Közélet

Elfogadták az idei költségvetést

2012-02-23 07:45

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE kozgyules-120223ml_01.jpg

Februári ülését tartotta csütörtökön a miskolci képviselő-testület. A napirendek között sok más mellett tárgyaltak az idei költségvetésről, harmadik alpolgármester megválasztásáról, a hő és szemétszállítási díjakról, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról, a Zöld Nyíl beruházáshoz kapcsolódó, ez évi tőkeemelésről, együttműködési megállapodásról a miskolci Bosch cégekkel német nyelvű óvodai csoport indítására, férőhely biztosítására.

23.00
Véget ért a közgyűlés
A végszavazáson minden előterjesztés zöld utat kapott, a következő ülést március 22-én tartják.

22.10
Elkezdődött a végszavazás

21.46
Közérdekű kérdések, bejelentések

Pakusza Zoltán
érdeklődött, mikor lesznek ellenőrzések Pereces városrészben is. A számozott utcák végén lévő garázssor kapcsán segítséget kért, azt ugyanis szétbontják és szétlopják. Érdeklődött, hogy milyen intézkedéseket hoztak a káresetek megóvása érdekében.
Kriza Ákos elmondta, természetesen nem csak az Avason vannak ellenőrzések, hanem a város számos pontján és ezek folytatódni is fognak, ha kell, tovább növelik a közterület-felügyelők számát, illetve lovas mezőőrséget is szeretnének bevezetni.
Bazin Géza elmondta, Perecesen az Erdősor utcán több ellenőrzés volt már. A Kodály Zoltán utcán rézsüleszakadás van, ami egysávos út és komoly közlekedési problémákat okoz, illetve balesetveszélyes. A MIK telephelye előtt egy közlekedési balesetben a híd egy darabját kiütötték, kérte ennek javítását.
Kovács László a Kiss Ernő utca meghosszabítása kapcsán jegyezte meg, hogy a Diósgyőr felé a kijutást meggyorsítja, örömteli beruházásról van szó. A Zöld Nyíl beruházás kapcsán viszont több problémás hely is van, az Újgyőri főtérnél, a diósgyőri kihajtó után a két lámpa közel van, és az egyik nem látható. A Kuruc utca Nagy Lajos király utcák kereszteződésében elvették a balra fordulás lehetőségét, ami nem jó. Az Árpád utcáról MIHŐ-s panasszal fordultak hozzá, az ügyfélszolgálaton megengedhetetlenül viselkedtek velük.

Pfliegler Péter elmondta, neki köszönőlevelet írtak MIHŐ panasszal kapcsolatban, hogy gyorsan és rendben intézték az ügyét, természetesen minden panaszt kivizsgálnak.
Zsiga Marcell arról beszélt, a Gyurcsány korszakban ritkán került sor mentőbeszerzésre. Míg a polgári kormány idején 1998-2002 között 20 mentőautó került Miskolcra, addig az azt követő nyolc évben csak 10. Most új rohamkocsik beszerzésére kerül sor, és ebből kettő Miskolcra került. Ezek a miskolci betegellátásban fontos szerepet tudnak betölteni. Utoljára 2007-ben szereztek be Miskolcra rohamkocsit. Folyamatban van újabb beszerzés, és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma még újabb beszerzésekről döntött.
Tompa Sándor még tavaly érdeklődött, hogy miként áll a holding vezetőinek javadalmazási szabályzata. Most újra érdeklődött van-e ilyen, és milyen felhatalmazás alapján fizették ki a vezetők jutalmazását.
Katona Ferenc szerint korán kell kelni, aki a városban kelet-nyugati irányba közlekedik, mert rengeteg a 30-as tábla. Érdeklődött, hogy ez végleges állapot-e?
Kriza Ákos elmondta, nem lehet ezen a szerkezeten nagyobb sebességgel közlekedni, nem lesz kisebb korlátozás.

