Kultúra

Opera kezdőknek, haladóknak, megszállottaknak!

2007-05-15 12:49

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE Az idei operafesztivál különleges operákat, különleges előadásokat és különleges helyszíneket kínál programjában. Talán Franciaországban sem szokványos olyan összefoglaló programsorozatot adni a francia operairodalomból, mint amilyenre 2007-ben a „Bartók + Párizs” vállalkozik.A Moliére-kortárs Lullytól a Bartók-kortárs Poulenc-ig mintegy kétszáz évet ölel át a június 13-24. között zajló fesztivál zenei programja. A műsor összeállítása tükrözi a miskolci operafesztiválnak azt a törekvését, hogy hiánypótló szerepet töltsön be a hazai zenés kőszínházak kínálatban.Kalandos zenei utazásra invitálják a látogatókat, amely során az opera „főutcájáról” betekintenek a zegzugos és hangulatos „mellékutcákba” is. Szem- és fültanúi lehetnek a francia opera kialakulásának. Lully, Charpentier és Rameau művei jól példázzák a kezdeteket, miként olvadt össze a próza, a zene, az ének és a tánc egységes folyammá abban a korban, melyet a Napkirály, XIV. Lajos neve fémjelez. Az építészetben, a szobrászatban, a festészetben a barokk uralkodik, az opera is ebben a miliőben születik meg, és válik a francia abszolút monarchia reprezentatív műfajává: előkelő, pompázatos, szenvedélye tartózkodóan hűvös, nagyszabású, látványos, a rend és a szerkezet csodája. Ízelítőül négy barokk operát mutatnak be Miskolcon.Barokk operákJean-Baptiste Lully A karnevál című művének műfaját még zenés, jelmezes mulatságként jelöli meg, szövegét – többek között – Moliére írta. A különleges operát különleges helyszínen lehet megtekinteni: a miskolctapolcai Barlangfürdőben, ahol az előadás után – még karneváli hangulatban – fürdőzni is lehet. Az előadásban közreműködnek a Magyar Állami Operaház szólistái, az Óbudai Kamarakórus, a Company Canario Táncegyüttes és a Savaria Barokk Zenekar. A darab rendezője Tóth János.Marc-Antoine Charpentier Acteon és Jean Philippe Rameau Pygmalion című operáit a belvárosban, a Művészetek Házában láthatja a közönség. A két opera mitológiai történetet mesél el. Actéon egy vadászat során meglesi a fürdőző Dianát, a vadászat és a természet istennőjét, aki bosszút áll rajta: szarvassá változtatja, és a kutyák széttépik. Pygmalion saját alkotása, egy gyönyörű női alakot formázó márványszobor iránt lobban szerelemre. Ámor, a szerelem istennője meghallgatja fohászát, a szerelem és a tánc bűverejének köszönhetően a szobor életre kel. A Pygmalion tökéletes példája a barokk zenedrámának, amelyben a tánc színpadi és drámai töltést sugároz. Az operát először láthatja a magyarországi közönség, a miskolci operafesztivál ismét ősbemutatónak ad otthont. A két kis opera az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus produkciója. Közreműködnek: Jean-François Lombard, Csereklyei Andrea, Wierdl Eszter, Pintér Ágnes, Németh Judit, vezényel Vashegyi György; a rendező Káel Csaba.Rameau másik operája, az Artemisz diadala (Hippolytus és Aricia) is a mondai időkben játszódik. Phaedra beleszeret mostohafiába, Hyppolytusba, akit ezzel nagy veszélybe sodor. Az előadást Miskolc talán legérdekesebb ipari műemlékében, az Egyetemi Erőműben tartjuk. A nézők „térképet” kapnak, amely alapján tájékozódnak az épület más-más részeiben játszódó jelenetek helyszíneiről. Az előadás és a séta végére mindenki megismeri nemcsak a ritkán játszott művet, hanem az 1940/50-es években épített erőművet is. Az operát – Kovalik Balázs rendezésében – neves fiatal énekesek mutatják be.Romantikus operákA melódiadús, gazdagon hangszerelt, nagy létszámú kórust és statisztériát mozgató, hatásos szólamokat hozó francia romantikus operák hamar népszerűvé váltak szerte a világban. Míg Itáliában a szó igaz értelmében vett „nagyközönség” döntött a művek sorsáról, addig Párizsban javarészt frakkos és cilinderes, nagyestélyis és felékszerezett páholybérlők ízlése dominált. A dalszínház miliőjéből hiányzott az örökké lángoló, mindig új utakon járó Párizs, mely Baudelaire, Verlaine, Rimbaud költészetével és Monet, Cézanne, Renoir festészetével ajándékozta meg a világot. A párizsi romantikus opera konzervatív, mégis nagyszerű műveket hagyott az utókorra. Ezek közül öt zeneművet kínál a fesztivál programja.Jules Massenet Werther című műve egy fiatal német költő és a szép Charlotte boldogtalan szerelmének történetét meséli