Fazekas zeneiskolák) növendékei mellett a Rastatter Jazz Band közreműködésével.

A kassai és a miskolci színház között szoros együttműködés valósult meg a 2006/2007-es évadban.Teltházas előadások jellemezték a határon átnyúló kulturális együttműködést a Miskolci Nemzeti és Kassai Állami Színház között. A miskolci előadások többségét felállva ünnepelte és köszönte meg a kassai közönség, de hasonló fogadtatásban részesültek a kassai produkciók is Miskolcon.A kassai és a miskolci színház a Magyarország–Szlovákia–Ukrajna közötti európai uniós szomszédsági program (INTERREG III.) forrásait elnyerve előadásokat cserélt a 2006/2007-es színházi évadban. A tavaly novembertől 2007 májusáig tartó programban a kassaiak 10, a miskolciak 12 alkalommal vendégszerepeltek a „szomszédban”. A kassaiak április 2-i Kis hercegével, valamint a miskolciak május 5-i Az operett csillagai című gálaestjével fejeződött be a két város közötti vendégjátékok sorozata.A program darabválasztásait mindkét részről a zenés és táncos műfajok sokszínűsége jellemezte. A vendégjátékok tovább színesítették a két színház amúgy is változatos repertoárját. A Kassai Állami Színház opera- és balett-tagozatával mutatkozott be, így látható volt a Rómeó és Júlia, valamint a Bolero-Carmen című balett és a gyerekek kedvence, A kis herceg. A világ operairodalmának két főművét – A sevillai borbély, A varázsfuvola – hozták el a kassaiak. A miskolciak musicalt (A kölyök), operettgálát (Az operett csillagai) és modern táncszínházi előadásokat (Bolero, Faust-Prospero) vittek Kassára. A műfajok remekeiből összeállított program előadásai a komolyabb, illetve a könnyedebb szórakozásra vágyó nézők számára egyaránt igényes kikapcsolódást kínáltak. – A kassai és a miskolci teltházak azt bizonyították, hogy az együttműködés sikeres volt – nyilatkozta Halasi Imre miskolci és Peter Himič kassai igazgató, akik megerősítették abbéli szándékukat, hogy a jövőben is folytatni kívánják a kulturális kapcsolatépítésnek ezt a formáját. – Célunk, hogy a jövőben a két színház között folyamatosabb, aktívabb, a mostaninál hosszabb ideig tartó, akár egy egész évadot is felölelő együttműködés valósuljon meg – mondta május 5-én a miskolciak kassai operettgálája utáni ünnepélyes fogadáson az együttműködést értékelve Peter Himič. Kiemelte, hogy az 50 éves múltra visszatekintő együttműködés új impulzust kapott Halasi Imre igazgató tevékenységének köszönhetően. – Mindegyik előadásnak komoly sikere volt – számolt be Halasi Imre, s hozzátette: – Ez a záloga annak, hogy érdemes folytatni a kapcsolatépítést, hiszen a közönség a tapsokkal erőteljesen emellett voksolt. Az együttműködés különleges értékére rámutatva az igazgató hangsúlyozta, hogy ezt a pályázatot eddig nem művészeti tevékenységekre írták ki, hanem infrastrukturális és egyéb programokra. A pályázatot az idén ősszel újra kiírják, és a tavalyinál komolyabb eséllyel indulhat a két színház a források elnyerésére. – A kultúra az az erő, amely ma a leginkább közel hozhatja egymáshoz Európa népeit. Ezért fontosak a Miskolc és Kassa közöttihez hasonló projektek – hangsúlyozta Fedor Vilmos. Miskolc alpolgármestere rámutatott: még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van a két város kulturális együttműködésében. Távolabbi célokat említve a politikus elmondta, hogy Miskolc komoly segítséget kíván nyújtani a továbbiakban is Kassának, hogy sikerrel pályázhasson az Európa kulturális fővárosa címre, és utalt arra, hogy már Miskolc EKF-pályázata is tartalmazott olyan fejezetet, amelyben a Felvidék és Miskolc együttműködésének tervei szerepeltek.A két színház immár tradicionálisnak mondható együttműködése az 1950-es évek közepére nyúlik vissza, amelynek az 1956-os események vetettek véget hosszú időre. A rendszeresebb, a mindennapi munkára is építő kapcsolat ezután csak a ’70-es évek legvégén indult el, ami politikai okok miatt szintén nem teljesedhetett ki. Az együttműködés 2001-ben ismét megköttetett, deklarálva a testvérszínházi viszonyt is, ám ezután megint csend következett. A mostani együttműködés különleges értéke, hogy a közösen benyújtott pályázaton elnyert uniós források kulturális célokat szolgáltak: két nemzet színházról alkotott elképzeléseinek kölcsönös megismerése és népszerűsítése hidat emelt az országhatárok felett.