Nánási Kocsis Norbert bejelentette, még egy éve kérte a Tetemvár térfigyelő kamerával ellátását, születet egy megoldás szuper kamerával a Machropolis tetejéről be lehet mind a négy utcát látni, ez reményei szerint megoldhatja a nagyobb biztonságot az ott élőknek. Javasolta azt is, hogy az üresen álló üzlethelyiségeket vonják ki a fűtésből, ezek fele megvalósult, másik fele folyamatban, ami megtakarítást eredményez.
Szegedi Márton Zsiga Marcell kapcsán szólalt fel, miszerint többször sikerült már a Blikk újság címlapjára kerülnie. Elmondta, az összes hírportálon vezető éppen az alpolgármester. Kriza Ákos elvette a szót a Jobbik frakcióvezetőjétől, mondván nem közérdekű a felszólalása.
Seresné Horváth Zsuzsanna a kenderföldi biomassza-fűtőmű kapcsán elmondta, a mérések mindent rendben találtak, így fölösleges volt Jakab Péter előzetes riogatása.
Jakab Péter kérte, hogy tapasztaljon meg egy szellőztetést Seresné és beszéljen a lakosokkal. Majd kérdésként tette fel, hogyan fordulhatott elő, hogy a holding vezetői 8 milliós jutalmat osztottak ki maguknak, lesz-e felelősségre vonás.
Kriza Ákos kérte, olvasson utána azoknak a kereteknek Jakab Péter, amelyek alapján a város működik. Minden jogszerűen történt és jogszerűen működik a város.

21.00
Sürgősségi napirendek

Első sürgősségi napirendként a közösségi közlekedés alapvető feltételeit szabályozó rendelet módosítását tárgyalta a közgyűlés. Erről korábban már beszámoltunk ITT!

Bartha György szerint a menetrendváltozás teljesítménycsökkenéssel fog járni.
Seresné Horváth Zsuzsanna módosító indítványából idézett, amely az 1-es buszjárat számának növelését javasolja az 1A-s rovására Kovács Lászlóval közösen.
Bazin Géza szerint jó lett volna, ha a lakosság is véleményezhette volna a menetrendváltozást. A 6-os busz délután túlterhelt, ritka a járat, most pedig még inkább csökkentik, amivel nem csábítják az utasokat a tömegközlekedéshez.
Kovács Józsefné
(Fidesz) a 34-es járatok szükségességéről beszélt.
Braun Csaba, az MVK Zrt. kommunikációs osztály vezetője elmondta 7 százalékos teljesítménycsökkenés várható. Utasszámlálás előzte meg a változásokat, és újabb utasszámlálást tartanak majd, aminek eredményeként tudnak finomhangolást, változtatásokat eszközölni. A 6-os járat kapcsán megvizsgálják az utaslemaradásokat.

A második sürgősségi napirend a sportiskola pályázatához önrész biztosításáról szól. A pályázat létesítményfejlesztéseket takar.

Miskolci kedvezmény kártya

Következő napirend a miskolci pontgyűjtő kártya bevezetésére vonatkozó javaslat.
Seresné Horváth Zsuzsanna elmondta, magyarázni sem kell, miért kell új kártyarendszer bevezetni, a kártyarendszert magáncég kezelte, miközben holding cégek adták a kedvezményt. Az új kártyarendszer filozófiája egészen már. A polgár nem csak magának, hanem a város cégeinek is pénzt gyűjt, a pontok fele ugyanis a polgárt, a másik fele a céget illeti. A kártyarendszer csak előnyére változott, olcsóbb, és sokkal szélesebb körű kedvezményt ad, ugyanakkor gazdaságosabb is a holding számára.
Nehéz Károly a MiskolcpONt kapcsán elmondta, csökkenteni lehetne az árát kicsit, hogy több miskolci érhesse el. Javasolta, hogy 1500 forint legyen az ára, amit Kriza Ákos befogadott előterjesztői módosító indítványként.
Tompa Sándor afelől érdeklődött, milyen cég fogja üzemeltetni a háttérrendszert és milyen haszonnal számol a holding ebben az évben.
Kriza Ákos javasolta, hogy olvassa végig Tompa Sándor az előterjesztést, abban benne van, hogy a Miskolc Holding Zrt. fogja üzemeltetni a rendszert.
Kiss János szintén a kártya díjának módosítását támogatta, ezt jobb érzés lesz olcsóbban megvásárolni, és megfelelő népszerűséget is fog biztosítani. A ráépített opcionális előnyök jobban kijönnek majd, egyre többen akarnak majd szolgáltató és lakossági oldalról is. Biztatott mindenkit, hogy vásárolja meg, mert egy jó kártya lesz, ami mindenki érdekét szolgálja.

