MiNap Online

Most először készült olyan felmérés, amelyben gyermekeket kérdeztek meg Európa-szerte az online technológiák használatával kapcsolatos szokásaikról: arról, hogy mennyit barangolnak az interneten szórakozásból, mennyit iskolai feladataikkal kapcsolatban, és hogyan védekeznek a veszélyes helyzetek ellen. A felmérés tanúsága szerint az európai fiatalok magabiztosan sajátítják el a digitális technológiák használatát, mely kulcsfontosságú a tudásalapú társadalom fejlődése szempontjából. A felmérésből az is kiderült, hogy az Európa különböző részein élő gyermekek igen hasonló módon használják az említett technológiákat: a számítógépet leginkább online játékra, szörfölésre vagy csetelésre, míg a mobiltelefont elsősorban SMS-ezésre, a szülőkkel és barátokkal való beszélgetésre. A legtöbben naponta többször is használják az internetet, és saját mobillal is rendelkeznek. Míg az internethasználatot némileg korlátozzák a szülők, a mobiltelefonálást kevésbé ellenőrzik, így a gyermekek e téren nagyobb szabadságot élveznek. A gyerekek általában tisztában vannak az olyan kockázatokkal is, mint a vírusok, a személyazonossággal való visszaélés vagy az idegenekkel való potenciálisan veszélyes találkozások. Az Eurobarométer vizsgálatának eredményei segítenek a Bizottságnak annak továbbgondolásában, hogy miként járulhat hozzá legjobban az EU Biztonságosabb internet programja ahhoz, hogy a gyermekek szerte Európában biztonságosan használhassák az internetet és a mobiltelefont.

Olaszországban legkorosabbak az elsőgyermekes kismamák egész Európát tekintve. Száz babából 5 születik Itáliában 40 évet meghaladó korú anyától, kétszer annyi, mint Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és Dániában. 2005-ben 26 ezer negyvenen túli nő szült, a ’80-as évekhez viszonyítva csaknem kétszer annyi. Míg korábban az olasz családokban átlagosan három gyermek volt, ma jellemzőbb az egyke, vagy a maximum kettő. Gyermeket akkor vállalnak a családok, amikor elérték a viszonylagos létbiztonságot, de ezt egyre nehezebb megvalósítani. A nők az anyaságot sokszor túlságosan késleltetik, amikor már csökkennek a természetes teherbe esés esélyei. Száz negyvenéves nőből ez 57-nek sikerül, 7-nek csupán mesterséges megtermékenyítéssel, a többi 36-nak pedig semmilyen módon nem lesz már gyermeke. Franciaországban 400 euró, vagyis 100 ezer forint segélyt kaphat az az anya, aki még tanul. Más európai országban jobb a bölcsődei, óvodai ellátás is. Dániában például a gyerekek 61,7 százaléka jár hároméves koráig bölcsődébe, óvodába. Svédországban a 39,5 százaléka, Olaszországban csak a 6,3 százaléka.

Tizenöt százalékkal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál, bár a lányok jobb eredményeket érnek el az iskolában a fiúknál, és a nők körében több az egyetemi végzettségű munkakezdő – derül ki egy uniós jelentésből. Az utóbbi évtizedben szinte alig változott a nők és a férfiak közötti megkülönböztetés, amely a gazdaság valamennyi ágazatában megjelenik. A munkaerőpiacon tapasztalható, főként a nőket sújtó diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség hátterében a jelentés szerint elsősorban a munka és magánélet összeegyeztetéséből fakadó nehézségek állnak. Több nő dolgozik részmunkaidőben, és ők gyakrabban szakítják meg karrierjüket, ami negatív hatással van szakmai előmenetelükre, ezért a vezetői pozíciók tekintetében is hátrányba kerülnek. A nők több olyan munkát végeznek, amelyért nem kapnak fizetést, ilyen például a kiskorúak ellátása és a háztartás vezetése. Míg egy férfi átlagosan napi egy órát tölt házimunkával, a teljes állásban foglalkoztatott nők ennek négyszeresét, a félállásban lévők pedig még ennél is többet. Az Európai Bizottság a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa szerint ezért a férfiaknak többet kellene segíteniük a házimunkában. A tagállamok a nők vezetői pozícióival kapcsolatos jó eredménnyel sem büszkélkedhetnek. A 27 tagállam kormányának átlagosan csak mintegy egynegyede nő, míg Finnország tárcavezetőinek 60%-a tartozik a gyengébbik nemhez, Cipruson jelenleg egyetlen női miniszter sincs. A parlamenteket tekintve szintén egynegyed körüli a női képviselők aránya.

