MiNap Online

Több száz miskolci jelenlétében, ünnepi évadnyitó társulati ülésen avatták fel tegnap Latabár Endre mellszobrát a Déryné parkban. Az újjáépített színház megnyitásának 150. évfordulója alkalmából a miskolci önkormányzat és a Miskolci Nemzeti Színház szeptember 3-án ünnepi megemlékezést tartott, délután pedig kegyeleti séta indult az avasi református temetőbe, a felújított Latabár-kriptához.

Megdöntötte a tavalyi év látogatottsági eredményeit az idei moziünnep. Több mint 545 000-en, a tavalyi évhez képes is 25%-kal többen vettek részt az idei moziünnepen, s ezáltal számos mozi megdöntötte saját látogatottsági rekordját! A moziünnep négy napja alatt az ország 44 településén, 86 moziban pergett mintegy 200 film, melyek között több premier és premier előtti alkotás is szerepelt. A filmek legnagyobb részét a közönség nagyon kedvezményesen, maximum 360 Ft-ért nézhette meg.A moziünnep négy napja alatt összesen 6076 vetítés futott, és csak Budapesten 308 000-an mentek moziba, míg országosan megdőlt a félmilliós álomhatár, hisz több mint 545 000 látogatóval zárt az idei moziünnep.A négy nap alatt összesítve a Westend bizonyult a leglátogatottabb mozinak, s így a multiplex saját csúcsát is megdöntötte: a tavalyi 44 320-hoz képest idén 56 000-en moziztak ott augusztus 30-a és szeptember 2-a között, de saját rekordját a Corvin is túlszárnyalta, hisz 22 663-an oda váltottak jegyet a moziünnep alatt. A Cinema City hálózat is több nézővel büszkélkedhetett idén, mint tavaly: 12 mozijukban összesen 192 000 látogató járt e négy napban.A moziünnep alatt a leglátogatottabb filmnek a L’ecsó bizonyult, ezt követte a Vigyázz, kész, szörf! című családi mozi, ami azt bizonyítja, hogy a rendezvénysorozat kifejezetten kedvelt családi programmá is vált. Az Evan a minden6tó, a Törés és a Hajlakk szerepelnek még a TOP 5-ös listán. A kiemelkedő számokon túl a rendezvény hangulata is kifejezetten ünnepi volt. Nagy érdeklődés és rajongás kísérte a sztár-jegyszedőket, a közönség örömmel fogadta a „felkomf”-okat, s a Dolina, a Zuhanórepülés és a Tejút című magyar filmek közönségtalálkozói is teltházzal futottak, sokakat érdekelt a mozigépterem-látogatás, és ebben a négy napban olyanok is betértek a filmszínházakba, akik máskülönben ritkán járnak moziba.Elmondható, hogy a moziünnep mára hagyománnyá vált Magyarországon, és évről évre egyre népszerűbb. A négy moziünnep alatt összesen több mint 1,5 millió néző ment moziba. A rendezvénysorozatnak sikerült bebizonyítania, hogy még mindig óriási az érdeklődés a filmek iránt, s a mozizás változatlanul az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység.

Miskolc egyik legjelentősebb kulturális évfordulóját ünnepli a város 2007. szeptember 3-án. Ekkor lesz 150 éve, hogy Latabár Endre társulatával felavatta az újjáépített miskolci kőszínházat. A magyar nyelvű színjátszás megteremtésében, ápolásában úttörő szerepet játszó intézmény jubileuma összekapcsolódik a Miskolchoz igen sok szállal kötődő, színészdinasztia-alapító Latabár Endrére történő emlékezéssel is.