Molnár Péter megköszönte a munkát, ami a kártya mögött áll, támogatásukról biztosítják a KDNP frakció nevében és ők is támogatják, hogy olcsóbb legyen. „Ez tényleg a mi kártyánk lesz, mert a holding üzemelteti majd” – jelentette ki. Bízik benne, hogy a miskolciság, a lokálpatriotizmus erősítéséhez is hozzá fog járulni. Innovatív, nem csak kedvezményt fog adni, hanem pontgyűjtő rendszer is lesz, aminek mindenki láthatja majd az értékeit.
Kovács László szerint egy önfenntartó rendszer épülhet ki, amely igazi sikertörténet lehet, a korábbi kedvezmények fenntartása mellett olcsóbban kaphatja meg mindenki a kártyát.
Pakusza Zoltán a Jobbik frakció nevében bejelentette, támogatják az előterjesztést.
Czinkné Sztán Anikó, a Miskolci Turisztikai Kft. vezetője megerősítette, hogy a Miskolc Holding Zrt. lesz a tulajdonosa és az üzemeltetője a kártyának. A számolt haszon kapcsán elmondta több modult dolgoztak ki, több számítás van, a legfontosabb azonban, hogy a lakosság elégedett legyen.

Következő sürgősségi előterjesztés a kulturális gazdasági társaságok szerződésének jóváhagyására és alapító okirat módosítására vonatkozott.

Javaslat következett a Miskolci Agrokultúra Kft. alapítására. A céget a Miskolc Holding Zrt. alapította, pályázatot nyújtottak be kertészeti tevékenységre is.

Új alpolgármester

Következett az új alpolgármester megválasztása. Erről korábbi anyagunk ITT!

Bartha György arról érdeklődött, hogy mi lesz az új alpolgármester feladata, melyről Kriza Ákos elmondta, ez később kerül pontos meghatározásra.
Pakusza Zoltán kijelentette, értetlenül áll az előterjesztés előtt, hiszen racionalizálásról van szó folyamatosan, ezt pedig a város élén is érvényesíteni kellene. Kiss Gábort alkalmasnak tartják a pozícióra, de nem támogatják a három alpolgármestert. Javasolták, hogy, ha az új alpolgármester átveszi Zsiga Marcell feladatát, akkor inkább lemondhatna erről a posztról.
Kriza Ákos jelezte, marad bőven feladata Zsiga Marcellnek.
Mokrai Mihály elmondta, ők már korábban jelezték, hogy szükség van három alpolgármesterre, mert kettő kevés, akkor azonban lehurrogták, mondván elzárják a pénzcsapokat. Felhívta Kiss Gábor figyelmét arra is, hogy megszűnik köztisztviselőnek lenni és az ellenzéki bírálat kereszttüzébe kerülhet.

Kiss János elmondta, Kiss Gábor beállt abba a csapatba, ahol a jó munkájáért még több munkát kapott. Természetesen meg kell vizsgálni, hogy egy plusz alpolgármester fizetése megéri-e, ezt az előterjesztők megvizsgálták. Megjegyezte, Mokrai Mihálynak számszakilag valóban igaza volt, közben azonban volt egy kis jogszabályi háttér változások is, megjelentek új funkciók, amelyek indokolják, hogy újabb alpolgármester kerüljön a rendszerbe.
Kovács László a KDNP nevében támogatásáról biztosította Kiss Gábor kinevezését.
Kriza Ákos elmondta, válsághelyzetben a centralizáció a jobb, 2010 végén meg kellett határozni az irányt, ezen túl vannak, meg kell adni most már a játékteret az alapok lefektetése után, most jött el az ideje, hogy plusz egy alpolgármester legyen Miskolcon.

a-kozgyules-120223ml_12.jpg

20.43
Gyógyszertár

Következő, és egyben utolsó rendes napirendi pontként javaslat került a közgyűlés elé a Pálos Gyógyszertár Bt. által működtetett Miskolc, Palota u. 17. sz. alatt lévő Hámori gyógyszertár bérleti díj csökkentésére. A gyógyszertár 2011-ben a gazdasági helyzet miatt bezárt, mely a lakosság körében felháborodást váltott ki, ezért ismételten megnyitották és működtetik az igen nehéz gazdasági körülmények között is. A MIK Zrt. már csökkentette egyszer a bérleti díjat, további csökkentéshez pedig csak a közgyűlés járulhat hozzá.

20.41
Pályázat

A 23-as napirendi pont a javaslat a 7586 igénylő azonosító számú, a 2010. május 06-i rendkívüli időjárás miatt önkormányzati utakban keletkezett károk helyreállítása megnevezésű vis maior támogatással megvalósított projekt le nem hívott maradványösszegéről történő lemondásáról címet viseli. Itt a gyakorlatban arról van szó, hogy az utak helyreállítására kapott összegnél alacsonyabb áron végezte el a kivitelező a munkát, így a megmaradt maradványösszeget vissza kell utalni az önkormányzatnak.