A tanárok folyamatos továbbképzésének biztosítását sürgeti az Európai Bizottság, a pedagógusok megfelelő képzettsége és szemléletmódja ugyanis elengedhetetlen a kontinens jövőbeli sikeressége szempontjából. A nemzetközi felmérések azt jelzik, hogy az európai oktatási rendszerek nem tartanak kellőképpen lépést a modern kor kihívásaival, ezért a testület közleményben szólította fel a tagállamokat azok további modernizálására. Megfelelő válaszokat kell ugyanis adni a jelenkor információtechnológiai kihívásaira, és helyesen kezelni az egyre inkább multikulturális környezet okozta változásokat. A jó minőségű tanítás előfeltétele a jó minőségű oktatásnak és szakképzésnek, melyek aztán nagyban meghatározzák Európa hosszú távú versenyképességét, valamint munkahelyteremtésre és növekedésre irányuló törekvéseinek sikerességét. Az unió oktatáspolitikájának középpontjában már régóta sokkal inkább a képességfejlesztés, mint az információátadás áll, mely a tanároktól is más készségeket, kompetenciákat és szemléletmódot vár el. A tanároknak sokkal inkább ösztönzőként és „az osztályok menedzsereként” kellene fellépniük, a korábbi frontális tudásátadásra koncentráló egyoldalú oktatás helyett. Az ehhez szükséges továbbképzés viszont jelenleg csak kevés tagállamban biztosított. A Bizottság cselekvési iránymutatással és a közös alapelvek lefektetésével kívánja ösztönözni az országokat, szorgalmazzák a tanárok módszertani képzésének minőségi javítását, és a pedagógusi pálya rangjának és elismerésének javítását is.

Tej, hús, gabona: a legfontosabb mezőgazdasági termények piacain egyaránt jelentős áremelkedések mennek végbe az Európai Unióban. Az uniós piacokon soha nem látott mértékben drágulnak a tejtermékek, ami lökést adhat az Európai Bizottság számára az agrárpolitika egy ideje húzódó megreformálásához. Németországban például a tejpor ára 61, a vajé pedig 82 százalékkal emelkedett az elmúlt 12 hónapban, de a többi tagállamban is hasonló folyamatok figyelhetők meg. Az EU területén jelenleg összesen 30 ezer tonna eladatlan vajtartalék található a korábbi 1,2 millió után, a tejporraktárak pedig üresek. Ez egyes ágazatokban akár a közösségi rendtartás megváltoztatását is előidézheti. Átalakulhatnak a fogyasztási szokások is, ha a vásárlóknak mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Az áremelkedések oka a szárazság, az élénkülő kínai és indiai kereslet, a bioenergia-ipar fejlődése és a korábbi uniós túltermelés talán túlságosan is jól sikerült lefaragása. A túlkereslet miatti hirtelen áremelkedés fő haszonélvezői egyébként szemmel láthatólag nem a gazdák, hanem a kereskedők – ahogy arra több vezető politikus is figyelmeztetett. A drágulási hullám Magyarországot sem kerüli el.

Július 14-én és 15-én kerül adásba az a 25 perces riportfilm, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében tavaly ősszel forgatott a Flamand Tv1-es (TVEEN) csatorna. A Belgiumban rendkívül népszerű Vlaanderen Vakantieland c. turisztikai televíziós műsorban a Balaton, Hévíz, Eger és Miskolctapolca mutatkozik be, népszerűsítve a hazai egészségturisztikai kínálatot. A vasárnapi ismétléssel együtt várhatóan több mint 1 millió néző kísérheti figyelemmel a magyarországi gyógy- és wellness szolgáltatásokat bemutató összeállítást.Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség

