MiNap Online

Megkezdődött hétfő délelőtt a pozsonyi várban a visegrádi együttműködésben részt vevő országok miniszterelnökeinek csúcstalálkozója. A kormányfők négy nappal a sorsdöntőnek ígérkező uniós csúcs előtt körükbe várják az Európai Unió leendő soros elnöki tisztét betöltő Portugália kormányfőjét, José Sócratest is.

Június 18-án Pozsonyban találkoznak a visegrádi országok kormányfői. Gyurcsány Ferenc a találkozót követően kétoldalú megbeszélést folytat Robert Fico szlovák miniszterelnökkel.A visegrádi együttműködésben részt vevő cseh, lengyel, szlovák és magyar kormányfő a pozsonyi megbeszélésen értékeli az elmúlt egy év közös munkáját. A találkozó napirendjén kiemelt témaként szerepelnek az európai uniós tagságot érintő aktuális kérdések, köztük az energiapolitika, az alkotmányozási folyamat és az unió keleti szomszédságpolitikája.A négy kormányfő megbeszéléseihez csatlakozik az év második felében az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke, José Socrates is, aki a portugál elnökség főbb törekvéseiről tájékoztatja kollégáit. A magyar és a szlovák kormányfő kétoldalú megbeszélésén a két ország együttműködésének aktuális kérdéseit tekinti át. A megbeszélés napirendjén szerepel többek között a térség modernizációját szolgáló infrastrukturális fejlesztések kérdése, az uniós tagság kínálta együttműködési lehetőségek kihasználása, valamint a két országban élő magyar, illetve szlovák kisebbségek helyzete.Kormányszóvivői Iroda

Magyarország ismét az Európai Adóigazgatások Szervezetének (IOTA) Vezető Testületében (VT) kapott helyet. Az IOTA Várnában rendezett XI. közgyűlésén (június 11. és 12.), ahol az új kilenc tagú elnökséget is megválasztották, a vezetőség összeállításánál hármas holtverseny alakult ki, s Magyarországot a legmagasabb szavazatszámot elért három ország között választották be újra a Vezető Testületbe. Az, hogy ismét helyet kaptunk a VT-ben, az APEH nemzetközi tekintélyét jelzi.Magyarország 1996 óta tagja az IOTA-nak, és folyamatosan aktív szerepet tölt be a szervezet működésében. Az Európai Adóigazgatások Szervezete 2006. május 22–23-án rendezett jubileumi, X. közgyűlését Budapesten tartotta, magyar elnöklettel. Szikora János, az APEH elnöke 2005–2006-ban töltötte be az IOTA elnöki tisztségét. Korábban 1997–1998 között is Magyarország adta a szervezet elnökét, valamint a Vezető Testületnek (1997–1999, 2001–2004. után) tavaly is tagja volt Magyarország. E tények is azt mutatják, hogy a magyar adóhivatal a szervezet megalakulása óta rendkívül aktív tagja e nemzetközi, a végrehajtó szervezeteket tömörítő adóigazgatási fórumnak. Az IOTA közgyűlése a szervezet legfőbb döntéshozó szerve, amely évente egy alkalommal ülésezik. Operatív döntéshozó szerve a közgyűlésen megválasztott kilenc tagú VT, amelynek Magyarország most ismét tagja lett.A szervezet elnökét a tagországok közgyűlési küldöttei választják egy évre. A 40 tagországot számláló IOTA éves közgyűlését mindig az elnökséget adó ország rendezi. A tavalyi jubileumi közgyűlés szakmai konferenciájának célja az adóellenőrzések hatékonyságát fokozó módszerek kölcsönös megismertetése volt úgy, hogy bemutatták az egyes ország legsikeresebb gyakorlatát. Az idei közgyűlés konferenciájának fő témája az adóigazgatásban alkalmazott elektronikus szolgáltatások.Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Sajtó és Kommunikációs Főosztály

Várhatóan augusztustól csökkenhet a mobiltelefonok külföldi használatának díja. Az Európai Unió múlt heti döntése alapján akár felére, harmadára is visszaeshet a roaming-díj. Az unión belül külföldről hazatelefonáló uniós polgárokkal mai árfolyamon legfeljebb 145 forintot, hívásfogadásért pedig 70 forintot fizettethetnek a mobilszolgáltatók nyár végétől, ez az úgynevezett eurotarifa.