20.37
Intézményvezetői pályázatok
A 22-es napirend javaslat nevelési-oktatási intézmények intézményvezetői álláshelyeire történő pályázat kiírására. Öt oktatási intézményben jár le július 31-én a vezető megbízatása, és van szükség pályázat kiírására. Az előterjesztésről írt előzetes anyagunkat elolvashatják ITT!
Földesi Norbert arról szólt, hogy bizottsági ülésen megállapodtak arról, hogy levelet írnak a megyei kormányhivatalhoz, hogy az intézmények jövőjéről érdeklődjenek, kérdezte ennek mi a sorsa.
Szabó Zoltán aljegyző nem tudott a konkrét ügyről felvilágosítást adni, de mint elmondta, a bizottság közvetlenül is fordulhat a kormányhivatalhoz.

20.35
Útátadások

19-es napirendi pontként tárgyalta a grémium a javaslatot Miskolc város területén áthaladó országos közutak egyes szakaszainak önkormányzati tulajdonba történő átvételére a villamos projekt megvalósításához kapcsolódóan. Az előterjesztésről írt cikkünket ITT olvashatják!

20.31
Infrastruktúrafejlesztés

A 18-as napirendi pont javaslatot fogalmaz meg a Miskolci Családsegítő Központ infrastrukturálisfejlesztése ÉMOP -4.2.1JA -ll című pályázat benyújtására. A szociális és gyermekjóléti intézmények beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása érdekében az Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretében „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése”
címmel pályázati felhívás jelent meg. A Miskolci Családsegítő Központ keretei között Miskolc város szociális alapszolgáltatásai és gyermekjóléti ellátásai működnek. A fejlesztéssel érintett intézmény Arany János utcai szolgáltató központja jelenleg is többféle szociális és gyermekjóléti szolgáltatásnak ad helyet. Azonban egyértelműen látszik, hogy a jogszabályban előírt kötelező tevékenységek közül nem mindegyik valósult meg ez idáig. A kötelezően megvalósítandó alapszolgáltatások köréből a pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátását jelentő szolgáltatási forma hiányzik, nemcsak a központ tevékenységi körében, hanem a város egész területén. A megvalósítandó fejlesztéssel ezt a hiányt igyekszik pótolni a projekt, azáltal, hogy az intézmény központi telephelyén lehetőséget teremt két új szolgáltatás bevezetésére.

20.15
Német óvoda és iskola

A következő két javaslat összekapcsolódik. Az első együttműködési megállapodás megkötésére a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-vel és a Robert Bosch Power  Tool Kft.-vel német nyelvű óvodai csoport indítására és férőhely biztosítására a Katowice úti Sport Tagóvodában. A második a Szabó Lőrinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola helyiségeinek és ingó vagyontárgyainak bérbeadására Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány részére, és a német iskola működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. Ezekről írt cikkünket ITT olvashatják el!

Pakusza Zoltán a bérek finanszírozásáról érdeklődött, illetve kevésnek érzi a bérleti díjat az iskolánál.
Molnár Péter örömtelinek nevezte, hogy terjeszkedik a Bosch, egy olyan cég, amelyet Orbán Viktor is kiemelt évértékelő beszédében, mint értékteremtő multinacionális céget. Külföldi munkavállalók is érkeztek Miskolcra, akiket a Bosch segíteni akar így is. Miskolcon pedig olyan érték jön létre, ami az amúgy is magas oktatási rendszerhez még több pluszt ad.
Földesi Norbert támogatandónak nevezte a javaslatot.
Pfliegler Péter alpolgármester arról beszélt, hogy a külföldi befektetők gyakran érdeklődnek arról, hogy van-e nemzetközi iskola, így erre a kérdésre most már meg lehet az igen válasz.
Kiss Gábor, a humán főosztály vezetője elmondta a költségek kapcsán nagyon sokat egyeztettek és keményen. Csak olyan költséget akartak magukra vállalni, ami kézben tartható, így a tanárok bérét is a Bosch fizeti, viszont az infrastruktúra biztosítását vállaltak. A bérleti díj tudatosan kedvezményes, az értékbecslés azonban egyébként is egy belvárosi irodára vonatkozik. Ez egy költséghatékony megoldás a város számára.

20.01
MISEK alapító okirat és szerződés

Javaslatról tárgyaltak a képviselők a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítására. A módosítást az egészségházakban kihelyezett szakrendelések beindítása teszi szükségessé. A témáról korábban már beszámoltunk, melyet elolvashatnak ITT!