A droghasználat politikai vezérlettel megelőzhető, kezelhető és kontrollálható. A források elegendő mennyiségének biztosítását hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár üzenetében.Az alábbiakban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ENSZ kábítószer-ellenes napja alkalmából, – június 26. – megfogalmazott üzenetét közöljük.„A kábítószerrel való visszaélés megelőzhető, kezelhető és kontrollálható. Mindamellett, hogy a termesztők számára törvényes alternatívák megtalálásával, és a végrehajtó hatóságok további eredményes munkájának elősegítésével fokozni kell a drogellátás korlátozására tett erőfeszítéseket, a globális drogellenes harc legnagyobb kihívása a kereslet visszaszorítása. A kereslet visszaesése kihat a kínálatra is, mivel ezáltal lecsökken a kábítószer-kereskedelem ösztönző ereje a bűnözői körökben. A drogellenes küzdelem kollektív célját politikai akarattal és a szükséges források, főként a megnövelt számú és jobban felszerelt kezelőközpontok biztosításával lehet elérni. Közös feladat, amelybe a szülők, pedagógusok mellett az egészségügyi és szociális dolgozókat, a médiát és az igazságszolgáltatást is be kell vonni.Minden társadalmi csoport egyesített erejére szükség van, hogy külön figyelmet szentelhessünk azokra, akik személyes vagy családi helyzetük, illetve függőségük révén ennek a veszélynek vannak kitéve. Lehetővé kell tennünk számukra, hogy a drogok helyett újból saját kezükbe vehessék életük irányítását. Megbízható útmutatást, munkalehetőséget kell adnunk a fiataloknak és esélyt az életüknek értelmet és értékeket adó tevékenységekben való részvételre. A szülőket támogatnunk kell abban, hogy szeretetet és megfelelő mintát adhassanak gyermekeik számára. El kell érnünk a társadalom marginalizált csoportjait is, hogy megkapják azt a törődést, amelynek segítségével megbirkózhatnak viselkedésbeli, pszichológiai vagy egészségügyi problémáikkal. Ezzel reményt adhatunk nekik. Azoknak, akik függőségben szenvednek, elengedhetetlen a hatékony kezelés. A drogfüggőség egy olyan betegség, amelyet nem ideológiák, hanem tények alapján kell megközelíteni. Arra biztatom a tagállamokat, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a korai felismerésre, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a kábítószer-használathoz köthető betegségek és vírusok, különösen a HIV és a hepatitis elterjedésének megakadályozására, hogy lépjenek fel a függőség minden formája ellen és hogy a drogproblémát illesszék be a közegészségügyi és a szociális szolgáltatások főáramába. A kábítószer gyötrő szenvedést jelent az azt használók és szeretteik számára. Kimarja az emberek, a családok és a társadalom szövetét. Ez a kérdés mindannyiunk személyes ügye kell, hogy legyen. A kábítószerrel való visszaélés és az illegális kereskedelem elleni harc eme napján gondoskodjunk arról, hogy a drogoknak nincs helye saját és közösségünk életében.”

Jóváhagyta a Magyarországnak is juttatandó, összesen 1 milliárd svájci frank (150 milliárd forint) összegű támogatást a svájci parlament mindkét háza pénteken. A pénzből az Európai Unió 2004-ben csatlakozott tagállamai részesülnek. Magyarország kapja a második legnagyobb támogatást: 130 millió svájci frankot (19,5 milliárd forint), amelyen három keleti megye - Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar - osztozhat. Svájc az Európai Unió nyomására, népszavazás után döntött a támogatásról. A svájci parlament mindkét háza is megszavazta pénteken, hogy 1 milliárd svájci frankkal (150 milliárd forint) járuljanak hozzá a 2004-ben, az Európai Unióhoz csatlakozott 10 állam fejlesztéséhez. A svájciak korábban népszavazáson is jóváhagyták a támogatást. Magyarország – második legnagyobb kedvezményezettként Lengyelország után – 130 millió svájci frankot (19,5 milliárd forint) kaphat. Svájcra az EU gyakorolt nyomást, hogy vegyen részt az új tagállamok finanszírozásából, mert az EU több egyezményének is kedvezményezettje.A pénzt – hasonlóan az EU-támogatásokhoz – pályázati úton bírálják el, társfinanszírozó lehet az állam, az önkormányzat, vagy magáncégek is. A pályázatokról a helyi, nemzeti koordinációs bizottságok döntenek, de „a svájci kormánynak vétójoga van abban, hogy végül milyen projektek kapnak pénzt, és ellenőrzi felhasználásukat is” - mondta Jenatsch az [origo] kérdésére. Mivel Svájc nem tagja az EU-nak, és a pénzt nem akarta Brüsszelnek adni kezelésre, most kétoldalú egyezményeket kell kötni az érintett tagállamokkal. Erre várhatóan ősszel sor kerülhet, és ezt követi a pályázatok kiírása.