el. A darab a Horváth Nemzeti Színház (Split) vendégjátéka. A rendező, Petar Selem nem ismeretlen a fesztivál közönség körében, hiszen 2001-ben óriási sikert aratott az általa rendezett Nabucco a Nyári Színházban.Charles Gounod két operáját tűzte műsorra az operafesztivál. A Mireille egy jómódú család leányának és a szegény sorból származó Vincent tragikus szerelmének története. A koncertelőadásban a Sipario Társulat szólistái lépnek föl.Goethe drámai költeménye alapján komponálta Gounod a Faustot. Ebben a műben minden fellelhető, ami egy nagyoperát vonzóvá tesz: rendkívüli ízlés, dallamgazdagság, a muzsika és dramaturgia fordulatossága – és persze a látvány. A franciák nemzeti operáját a Kassai Állami Színház mutatja be.Jacques Offenbach Hoffmann meséi című operája igazi sikerdarab. Szerzője sajátosan vegyítette benne az iróniát az érzelmességgel, a harsány jókedvet a szentimentalizmussal. Offenbach fülbemászó melódiái feledtették el a közönséggel Franciaországban a romantikus nagyoperát. A darabot a Miskolci Nemzeti Színház társulata és vendégművészek produkciójában látható.Jacques Fromental Halévy A zsidónő című műve – elképesztő nehézsége és színpadtechnikai igényessége miatt – ritkán látható az operaszínpadokon. A zenedráma a társadalmi együttélés alapkérdéséről szól: a keresztények és más, elsősorban a zsidó vallásúak egymáshoz való viszonyáról, de különösen a férfi-nő kapcsolat alakulásáról. Az operát Miskolcra a Litván Nemzeti Opera- és Balettszínház hozza el, rendezője Günter Krämer.Bartók francia kortársaiA tizenkét napos rendezvénysorozat műsorában felcsendülnek Bartók francia kortársainak alkotásai is. Ebben az időben, a XIX. század utolsó éveiben a nagyopera egyeduralma már a múlté. Új francia művészet formálódik, melyben újjászületik a kamaramuzsika, a szimfónia, a hangszeres hangulatkép és a zenés színpad.A vezérhangot Claude Debussy üti meg, hatása a korszak úgyszólván minden zeneköltőjének munkásságán felfedezhető. Debussy igazi francia zeneszerző: törékeny, finom, szűkszavú és ezerszínű. Pelléas és Mélisande című művét – melynek szövegét Maeterlinck drámája adta – 1902-ben mutatták be a párizsi Opera Comique-ben, majd rövidesen megjelent a világ vezető operaházainak színpadán. A középkori történetben Melisande-ot férje, Goulaud féltékenységével halálra gyötri, testvéröccsét, Pelléas-t pedig elvakultságában megöli. Az opera koncertelőadásban kerül színre. A címszerepeket Juliette Galstian és Leonardo Caimi énekli, az esten közreműködő Nemzeti Filharmonikus Zenekart és Énekkart Kocsis Zoltán vezényli.Az új francia opera kialakításában fontos szerepet játszott Francis Poulenc és Arthur Honegger. Alkotásaik javarésze az első világháborút követő viharos válságkorszakban és a hitleri háború alatt szólalt meg. Honegger különös zenei dramaturgiát és színpadi formát alkalmaz, amely a hajdani oratóriumokra és a középkori misztériumokra mutat vissza. Dávid király című oratóriumát a Belvárosi Evangélikus Templomban lehet meghallgatni.Francis Poulenc Az emberi hang című egyfelvonásos „lírai tragédiáját” Jean Cocteau szövegére komponálta. Az alig háromnegyed órás darab monodráma, melyben egy asszony történetét meséli el. A nő egyedül ül a lakásban és egy telefonhívást vár: esetében a telefonzsinór köti össze a boldog múltat a gyötrő jelennel. Az asszony beszél és beszél, így tartja magában életben a reményt. Nem látjuk, nem halljuk, ki van a vonal túlsó végén, csak sejtjük, hogy minden elvégeztetett, a szerelem vége ért. A Kovalik Balázs rendezte egyszemélyes opera szoprán szerepét az amerikai Wendy Waller énekli.Poulenc másik operája, A karmeliták párbeszédei a francia forradalom idején játszódik Az eseményeket a szenvedő fél oldaláról mutatja be; középpontjában azok a mártírsorsú apácák állnak, akiket „a régi rend” képviselői közül kivégeztek a véres események során. Az operát a Zágrábi Horvát Nemzeti Színház művészei adják elő.Világhírű balettekA „Bartók+Párizs 2007” idején ismét világhírű balettegyüttesek látogatnak Miskolcra. Bemutatkozik a balett évszázados hagyományait őrző Bécsi Állami Operaház Balettegyüttese, amely Harangozó Gyula irányításával Massenet Manon című művét táncolja. A fiatal és szép Manon Lescaut és az ifjú Des Grieux lovag történetéből Massenet igazi romantikus nagyoperát komponált, melyre Kenneth MacMillan készített koreográfiát. A