15-ik napirendi pontként pedig a képviselőtestület elé javaslat került Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ és Egyetemi Oktató Kórház Nonprofit Kft. között létrejött egészségügyi közfeladat átadási szerződés meghosszabbítására. Erről írt cikkünket elolvashatják ITT!

Kovács László elmondta, mind két városvezetés sikertörténete az elkészült két egészségház, melyben a rendelés elindult, most a kihelyezett szakrendelések beindítására van szükség, melyhez kell az alapító okiratot módosítani.
Mokrai Mihály arról beszélt, négy éve indult az egészségházak kialakításában a munka. Rengeteg vita és kétely volt az elején, de végül a folyamat a végére ért.
Kovács László hozzátette, nem az egészségház projekteket érték kritikák, hanem a komlóstetői orvosi rendelő beköltöztetése a vasgyári egészségházba.
Gazdusné Pankucsi Katalin szintén megerősítette, hogy a komlóstetőiek a mai napig sem barátkoztak meg a rendelő beköltöztetésével, és ő maga sem ért egyet vele.
Varga Gergő az avasi egészségház kapcsán fejezte ki örömét, hogy megépült.

19.53
Pályázatokon a galéria

A következő napirend javaslat a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.3/A-11/1, „Építő közösségek”- A) közművelődési intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában 3. ütem c. pályázati konstrukció támogatására. Az alapvető cél a kitörési pontokhoz kapcsolódva a kreatív ipar termékeinek összefüggő befogadását és előállítását segítő kompetenciák, hozzáállások, attitűdök, tudások elsajátítására kínál lehetőséget a gyermek- és ifjúsági korosztály számára. A konstrukció közvetlen célja az intézmények alkalmassá tétele a kreatív iparral összefüggő tevékenységek, közösségek fenntartható működésére, az új tanulási formák alkalmazására, a környezeti nevelés elősegítésére. A programok révén a résztvevők megismerkednek a kreatív iparban rejlő lehetőségekkel, az ezek birtoklásához szükséges tudások, kompetenciák elsajátításával egyúttal a munkaerő-piaci alkalmazkodó képességük javulása is várható.

kozgyules-120223ml_04.jpg

A 13-ik napirendi pont előterjesztése javaslatot tesz a Miskolci Galéria Városi Művészeti  Múzeum Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.2.2-11/1 „Múzeumok és levéltárak iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése” című pályázatának támogatására. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.2.2-1111 az Új Széchenyi Terv céljaival összhangban, a Tudomány - Innováció - Növekedés kitörési ponthoz  kapcsolódik. A konstrukció átfogó célja a múzeumok – a közoktatást támogató egységes alapszolgáltatásként megvalósuló – oktatási-képzési szerepének erősítése és az iskolabarát szemléletű megújulásukhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A projektben olyan infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, mindenekelőtt a kulturális tudatosság és kifejezőkészség megszerzéséhez szükséges kompetenciák, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák elsajátítását. A múzeumok sajátos adottságaikra építve erősíthetik közösségi szerepüket és a nem-formális és informális tanulás helyszíneiként hatékonyabban működhetnek, illetve bekapcsolódhatnak a formális oktatás rendszerébe, a képesség- és kompetenciafejlesztésbe.

Eperjesi Erika (Fidesz) mindkét projektről beszélt, kiemelve előnyüket, hozományaikat, és kérte a képviselőket, hogy támogassák.
Mokrai Mihály támogatandó, pozitívnak nevezte az előterjesztéseket. Hozzátette, ilyen ügyekben mindig számíthat a városvezetés a szocialista frakció támogatására.

19.51
Science Múzeum

11-es számú napirendként a közgyűlés a „Fűtőmű-Science Múzeum és Művészeti Központ” című projekthez kapcsolódó monitoring szakértői megbízási szerződés megkötésének jóváhagyására vonatkozó előterjesztést tárgyalt. Az előterjesztésről, illetve a beruházás jelenlegi állásáról írt cikkünket ITT olvashatják!

19.43
Villamosfejlesztés

Javaslat következett a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” nagyprojekthez kapcsolódó 2012. évi tőkeemelésre. Itt tulajdonképpen a villamosok vásárlásához szükséges önrész biztosításáról van szó, melyről ITT írtunk korábban!
Illetve a közös téma miatt ezt az előterjesztést együtt tárgyalta a grémium a 25-ikel, amely előterjesztés a Miskolc városi villamosvasút fejlesztése nagyprojekt előrehaladásáról szóló 2011. augusztus- 2012. február időszakra vonatkozó beszámoló elfogadásáról.

