MiNap Online

A képeslap korának meghatározója a bal oldalon emelkedő „Hitelintézeti Palota”, amelyet a Széchenyi u. 29. szám alatt 1913-ban adtak át. A jobb oldalon látható házak (Széchenyi István u. 28–36.) mind korábban épültek.

Az 1910 körül készült képeslapon tájékozódási pont a Biztosító épülete, és a kép közepén az Arany Szarvas patika. A jobb oldalon látható négy darab egyemeletes épület 1971-ben tűnt el.

A Széchenyi utca mai 8. számú épületéről 1909 előtt készült a képeslap. Az azonosításban segít a szomszédos, szintén egyemeletes Aszalay-kúria, amely helyén 1909–1910 között felépült a biztosító kétemeletes épülete.

Az 1960-as évek közepét mutatja a képeslap. Kormeghatározó a mai Szent István tér földszintes beépítettsége a Hunyadi utca felől. A képen nem látszik, hogy az emeletes egykori óvodaépület és a tőle nyugatra eső virágbolt, tüzép, szabó és dohánybolt (néhány négyzetméteres alapterületű helyiségei) mellett utca vezet a Szinvára.

A Felső-Piacz utcának nevet adó Városháza 1871-től őrzi külső megjelenését, homlokzati díszeit. A XIX. század utolsó évtizedében megjelent képeslap bal oldalán ez az épület látható.

A Búza téri vásárcsarnokot ábrázoló képeslap az 1920-as évek végének, 1930-as évek elejének hangulatát árasztja. 1926-ban adták át, s része volt az 1922-ben készült városrendezési tervnek.

A Szent Anna-templomtól induló, s az Avasalja, illetve a Gyár utcáig tartó észak-déli irányú nagy forgalmú utcánk. Nyomvonala egy évszázaddal ezelőtt már kialakult, de 1912–1949 között Szent István utca volt a neve. Az utolsó névváltoztatás 1949-ben történt.

Máriássy Gábor egri kanonok 1857-ben határozta el, hogy a mindszenti templom közelében, a Tűzköves-dűlőben vásárol egy telket. A domboldalon ekkor még szőlő és gyümölcsös volt, a telek aljában pedig a bérlő lakása és pincéje.(Ezt találták meg a régészek a Pannon-tenger múzeuma előkészületei során.)

Az Ady Endre és a Szentpáli István közötti kelet-nyugat irányú összekötő út. Ebben a kis építészeti tömbben kaptak helyet az ún. évszak utcák: Tél, Ősz, Nyár (Tavasz utca nem volt). 1949-ben a Nyár utcát nevezték el Szűcs Sámuelről, a másik két utca házait lebontották, nevük is feledésbe merült.

A Széchenyi István utca mai 84., 86., 88., valamint a Munkácsy Mihály u. 1. számú épületeit mutatja a XIX. század utolsó éveiben készült képeslap. A kép láthatóan az árucsarnok „reklámja”.

Az 1930-as évek elejének ötlete 1934. október 14-én vált valóra, amikor felavatták a Postapalotát. Tervezője Walder Gyula (ő tervezte a Zenepalota épületét is), kivitelezője pedig Árva Pál volt.

Szirmán a Babits Mihály és Hajnóczy József utca által övezett, keletről a Miskolci út és a Kassák Lajos utca által határolt utca. Nagy-Miskolc kialakulása előtt, 1950-ig a festő nevét nem idézte utcanév településünkön.