„Rommá” válnak a korábban takaros városrészek. Karikás szemmel járnak dolgozni a tisztességes emberek, akiknek éjszakáiba belehasít a szomszédban zajló dajdaj. Kirabolják a gyerekeket, megverik a tanárt, kötekednek úton-útfélen. Sokaknak ez ugrik be a cigánykérdés hallatán. A romaintegráció nehézségeit sokáig szőnyeg alá söpörte a politika. Ma már minden egyszerű embernek van legalább egy rossz története, és lassan mindenkire jut egy „jó” szomszéd, nem lehet nem észrevenni, hogy nagy a baj. A leszakadó réteg a bűnözés területén bontakozik ki.Fogy a többségi társadalom türelme, mindenki szeretné felgyorsítani az integrációt, ami romák nélkül nem megy. Korábban nem beszéltek róla, ma már az összes országos médium rágja oda-vissza a kérdést. A lavina Miskolcról indult el, a helyi sajtó adott hangot először annak, hogy a különböző kultúrájú népcsoportok egymás mellett élése korántsem zökkenőmentes. Videófelvételünkre, amelyen a borsodi vajda a cigánybűnözésről beszél, egy ország kapta fel a fejét. A miskolci rendőrkapitány kijelentése, miszerint az utcai rablásokat az adott időszakban egytől egyig cigány származású emberek követték el, kiverte a biztosítékot a liberálisoknál, a kapitány felfüggesztése, pedig a társadalomnál. Miskolcon a baloldali városvezetés mellett a Fidesz-KDNP és – pártjával szembefordulva – a helyi SZDSZ is a kapitány mellé állt. A város számtalan pontját járják a polgárőrök, az Avason külön városőrséget állítottak fel, hogy visszaadják az emberek biztonságérzetét. A kapitány kijelentései után a miskolciaknak megígérték, több rendőr fog sétálni az utakon, ám a Lyukóban rettegő emberek ezt nem érzik. A közbiztonságon kívül számos területet érint a probléma. A Bábonyibérc takarítására néhány havonta milliókat költ a város. Hiába kapott ingyen szeméttárolókat az ottani roma lakosság, a konténereket eladták, a hulladékot pedig a domboldalra öntözik. Sebestyén László, a terület képviselője az ott lakó problémás, segélyben részesülő emberek közül szeretne néhányat alkalmazni. Az őrök felelnének a területen a rendért. Kapnának anyagi juttatást a segélyen felül, de lényegesen olcsóbb megoldás lenne, mint a takarításba ölt milliók.
A romák beilleszkedésében kulcsszerepe van az oktatásnak is. Miskolcot többször pengeélre állították a jogvédők az oktatás miatt. Jöttek, láttak, büntettek, pereltek a szerintük szegregált intézmények miatt. Ördögi kör a szegregáció felszámolása ott, ahol nagy számban élnek romák. Kikerülhetetlen a „gettósodás”, mert a többségi társadalom menekül, menti a gyermekeit az ilyen iskolákból.
A falvakból jöttek
A jogvédők kiszúrják, hogy többségében roma gyermekeket látnak a padokban, de azt nem vizsgálják, micsoda erőfeszítést tesznek a pedagógusok nap, mint nap azért, hogy beemeljék a társadalomba azokat a fiatalokat, akik otthon csak a rossz példát kapják. Hatalmas különbséggel kerülnek a gyerekek az oktatási intézménybe. Az egyik két nyelven beszél vagy matekzseni, otthon nevelik. A másik beszélni alig tud, otthon verést kap, verést lát ennivaló és tankönyv helyett, mert a gyermekvédelmi támogatásból csak apuka nótás jókedvére futja. Miskolc neuralgikus pontjai közé tartoznak a Számozott utcák, a Bábonyibérc vagy Lyukó. Riba Istvánné önkormányzati képviselőhöz tartozik Lyukó és a Számozott utcák. Lyukó korábban a miskolciak kedvenc pihenőhelye volt, sokan építkeztek itt a múlt rendszerben, abban bíztak, nyugdíjas éveiken, itt pihennek, tesznek-vesznek a kertben.
Több telket megszálltak a szomszédos falvakból beáramló romák. Szétrabolták, megfélemlítették a környéket. Van olyan ház, amelynek még a falait is ellopták. Romokban a közbiztonság, nyoma sincs a kezdeti idillnek. Lecsúszott, elszegényedett magyarok, romák és a betelepült bűnözők foglalták el Lyukót.