19.34
Hulladékgazdálkodás

A 8-as napirendi pont javaslat a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 56/2001. (XII.12.) önkormányzati rendelet módosítására. Ennek lényege, hogy az Országgyűlés 2011. december 31. napján kihirdette az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényt. Eszerint „A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét.
(2) Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el 2011. évre a települési önkormányzat képviselő-testülete  által rendeletben megállapított  közszolgáltatási  díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a
2011. december 31-én alkalmazott díjat.”
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. december 15. napján tartott ülésén a 2012. évi díjtételek 4.5% mértékű emeléséről döntött. A törvényi szintű jogszabály alapján indokolt az önkormányzati  rendelet ismételt módosítása, a díjtételek 2011. évi szintre való, tehát 4.5 %-os csökkentése.

Ezzel együtt tárgyalják a felhatalmazást a települési szilárd kommunális hulladékkezelői közszolgáltató személyének kiválasztására. Illetve a Miskolc Térségi Konzorcium hulladékgazdálkodási rendszer-üzemeltetési koncepció módosításának elfogadására vonatkozó javaslatokat. Előzetes cikkünk a témában ITT!

kozgyules-120223ml_20.jpg

19.29
Testnevelési és sportfeladat

7-ik napirendi pontként szerepelt a meghívóban a javaslat Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sportfeladatairól szóló 3/2008. (111.12.) rendeletének módosítására. Erről korábban már beszámoltunk ITT!
Bartha György (MSZP) jól előkészített anyagnak nevezte a koncepciót.
Pakusza Zoltán előremutatóak a kezdeményezések, a számok azonban nincsenek összhangban az elképzelésekkel.
Benczés Miklós (Fidesz) szerint dicséret illeti a készítőket és a támogatókat is.

19.21
Játszótéri dohányzás

Következett a javaslat a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatnak a játszótéri  dohányzásnak tilalmáról szóló 15/2011. (IV.20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére. Korábban ugyanis a közgyűlés rendeletet alkotott arról, hogy a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni többek között a közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül.
Mivel 2012. január l-jétől a jogszabályi hierarchiában magasabb szinten álló törvény szabályozza azon életviszonyt, amelyet korábban a közgyűlés is védendőnek ítélt meg, így az önkormányzati rendelet hatályban tartására nincs szükség.
Mokrai Mihály fölösleges munkának nevezte, hogy annak idején elfogadták ezt a rendeletet, így most támogatják az eltörlését.
Kovács László szerint ez a javaslat is mutatja, hogy be tudnak fogadni ellenzéki javaslatokat. Miskolc példát mutatott abban, hogy meghozta ezt a rendeletet, elébe mentek a törvényi szabályozásnak és példát mutattak.
Jakab Péter értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, Mokrai Mihálynak mi a baja azzal, hogy fél évvel hamarabb tiltották meg a gyerekek érdekében a dohányzást a játszótereken.

19.12
Építési szabályzat

A meghívó szerinti 5-ik napirendi pont a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló többször módosított rendelet módosítására tett javaslatot. Itt tulajdonképpen a Mechatronikai Ipari Parkon belül módosítanák az építési szabályzatot, hogy erre miért van szükség, arról korábban beszámoltunk ITT!
Tompa Sándor szerint nem nő a beépíthető terület nagysága, és zöld beruházást nem hozott még Miskolcra a jelenlegi városvezetés.
Nánási-Kocsis Norbert szerint igenis nő a beépíthető terület, és munkahelyek teremtődnek Miskolcon.
Pakusza Zoltán a Jobbik részéről támogatandónak nevezte az előterjesztést.
Tompa Sándor a főépítésztől kért tájékoztatást arról, mennyivel nő a beépíthető terület a parkban, és hogyan áll a tervezett beruházás.
Kiss János arról szólt, hogy amint az egyik ipari park betelik, újat alakítanak ki.
Rostás László főépítész kijelentette, fél hektárral fog nőni a beépíthető terület.

18.57
Távhődíj

Következett az SZMSZ módosítás után a javaslat a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 40/2006. (XII. 6.) és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Miskolc város területén történő végrehajtásáról szóló 41/2008. (XII.22.) önkormányzati rendeletek módosítására. 2011. október l-én hatályba lépett a Nemzeti Fejlesztési Minisztemek a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló és a távhőszolgáltatási támogatásról szóló rendelete. Ehhez szükséges igazítani az önkormányzati rendeletet.
A távhő árképzésről írtunk ma már, cikkünket ITT olvashatják!