Ünnepi évadnyitó társulati üléssel kezdi meg az új évadot a Miskolci Nemzeti Színház szeptember 3-án 11 órakor a Déryné parkban. A 150 éves évforduló alkalmából Miskolc Város Önkormányzata a színházzal összefogva Latabár-emléknapot szervez. Halasi Imre színházigazgató évadismertető beszédét követően Dobrossy István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója bemutatja a „Legendák, anekdoták a miskolci színjátszás történetéből” című, a teátrum épületének 150. évfordulójára megjelenő könyvet. Az emléknap Varga Éva miskolci szobrászművész Latabár Endréről készített Déryné parkban elhelyezett mellszobrának avatásával folytatódik. Ünnepi beszédet Fedor Vilmos, Miskolc város önkormányzatának alpolgármestere mond. 13.30-kor koszorúzással záródó kegyeleti séta indul a Déryné parkból a felújított Latabár-kriptához az avasi temetőbe. 15 órától az érdeklődők színházbejáráson vehetnek részt. Közreműködik a Theater Brass, a Miskolci Nemzeti Színház Zenekarának rézfúvósaiból alakult együttese. 1857-ben szeptember 3-án avatta fel Latabár Endre társulata a teátrum jelenlegi épületét, miután az első kőszínház tűzvészben leégett. Az esemény a nagyközönség számára nyilvános.

Király Zsiga-díjat kapott Molnárné Forray Marianna népi iparművész, a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület elnöke, a Diósgyőri Kézműves Alkotóház igazgatója. A díjat a Népművészeti Egyesületek Szövetsége 1994-ben alapította a népi kismesterségek kiemelkedő műveléséért, illetve a népművészeti mozgalomban végzett közösségi tevékenységért. Molnárné Forray Marianna az elmúlt huszonöt évben e területen végzett munkásságával érdemelte ki az elismerést. Gyermekkorától szenvedélyesen érdeklődik a népművészet iránt. Gimnazista kora óta paraszti használati tárgyakat gyűjt és nagyszülei hagyományait követve fiatalasszony korában szőni is megtanult, de műveli a textilművesség más ágait is. Emellett kosárfonással, fafaragással, bőrművességgel, papírmerítéssel foglalkozik. 1982 óta tagja a Népművészeti Egyesületnek, 1997-től elnöke a szerveződésnek. 1986 óta zsűrizik alkotásait a Népi Iparművészeti Tanácsnál és az Iparművészeti Lektorátusnál, melynek eredményeként 16 éve elnyerte a népi iparművész címet. Sokszínű tevékenysége egyik legnagyobb eredménye a Diósgyőri Kézműves Alkotóház elhelyezése egy műemléképületben és annak berendezése, működtetése.Az idén 25 éves a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület, amely az első ilyen jellegű szerveződés volt az országban. Elnöke, Molnárné Forray Marianna azután kapta meg a Király Zsiga-díjat, hogy a csoport Pro Arte Hungarica-díjas lett, és a jubileum kapcsán Nívódíjat adományozott tagjainak a város. Az évfordulóra programokkal készült az egyesület – az átfogó népművészeti kiállítást már lebontották, de ősszel további rendezvényekre várják a látogatókat Diósgyőrbe.Ebben az évben több mint száz rendezvényen képviseltették magukat a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagjai. A soron következő események közül a legjobban a Virágzó Népművészet című konferenciára készülnek a szerveződés tagjai, amely a Diósgyőri Alkotóházban kap helyet. C. Á.

Az Európai Kulturális Alapítvány Német Egyesülete egy olyan együttműködési hálózat kiépítésén dolgozik, amely összefogja, támogatja az Európa kulturális fővárosa 2010 címre korábban pályázó, 11 magyar és 13 német város, valamint Isztambul további kulturális erőfeszítéseit. A Cultural Cities Net 2010 (CCN 2010) Miskolcot bízta meg a magyar partnervárosok együttműködésének koordinálásával.

A korábbi években már megszokott érdeklődés övezte az idei Kamarazenei Nyár programjait. A koncertsorozatot két orgonakoncert keretezte, összesen négy előadást tekinthettek meg az érdeklődők.

Miskolc egyedi értékeiről indított tematikus kiadvány- sorozatot 2006-ban az önkormányzat, melynek legfrissebb darabját pénteken délelőtt mutatták be a városházán. Legszebb séták Miskolcon – ezt a címet kapta a kiadvány, mely belvárosi sétaútvonalakat ajánl a városunkba látogatóknak. Nem informatív kiadványnak szánták, legendákat akartak életre kelteni – mondja Csorba Piroska, a kiadvány írója. Az alkotás során újra felfedezhette a várost, és beleszeretett ebbe a munkába. Minden hely őrzi az emberek nyomait, akik ott éltek, ez hatott rá, így született meg a tizenegy írás.