Regionális automatizálási és infokommunikációs fórumot tartottak a Tudomány és Gazdaság Házában Miskolcon. A rendezvényen 14 kiállító ipari eszközeit, berendezéseit tekinthetik meg az érdeklődők. A laikus számára furcsa szerkezetekkel teltek meg a Tudomány és Gazdaság Házának termei csütörtökön. A berendezések a legmodernebb automatizálási és infokommunikációs technológiákat képviselik. A kiállított eszközökre és az azokat gyártó vállalatok bemutatkozására a Miskolci Egyetem mérnök-tanulói közül is sokan kíváncsiak voltak. Az idei AUT-Infón összesen 14 kiállító termékeit tárták a nagyközönség elé a gépipar, az elektronikai szerelőipar, a vegyipar, a gyógyszeripar, illetve a szolgátató- és feldolgozóipar területéről. Az automatizálási és infokommunikációs fórum legfőbb célja az ipari elektronika, a méréstechnika, valamint az automatizálás és az informatika legkorszerűbb alkalmazásainak bemutatása volt, de a szervezők szem előtt tartották azt is, hogy az egyetemi hallgatóknak és a kiállító cégek képviselőinek lehetősége nyíljon szakmai konzultációra és kapcsolatépítésre is. A szervezők Miskolc mellett további három városba – Veszprémbe, Győrbe és Kecskemétre – is elviszik a legkorszerűbb infokommunikációs és automatizálási eszközöket felvonultató tárlatot, amelytől a gyártók és a felhasználók igényeinek feltárása mellett, új, innovatív megoldások megszületését is várják.petruskó

Miskolc város vendége volt szerdán a lengyel nagykövet. Egy napot töltött városunkban, ahol találkozott a miskolci lengyel kisebbségi önkormányzat képviselőivel, meghívták a Megyeházára és meglátogatta a Miskolci Egyetemet is. Joanna Stempinska Magyarországon végezte az egyetemet, így nem volt szüksége tolmácsra. Káli Sándor polgármesterrel a két ország kulturális, oktatási és gazdasági kapcsolatairól tárgyaltak a Városházán. A nagykövet elmondta, magyarországi látogatásainak lényegét abban látja, hogy a hagyományosan jó lengyel-magyar viszonyt még jobbá tegye. Különösen fontosnak tartja ezt abban az új helyzetben, amit a két ország számára az uniós tagság jelent.

A legújabb kutatások szerint a palackozott víz káros a környezetre – az ipar számára ugyan jó, de a környezetre egyértelműen káros. Az egyre elterjedtebb palackozás szorosan összefügg a világ egyre növekvő üdítőital- és ásványvíz-előállításával, a használt flaskák a szeméttelepeken végzik, emellett a palackozott víz a fejlett országokban 240–10 000-szer drágább, mint a csapvíz. Az európai uniós hulladékszabályozásra vonatkozó indítványt jóváhagyta egy februárban meghozott bizottsági döntés, amely elsőbbséget biztosít a megelőzésre, az újrahasznosításra és az újrahasználatra, szemben a telephelyeken való tárolással és az elégetéssel. Azonban nem sok esély van arra, hogy az Európai Tanács – amely még nem döntött az ügyben – elfogadja, noha az Európai Parlament képviselői célul tűzték ki a hulladékkezelés ügyének megtárgyalását. Többen azt szeretnék elérni, hogy az EU vitassa meg azt az elképzelést, miszerint szankciókat lehetne bevezetni azon vállalatok ellen, amelyek nem tesznek eleget a megelőzés, az újrahasznosítás és az újra használatbavétel követelményeinek. Az európai csomagolók – az élelmiszeripar és más területek által támogatva – folyamatosan lobbiztak az elmúlt évben a szándék ellen, azt hangoztatva, hogy a változtatások túl drágává tennék az ipar számára a más típusú csomagolóanyagok használatát, a környezet számára viszont nem jelentene semmilyen hosszútávú előnyt. Más kérdés, hogy az üdítőital-ipar profitál a legtöbbet a palackmániából, ugyanakkor ez nem hoz hasznot a világ elképesztően nagyszámú szegény embere körében, akiknek a biztonságos ivóvízhez jutás a legjobb esetben csak luxusnak minősül, a legrosszabb esetben viszont elérhetetlen célnak. Mindemellett az előállításhoz, a palackozáshoz, csomagoláshoz, tároláshoz és szállításhoz is energiát használunk fel, tehát szintén a környezet fizeti meg az árát annak a sok millió tonnányi műanyagnak, amelyet a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló kőolajból állítanak elő. A palackozott víz a fejlett országokban 10 000-szer drágább, mint a csapvíz, ezzel a legszegényebbek számára elérhetetlenné válik.M. B. L.