Tompa Sándor sajnálatát fejezte ki, hogy emelkedett a távhő ára, ami sokakat érint.
Jakab Péter a szerdai sajtótájékoztatójához hasonlóan a Dél-kiliániak távhő árának csökkentését kérte számon, amely szerinte jogszabályilag lehetetlen. Erre reagálva Kriza Ákos kijelentette, ez nincs így, alaposan kellett volna tanulmányozni a törvényt.
Soós Attila szerint a törvénymódosítás a lakosságot védi a világpiaci árak ingadozásától. Ez egy technikai előterjesztés, de azt látni kell, hogy folyamatban van Miskolcon az energetikai rendszer átalakítása, csökkenteni szeretnék a földgáz függőséget és az árakat. Tudatosan hatékonyan és energiatudatosan próbálják működtetni a várost.
Tompa Sándor kijelentette, minden energiahatékonysági lépést támogatnak, irreálisnak nevezte azonban, hogy ráhatása lenne Miskolcnak a távhő árakra, csak javaslatokat tehetnek a miniszternek.
Seresné Horváth Zsuzsanna kijelentette: egyetlen lakossági fórumon sem ígérte, hogy csökkenni fog a távhő ára Kiliánban a biomassza-fűtőmű beüzemelése után. Hozzátette, befolyásolja a hődíj árát az alternatív energiaforrások használata, Miskolcon a második legolcsóbb a hődíj.
Kriza Ákos elmondta, a geotermikus rendszer után lehetőség nyílik majd arra, hogy kérvényezhessék az árcsökkentést.

17.43
SZMSZ módosítás

A költségvetési előterjesztések után Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó javaslatról tárgyaltak a képviselők. A részletekről korábban már beszámoltunk.

Kriza Ákos szerint a mai közgyűlés elhúzódásánál semmi nem indokolja jobban az SZMSZ módosításának szükségességét, de példákat is sorolt más nagyvárosok, illetve a főváros kapcsán arra, hogy kevesebb hozzászólást biztosítanak máshol, mint Miskolcon.
Mokrai Mihály (MSZP) szerint másképpen látják a demokráciát, és el akarják lehetetleníteni az ellenzéki munkát a közgyűlésben. Csökken a hozzászólások száma és ideje, ami kevés a megfelelő vitához a szocialista politikus szerint. Megemlítette, hogy napirend előtt sem lehet már felszólalni és interpellációra sincs lehetőség, így nem tudnak beszélni azokról a dolgokról, amelyek feszítik a várost.
Jakab Péter (Jobbik) szerint azért, mert más városokban rosszul csinálják, még nem kell ezt átvenni. Majd felvett egy P-Mobil koncertekről ismert pólót, melynek felirata: „A pofádat befogod ugye?” Kijelentette, a városvezetői koalíció tagjai arrogánsak és autokratizmust építenek demokrácia helyett, majd a pólót átnyújtotta Zsiga Marcell alpolgármesternek.

Kiss János (Fidesz) szerint az előző felszólalás bizonyítja, hogy miért szükséges a módosítás, sok képviselő nem tudja kitölteni a hozzászólások idejét a napirendhez tartozó témában, helyette politikai performanszokra ragadtatják magukat. A hozzászólások sokszor öncélúak, az országos politikával foglalkoznak, ez a politikai kultúra pedig nem fér bele a mai felgyorsult világba, amikor dolgozni kell. Idézett a szocialista vezetésű kazincbarcikai SZMSZ-ből, amelyben egy frakció hozzászólásait 17,5 percre redukálták, míg a miskolci szocialista frakciónak 50 perce lesz a módosítás után is napirendenként.
Kovács László (KDNP) azzal kezdte szomorúan látta, hogy a szocialista képviselők örömmel vették a zavarkeltést. Véleménye szerint a miskolciak nem azért küldték őket a közgyűlésbe, hogy bohóckodjanak, felrótta azt is, hogy végszavazásnál gyakran nincsenek jelen az ellenzéki képviselők. Hozzátette: ki kell menni az utcára, ott sajtótájékoztatókat tartani, erre van mindenkinek joga.

