MiNap Online

Martin-kertvárosban, a Szrogh Sámuel és a Tisza utca közötti észak-déli irányú utca. A korábbi Szamos utca kapta az orvostudor nevét az 1947. évi utcaelnevezések során.

Miskolc belvárosának három meghatározó épülete látszik az 1930-as években kiadott képeslapon. Kormeghatározó az „Apolló” mozi felirata, amely 1931-ben került a Korona Szálló homlokzatára. (Az Apolló 1911–1930 között a Weidlich-palota észak-nyugati sarkának pincehelyiségében működött.)

A történeti Magyarországon időben negyedikként, 1864-ben alakult a Borsod-Gömöri Gőzmalom. A Zsolcai kapu meghatározó élelmiszer-ipari létesítménye története során számos átalakuláson és építészeti átalakításon „esett át”.

Az 1910-es években nyomtatott képeslap olyan idealizált állapotot láttat, amely a Diósgyőri papírgyár céges levélpapírjain jelent meg. Soha nem volt ennyi épülete az 1782-ben alapított üzemnek, még a Szinva-patak is az épületek elé került a képen.

A „Magyar Királyi Állami Fiú Felsőkereskedelmi Iskolát” az egykori kamarai titkár, majd polgármester, Szentpáli István építtette, ő jelölte ki a helyét annak az intézménynek, amelynek tanára is volt. Az akkori Deák Ferenc utcát ma Déryné utcának nevezik, az utca alatti Pece-patakot azóta már betongyűrűbe „zárták”.

1806-ban kérték a város nyugati határán élő „Tizenhárom város” utca lakói, hogy a diósgyőri kincstár támogatásával a „dombon” katolikus templomot építhessenek. Az alapkövet egy évtized múlva sikerült elhelyezni, de két év alatt felépült a templom, amelyet tornyával és tetőzetével 1823-ra fejeztek be.

Véget ért a várostörténeti vetélkedő tíz héten át tartó első, írásbeli fordulója. A sok jó megfejtés miatt most még nem a döntő, hanem egy elődöntő következik. Immár negyedik alkalommal van lehetőségük arra a diákoknak, hogy bebizonyítsák, milyen sokat tudnak Miskolcról – és ezáltal nem csak új ismeretekkel, de nagyszerű nyereményekkel is gazdagodhatnak.

A Népkertben 1899. június 17-én avatták fel Erzsébet királyné (1837–1898) bronz mellszobrát. Stróbl Alajos (1856–1926) két méter magas talapzaton álló alkotásáról avatása után körülbelül egy évtizeddel készült a képeslap.

A Népkerttől délre a második, kelet-nyugat irányú utca, amely az ún. Agrár-telep kiépítése során 1913-ban kapta a koszorús költő nevét. Keleten a Kinizsi Pál, nyugaton a Csabai kapu határolja.

Az egykor tízhektárnyi városi „szórakoztató park” a Lövölde-kertet, a Népkertet és az Erzsébet-kertet foglalta magába. A főhom-lokzatával a Csabai kapura néző új vendéglő tervét Siess Viktor vasúti főmérnök készítette, s az 1902–1903 között meg is épült.

A főutcát ábrázoló képeslap kormeghatározója a Weidlich-palota, amelyet Miskolc első áruházaként 1912-ben adtak át. A látvány a Pannónia Szállodára vonzza szemünket, amelyet 1894. július 15-én nyitottak meg. Az étterem „különösen este nyújt impozáns képet, amikor felgyújtják a gázlámpákat” – olvassuk az aznapi lapban, de látjuk a képen is, amint a lámpát székeken ülő emberek veszik körül.

A XX. század első évtizedében készült képeslap a Rákóczi utcát és a Szinván átívelő hidat mutatja. Jobb oldalon kézművesek házai és műhelyei láthatók, így Bendin Béla szűcstermékeit reklámozza. Vele szemben a Grabovszky-féle görög kereskedőház áll, amelynek külső megjelenése és déli homlokzata azóta sem változott.