Közös szankciókat vezetne be az Európai Bizottság a feketemunka ellen, amellyel a letelepedési és munkavállalási engedéllyel nem rendelkezők foglalkoztatását szeretné visszaszorítani. A szankciók többek között a közbeszerzési pályázattól való eltiltást és az EU-támogatások visszafizetését is tartalmazhatják. A bizottsági elképzelés ugyanakkor bátorítja azokat a munkavállalókat, akiket feketén dolgoztatnak, ám együttműködnek a hatóságokkal. Számukra akár legális munkalehetőséget is kínálnának, és a törvényesen alkalmazottakkal megegyező bért is követelhetnék. Az új terv elsősorban a legnagyobbaknak tartott felvevőpiacokon, az építőiparban és a mezőgazdaságban igyekszik lecsapni a feketemunkásokat foglalkoztatókra. Az építőipari cégek például évekig nem indulhatnak közbeszerzési pályázatokon, ha ilyen típusú szabálytalanságot követnek el, míg az agrárvállalkozásokat egyebek között uniós támogatásuk visszafizetésének kötelezettségével sújthatják. Az illegális bevándorlók hazatoloncolásának költsége ugyancsak a munkáltatót terhelné. Ismételt szabálysértés esetén a tagállamok akár börtönbüntetés vagy kemény pénzbírság mellett is dönthetnének. Ez lenne a tervezet egyik fő újítása, a tagországok felében ugyanis jelenleg nincs büntetőjogi következménye a feketemunkának.K. A.

Másodszor ülésezik együtt a magyar és a horvát kormány május 17-én Zágrábban. Az együttes ülés napirendjén szerepel többek között az euro-atlanti integráció, az infrastrukturális fejlesztések ügye, az oktatási és kulturális együttműködés, de a két fél egyeztet a magyar rendőrök nyári horvátországi szolgálatteljesítéséről is.

A miskolci nanotechnológiai vegyes vállalat alapításának részleteiről egyeztettek a felek Moszkvában. Mint ismeretes a Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság Infokommunikációs és Innovációs Munkacsoportjának április 5-ei miskolci ülése után a felek bejelentették, hogy a kibontakozott tudományos együttműködésen alapulva közös gazdasági társaságot hoznak létre Miskolcon a nanotechnológiai kutatás-fejlesztésben elért eredmények hasznosítása érdekében. A vegyes vállalat megalakításával kapcsolatos részletekről április végén egyeztettek Moszkvában. A felek megállapodtak a társaság tulajdonosi szerkezetében, amelyben a Miskolc Város Önkormányzatát képviselő Miskolc Holding Zrt. 51%-os részarányával többségi tulajdonos.A társaság jogi formája kft., amelynek ügyvezető igazgatóját a magyar, míg ügyvezetőigazgató helyettesét az orosz partner adja. Jelenleg folyik az alapításhoz szükséges dokumentumok előkészítése, melyek aláírása július elejére várható Miskolcon.Az alapító tagok a Bay Zoltán Közalapítvány szerepéül javasolták a nanotechnológiai kutatások területén való együttműködés elősegítését. A kereskedelmi hasznosításra alkalmas tudományos projektek kiválasztásában egy közös, orosz-magyar tudományos testület szakértői hoznak majd döntést. A testületbe delegált vezető kutatók magyar részről: prof. Hajtó János, prof. Kaptay György, prof. Gyulai József, prof. Tulassy Tivadar, dr. Bogsch Erika, prof. Pungor Ernő. Orosz részről: prof. Victor Bikov, prof. Alexander Archakov, dr. Vasziljev Jevgenyij, dr. Victor Malcev, prof. Vladimir Baszkin, prof. Jurij Prohorenko.

sport

Kalandra fel!