Októberben aláírhatják az Ipoly-folyót átívelő két híd megépítéséről szóló magyar–szlovák szerződést. A fejlesztéshez szükséges építési engedélyek már elkészültek, a beruházás hidanként 1-1,2 milliárd forintba kerül. Szakértők szerint a projekt az egész térség gazdaságát fellendíti majd. A hidak mellett 2010-re megépülhet a Miskolcot Kassával összekötő gyorsforgalmi út is, a kivitelezésről a jövőben még egyeztet a magyar és a szlovák szakminiszter.

A Kassa térségében található Kenyhec (Kechnec) polgármestere a Hospodarské noviny jelentése szerint a Ford céggel tárgyal egy autógyártó üzem esetleges létesítéséről. Jozef Konkoly polgármester szerint a cég magasabb osztályú autókat akar gyártani Kelet-Szlovákiában. A Ford európai irodája tájékoztatási részlegén úgy nyilatkoztak, hogy a cégnek valóban el kell gondolkoznia az erősebb jelenlétről az egyre bővülő kelet-európai piacon. A Ford már jelen van Kenyhecben, ahol partnercégével, a Getraggal sebességváltó- és hajtáslánc-gyártó vállalatot üzemeltet. A Getrag Ford, a német Getrag és az amerikai Ford autógyár közös vállalata 10 milliárd koronát fektetett be itt, az üzem tavaly novemberben kezdte meg a termelést. A Pricewaterhouse Coopers (PwC) tanácsadó cég szerint Szlovákia 2010-ig a vezető járműgyártó országok sorába kerül Európában. A felfutást egyelőre két nagy gyártó, a francia PSA Peugeot Citroen és a dél-koreai Hyundai/Kia beruházásainak tulajdonítja a PwC

Súlyosan diszkriminatívnak tartja az EU és Ausztrália közötti bormegállapodás tervezetét az egyik magyar európai parlamenti képviselő, aki szerint a megállapodás teljesen figyelmen kívül hagyja a magyar érdekeket, mert lehetővé teszi, hogy az ausztrálok még tíz éven keresztül termelhessenek és palackozhassanak „Tokaji” bort, míg más tagállambeli földrajzi eredet megjelöléseket csupán egy évig használhatnak. Ráadásul Ausztráliában „Tokaji” név alatt a magyar bortörvények által tiltott módszerekkel előállított csemegebort forgalmaznak. Az Európai Bizottság és Ausztrália képviselői két hete írták alá a kétoldalú borkereskedelmet szabályozó nemzetközi szerződés tervezetét, amely rendelkezik egyes európai földrajzi eredetnevek használatának korlátozásáról. 2007. március 31. után az Európai Unióban Magyarországon (és Szlovákián) kívül nem lehet olyan borosüvegeket gyártani, amelyen a „Tokaji” felirat, illetve annak valamelyik változata szerepel. Ekkor járt le ugyanis az az átmeneti időszak, amelyet egy még 1993-ban az Európai Közösség és Magyarország között aláírt bormegállapodás adott a nem magyar eredetű tokaji borok forgalomból való kivonására. A csatlakozási tárgyalásokon az EU megerősítette a ’93-as bormegállapodásnak ezt a rendelkezését, érvényesítve a földrajzi eredetvédelem elvét. Európában Magyarországon kívül Franciaországban, Olaszországban és Szlovákiában hoztak forgalomba korábban tokajit, a Szlovákiából származót ugyanakkor az EU az egységes földrajzi borrégió szerves részének tekinti. Az elzászi borospalackokról már régebben lekerültek a „Tocai”-feliratok, Olaszország azonban a mai napig nem akar belenyugodni, hogy az egyik tartományában palackozott háziborok címkéjéről lekerüljön a Tocai név. Az Európai Bíróság előtt még öt, függőben lévő olasz beadvány fekszik, amelyek a tokaji név magyar kisajátítását vitatják.

Egységes zöldség-gyümölcs rendtartásról állapodtak meg az Európai Unió gazdasági miniszterei, amely szerintük növelné a közösség termékeinek versenyképességét és gyümölcsfogyasztását.