tragikus szerelem Puccinit is megihlette, aki Manon Lescaut címmel írta meg művét.A Moszkvai Klasszikus Balettszínházat három évvel ezelőtt már vendégül láttuk: táncosai A csodálatos mandarint adták elő és Csajkovszkij-balettekből mutattak be részleteket Vladimir Vassiliev művészeti vezetésével. A kifinomult és utánozhatatlan orosz iskolát képviselő társulat francia szerzők műveiből ad válogatást: gálaműsorukban részletek láthatók a Giselle, a Coppélia és a Carmen című balettekből.Az operán túlAz operafesztivál 2007-es műsortervében azok is találhatnak kedvükre való zenei programot, akik még nem kedvelik az operát. Kiváló muzsikusok, nagyszerű énekesek sokféle műfajban koncerteznek júniusban Miskolcon.A Miskolci Jégcsarnokban lép fel a szimfonikus metál egyik úttörője, a Therion együttes. A skandináv zenekar ebben a stílusban az egyik legnépszerűbb a világon. A miskolci koncerten szimfonikus zenekarral és kórussal játszanak, műsorukon pedig szerepelnek a Therion szimfonikus-operás rockdalai, és természetesen a klasszikusok, Mozart, Verdi, Wagner, Saint-Saëns műveinek feldolgozásai. Koncertet ad a népszerű hegedűvirtuóz, Edvin Marton is, aki eredeti Stradivari hegedűn játszik. A hangszert a montreali hegedűs világverseny győzteseként kapta egy svájci banktól. Ez a hegedű egyike annak nyolc használatban lévő Stradivari-darabnak, melyet ma a világban használnak.Edvin Marton a Miskolci Egyetem Díszaulájában kápráztatja el játékával a közönséget, műsorában közreműködik a Monte Carlo Orchestra.Az avasi református templom ódon falai között rendezik Sebestyén Márta énekművész előadóestjét. A világhírű énekesnő, hazánk kulturális nagykövete Szokolay Dongó Balázs (duda, furulyák, szaxofon) és Bolya Mátyás (koboz, citerák) társaságában lép föl. A műsor az európai múlt azon töredékeit sorakoztatja egymás mellé, amelyeket egykor a magyar hagyomány őrzött meg és fejlesztett tovább.Kellemes kikapcsolódást ígér Steve Taylor-Szabó pánsípművész koncertje a miskolctapolcai Barlangfürdőben és az aggteleki Baradla-barlangban. A különleges környezetben népszerű dallamokat szólaltat meg a művész.A fesztivál idején érdemes ellátogatni a miskolci Zsinagógába is, ahol Sharon Rostorf-Zamír és Sass Sylvia ária- és dalestje lesz, vagy az edelényi Coburg-kastélyba, ahol a Szent Efrém Férfikar ószláv egyházi énekeket ad elő. Koncertekkel várjuk a zenebarátokat a miskolci Ortodox- és a Belvárosi Evangélikus templomokban is!Fesztivál, gyermekeknekA fesztivál a legifjabb közönségnek, a gyerekeknek is sokszínű programokat kínál. Ismét eljön a nagy mesemondó, Halász Judit, aki a Kamaraszínházban várja a kicsiket. Az egyelőre titok, melyik mesét választotta mesedélutánjára. Ugyanitt látható A Marcipán cica (meg az oroszlánság) című koncert-mesejáték, a Budapest Bábszínház sikerdarabja. Marcipán cica, a kis kandúr egy könyvből úgy értesült, hogy ő az oroszlánnak, az állatok királyának a rokona. Elindul hát, hogy találkozzon egy igazi oroszlánnal. Hosszú kalandozásai után rájön, hogy mindenki otthon lehet igazán „király”.A Miskolci Csodamalom Bábszínházban – a társulat saját előadásaként – Kodály Zoltán Háry János című műve, míg a Zsarátnok Bábegyüttes Bartók a bábszínpadon című produkciójában Bartók Béla Cantata profana, valamint a Magyar Képek és a Keresztszemesek előadásokat mutatja be. Megelevenedik Vitéz László és Európai Barátai története vásári bábjáték formájában. Kemény Henrik legendás alakja a bábszínház színészeinek közreműködésével kel életre.


Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

  • 2008-07-29 20:16

    Kampókéz

    Anderson te nem nézel tévét, nem olvasol újságot? Szerintem azok után, ahogy a rendőrséget lejáratták, szétzilálták nem meglepő, ha nem mernek megfelelően fellépni...A jogvédők meg nem azért vannak, hogy a tevékenységükben egy pillanatig is visszakös [ tovább ... ]
  • 2008-07-29 19:07

    Anderson

    Az a baj, hogy lassan mi, a normálisak és értelmesek leszünk kevesebben... Bár azt én sem értem, a rendőrség miért nem lép fel keményebben. Ok, félnek attól, hogy esetleg bíróságra kerülnek - de hát a nevükben benne van a foglalkozásuk: rendőr, azaz [ tovább ... ]
  • 2008-07-29 18:57

    zebra

    Az Avasról, a Jókairól is begyűjthetnének néhány állatot az utcáról.

Miskolc TV mai műsora

2024-04-20 (Szombat)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!