25 éves a megyében egyedülállóan Pro Arte Hungarica-díjjal jutalmazott Fügedi Márta Népművészeti Egyesület, amely az első ilyen jellegű szerveződés volt az országban. A jubileumra nagyszabású kiállítással készültek az alkotók, akiket Miskolc Város Napján, május 11-én Nívó-díjjal is kitüntettek. A tárlaton kiállító alkotók mesterségbeli tudását és szervezőmunkáját a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke, Pál Istvánné is hosszasan méltatta ünnepi beszédében, ahogy Fedor Vilmos, Miskolc alpolgármestere is megköszönte a legősibb hagyományokra épülő, azt továbbadó népművészek fáradozásait.

A Királynék Tavasza elnevezésű rendezvénnyel a hét végén megkezdődik a szezon a Diósgyőri Várban. A május közepétől szeptember közepéig tartó időszakban évente mintegy 120 ezer embert vonzanak az ódon falak közé – kiállításokkal, programokkal. Többek között a Borsodi Fonó, a Várszínházi Esték, a Várfesztivál vagy a Vadas-Boros Napok eseményeit kínálják a közönségnek. A várzóna fejlesztéséről is szó esett azon a sajtóbeszélgetésen, melyet a Déryné házban tartottak azzal a céllal, hogy a kulturális programokról tájékoztassák a közönséget. A vár palotaszárnyainak továbbépítésére és a rendezvényterek kibővítésére törekszenek többek között a Diósgyőri Várat kilenc éve üzemeltető Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ munkatársai, hogy mentesítsék a túlterhelt várárkot, és még szebbé tegyék az impozáns diósgyőri környezetet. A szezon első rendezvényére, május 12-ére máris létrehozzák a királynék kertjét az alsóvárban, hogy felidézzék az egykori virágoktól és gyógynövényektől pompázó kolostorkertek hangulatát, melyeknek Diósgyőrben is voltak hagyományai. A Királynék Tavasza e mellett számos más érdekességet is tartogat – így középkori zenét játszó együttesek, haditornaklubok, mutatványosok, bábosok produkcióit láthatja majd a közönség.Meseíró pályázatot hirdettek a Királynék Tavasza apropóján általános iskolásoknak. A győztes mese nyomán a toronyba zárt királylány legendája elevenedik majd meg a hét végén a Diósgyőri Várban. Finom étkeket és nedűket kóstolhatnak a vendégek az ódon falak között ezúttal is, és most másodízben reneszánsz szépségversenyt tartanak.

Együttműködési megállapodást kötött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumigazgatóság és a Vendégváró.hu. A piacvezető belföldi internetes site kiemelten kezeli a jövőben az intézmény kiállításait, programjait – főhelyen ajánlja az oldalt látogatóknak a friss múzeumi információkat. Naponta több mint 14 ezren látogatnak a Vendégváró.hura és keresik a turisztikai cikkeket, a programkínálatot, amely az idegenforgalmi helyeket népszerűsíti – ezek után a Megyei Múzeumigazgatóság szervezte kiállítások és programok elsőbbséget élveznek a siteon.

Kamerman György két témára alkotott képei láthatók az Ifjúsági és Szabadidő Házban. A művész, aki húszesztendei vegyipari tevékenység után határozta el, hogy festeni fog az elmúlt tíz évben több mint 160 művet készített, közöttük a most kiállított olasz városokról és történelmi témákról szóló képeket. Az utóbbi alkotások a magyar nemzet történetének 1100 évét foglalják össze 12 festményen – Árpád pajzsra emelése, István az ország- és egyházépítő, Szent László füve, harmadik Béla, a bölcs törvényhozó, a tatárjárás után, Nagy Lajos haditanácsa és így tovább. A tárlat május végéig látogatható.

A Miskolci Nemzeti Színház május 4-én este 7 órától Csehov Cseresznyéskertjével vendégszerepel a Vidéki Színházak Találkozóján Budapesten. Radoslav Milenkovič rendezésének a Nemzeti Színház ad otthont. Az idei évadban készült előadást a fővárosi közönség láthatja utolsó alkalommal.