- Rengeteg a bevándorló. Bőcsről, Taktaszadáról és számos faluból érkeztek olyan cigányok, akik nem tűrik a kötöttséget, nem akarnak beilleszkedni. A falvakban mindenki ismer mindenkit, a nagyvárosban könnyebben elvegyülnek a deviáns elemek. A polgárőrök munkáját mindenki elismeri, anyagi segítséget is ajánlottak fel az itt élők, az önkormányzat is támogatja őket, eredményes a szolgálatuk. A rendőrség tekintetében nem vagyok derűlátó, megígérték, nagyobb figyelmet kap a terület, elindult valami, aztán megrekedt. A roma integrációban a gyermekekre kell a legjobban figyelnünk – sorolta a képviselő.
A családtól védik őket
- Borzalmas körülmények között élnek a gyerekek, ilyen feltételek mellett esélyük sincs a beilleszkedésre. Láttam, hogy romák nélkül nem lehet megvalósítani a romaintegrációt, ezért dolgoztam ki a programom, ami helyi szinten bevált és mára több intézmény átvette. Lényege, hogy roma értelmiségieket vonjunk be az oktatásba. Eleinte társadalmi munkában, teljesen ingyen jöttek a roma fiatalok a Bulgárföldre, ahol a lyukói gyerekek nagy része tanul, majd a képviselői alapomból támogattam őket. A korábban kezelhetetlennek hitt gyermekeket megfogta a pozitív példa, inspirálták őket a közülük való cigány származású mentorok. A Vasgyárban és a Fazolában is elindult már a program - mondta Riba Istvánné, aki maga is pedagógus.
- Harcolunk az óvodában a gyermekekért, gyakran azt látom, az egész napos pedagógusi munkát percek alatt lerombolja a család. Otthon nincs nyugalma a gyermeknek, trágár szavakat, hall agresszív viselkedést lát. Elleneztem korábban, hogy pénzzel motiválják a szülőket arra, hogy óvodába, iskolába hordják gyermeküket, nem tetszett a pozitív diszkrimináció, de naponta szembesülök a hatásával. Olyan gyermekek is járnak óvodába, akiket eddig nem láttunk. Óvodába tisztán kell hozni a gyermeket, viselkedni kell, a szülőket is próbáljuk nevelni a gyermeken keresztül - mondta. A képviselőtől azt is megtudtuk, Lyukóban 20-25 család keseríti meg az emberek életét és a kapaszkodó, beilleszkedni próbáló romák helyzetét megnehezíti a cigányokról kialakult negatív kép. Kormos Vilmos, az oktatási és kulturális főosztály vezetője is az oktatást tartja az integráció legfontosabb területének.
Versenyképessé nevelni
- A fogantatás pillanatától kell figyelemmel kísérni a gyermek sorsát. Életképes, eredményes programokat dolgoztunk ki. A telepeken a védőnők mellett roma mentoroknak kell dolgozniuk. Ők tanfolyam keretén belül sajátítják el az ismereteket, melyekkel segítik a szülőket. A kicsiknek ingergazdag környezetre van szükségük, majd óvodába kell járniuk. A Lépésről lépésre program alapelve, hogy végigkíséri a gyermeket. Az iskolában már a tehetséggondozás is nagy szerepet kap. Korrepetációkkal, külön programokkal igyekeznek pótolni a hátrányt a pedagógusok, amellyel ezek a gyermekek indulnak szocializált társaikkal szemben. A szegregáció egyik oka a szabad iskolaválasztás, mindenki oda íratja gyermekét, ahova akarja. A „szegregáltnak” nevezett intézmények általában a roma telepek környékén jönnek létre. Figyelemre méltó tény, hogy a József Attila iskola mellett kiálltak a szülők, mikor a jogvédők igyekeztek negatív bélyeget nyomni az intézményre. Hatalmas eredményeket értünk el, harcolunk a hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedéséért. A legfontosabb, hogy versenyképessé tegyük gyerekeket, lefaragjuk a hátrányukat. Születésüktől kezdve figyelünk rájuk, egészen addig, míg szakmát, diplomát szereznek és a munkaerőpiacon épp olyan eséllyel indulnak, mint a többségi társadalom tagjai. A roma integrációt segítő pedagógiai programokra 14 millió forintot különített el a város – tudtuk meg Kormos Vilmostól. Sok küzdelem árán, de elindultak ezek a speciális programok, amelyek megakadályozhatják, hogy felnőjön egy olyan generáció, ami a vajda szavaival élve „nem ismer sem embert, sem Istent.” Borsodban nagy számban élnek romák, akik jóval szaporábbak, mint a magyarok. Azokon a városrészeken, ahol javarészt romák élnek, érthető, hogy az iskolában is többségben lesznek. Ide gyakran jönnek a jogvédők, akiknek szemet szúr, hogy a padban romagyerekek ülnek. Azt nem veszik észre, hogy a hátrányos helyzetű roma gyermeket nap mint nap védi az iskola a családtól, amibe beleszületett. /div>
9.0 - 2 szavazat - 
Hozzászólások
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.
Legyél te az első hozzászóló.