A 2007-es Miskolci Művésztelep újra kísérletet tesz arra a hagyományra, hogy a meghívott képzőművészeket egy kohéziót teremtő fogalom köré csoportosítsa. A megtalált fogalomra reflektáló művészek - a fogalom értelmezési tartományának szűkebb, illetve tágabb határainak megfelelően - lehetnek adott műfajban alkotók vagy a képzőművészet más-más műfajaiban tevékenykedők is. A 2007-es év címadó fogalma a „Diszkréció”.

Minden eddiginél több, összesen 359 filmet neveztek idén a Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiváljára. A szeptember 16. és 23-a között zajló miskolci filmes seregszemle a korábbi évekhez hasonlóan ingyenes rendezvény. Az idei CineFestre 97 nevezés érkezett Magyarországról, az Egyesült Államokból 65, Németországból pedig 47 fiatal filmes küldte be munkáját. Érkeztek alkotások Azerbajdzsánból, a Fülöp-szigetekről és Bolíviából is. Nagyjátékfilmek, kísérleti és kisjátékfilmek, dokumentumfilmek és animációs alkotások egyaránt versenyeznek idén is. A jelentkezőknek két kritériumnak kellett megfelelniük: csak olyan alkotásokkal lehetetett versenybe szállni, melyek 2005. január 1-je után készültek, és rendezőjük a film készítésekor nem töltötte be a 35. életévét. Az 1,6 millió forintos összdíjazású fesztivál szervezői arra törekszenek, hogy a nemzetközi zsűri is főként a fiatal filmes generációt képviselje. Az idén „Roma-kép – Romák a kamera mögött és előtt” címmel külön versenyprogramot is indítanak a szervezők.

Mindössze néhány napja nyílt meg Az igazi da Vinci című kiállítás Debrecenben és a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ hamarosan a tízezredik látogatót fogadhatja. A nyitás óta szinte folyamatosan hosszú sorok kígyóztak a MODEM pénztáránál. Előfordult, hogy a Baltazár Dezső tér közepéig ért a sor, ezért déltájban, a hőség óráiban többször is frissítőt kaptak a kint állók. 20-án délután külön zenés műsort szervezett számukra a MODEM az Úton Egyesület közreműködésével.A nagy tömeg ellenére a kiállítás terébe nem léphettek egy időben az előírtnál többen, hogy áttekinthető és befogadható legyen a Leonardo elméjébe, gondolkodásmódjába szemléletesen, szinte virtuálisan bevezető tárlat.Meglepetéssel várják a tízezredik látogatót Az igazi da Vinci kiállításon. A szerencsés vendég két napot tölthet másodmagával az Aquaticum Debrecen Wellness és Termál Hotelben, ahol számos frissítő, pihentető, szépítő szolgáltatást is kap (sok más közt hidratáló tengeri sókristályos fürdő, vörösszőlő fürdő, hidratáló masszázs). Ezt tartalmazza nyereménye, a 210 ezer forintot érő Spa Marine wellness csomag.A szerencsés látogatót augusztus 21-én (várhatóan) 15 órakor Gulyás Gábor igazgató köszönti a jegypénztárnál, majd Kósa Lajos polgármester adja át neki a nyereményt.

Immár 184. évadját kezdi szeptember 3-án a Miskolci Nemzeti Színház. 150 éve lesz ezen a napon, hogy átadták annak az épületnek az elődjét, amelyben a Miskolci Nemzeti Színház ma is működik. Az évadnyitó társulati ülés részeként szeptember harmadikán avatják fel a néhai színházigazgatónak emléket állító Latabár-szobrot is. A város teátruma egyébként már augusztus 21-én, kedden megkezdi a bérletek árusítását. A nagyszínházi előadásokra, a kamaraszínházi darabokra, a gyermekelőadásokra és a Játékszín Ráadás bérlet előadásaira a színház Széchenyi u. 23. szám alatti jegyirodájában vásárolhatnak bérletet az érdeklődők. A régi bérlők korábbi helyeit szeptember 10-ig fenntartja a teátrum.