Tompa Sándor szerint diktatúra kiépítése folyik Miskolcon és az országban is. Megemlítette, hogy megszűntették a városrészi önkormányzatokat, a polgármester, alpolgármesterek írásos beszámolóját, ezek szintén a demokrácia elemei voltak. Ha ilyen erőszakos eszközökkel próbálják visszatartani a véleményeket, akkor annak komoly következménye lehet, nem lehet fedőt tenni a társadalomra, jelentette ki. Kérte, gondolják újra, és vonják vissza ezt a javaslatot.
Nehéz Károly szerint a rövid tömörség átgondoltságot sejtet. Előre át kell gondolni a hozzászólást és hatékonyan elmondani, nem ad-hoc módon.
Pakusza Zoltán szégyennek nevezte a módosítást, úgy gondolja, azért vannak itt, hogy a szükséges időt rászánják a képviselői munkára havonta egyszer. Nem maguk miatt vannak itt, hanem a népképviselet okán. Kijelentette: nehéz úgy együttműködni, ha nem hívják meg őket sehová, megemlítette az oktatási kerekasztal ülését, ahová szintén nem hívták meg őket. A konstruktív munka színtere a közgyűlés, itt kell lefolytatni a vitákat és dolgozni.
Mokrai Mihály szerint a képviselői munkájukat próbálják ellehetetleníteni, amellyel a miskolciak bízták meg őket, és amelyért a fizetésüket kapják. Hozzátette, lehet politizálni az utcán is, azonban akkor kérdéses, hogy mire való a közgyűlés. Hozzátette, az éhségmenet résztvevői nem az SZMSZ szerint jártak el, de kérdéses, hogy végső elkeseredésükben be kell-e ezt tartaniuk.

Kiss János szerint a szocialistáknak nem áll jól a diktátorozás.  Színvonalas indítványokat kellene benyújtani a viták helyett, amivel viszont nem nagyon találkoznak. A politikai pártoknak a véleményüket nem a közgyűlésen kell elmondani, annak nem itt van a helye.

Zsiga Marcell a Jobbiknak a hitelességre hívta fel a figyelmét, megemlítve, hogy a költségvetéshez sem nyújtottak be módosító indítványt. Alighogy elmondta Pakusza Zoltán, hogy egy képviselőnek kötelessége estig a közgyűlésen maradni, Szegedi Márton frakcióvezető elhagyta a termet, és hazament.
Tompa Sándor visszautasította Kiss János kijelentését. Mokrai Mihály szerint nem tudnak konstruktívak lenni, ha szűkítik a lehetőségeiket. Kovács László szerint azok a képviselők, akik a zárt ülésen konstruktívan és fegyelmezetten dolgoznak a televíziós közvetítés közben már performanszokra ragadtatták magukat.
Benczés Miklós elmondta, élvezettel szokta hallgatni Mokrai Mihály hozzászólásait, Jakab Péter hozzászólása azonban tiszteletlen volt, ahogy a póló átadásának módja is, ami miatt elnézést kellene kérnie.
Jakab Péter azt kérte ne várják el, hogy tisztelje Zsiga Marcellt azok után, amit az elmúlt másfél évben tettek. A hozzájuk érkezett kérdéseket pedig kérte, hogy nyújtsák be írásban, és 15 napon belül válaszolnak. Kiss János szerint alapvető tiszteletre szükség van a közgyűlésben.

Simon Gábor szerint azt várják tőlük a miskolciak, hogy jöjjenek össze és beszéljék meg a város dolgait. A vezetők vezessék a várost, az ellenzék pedig kritizálja. Véleménye szerint a városvezetői képviselők csak az ellenzéket kritizálják a hozzászólásaik nagy részében az érdemi munkában. Egy demokrata az ellenzék jogait szélesíti, sőt követelni kell, hogy mindenről mondják el a véleményüket. Vannak a közgyűlési munkának ízlésbeli korlátai, de arról a választóknak kell dönteni.
Kriza Ákos a vita végén kijelentette, rendkívül szomorú, semmi nem támasztotta alá, hogy mást kell tenniük, mint módosítani az SZMSZ-t, a munka ugyanis nem arról szól, hogy órákig beszélnek a semmiről. Nem az a munka, hogy napokig itt vitatkozzanak, csak néhány döntést kell hozniuk.

kozgyules-120223ml_13.jpg

14.20
Költségvetés
 

Az ebédszünetet követően, összevont pénzügyi-gazdasági napirendek keretében, a múlt évi költségvetés zárszámadásáról, és az idei költségvetésről tárgyalt a képviselő-testület. Az előterjesztés szerint a közgyűlés az önkormányzat múlt évi költségvetését tavaly márciusban hagyta jóvá. Az év folyamán az elfogadott költségvetési rendeletet négy alkalommal - először az I. félévi teljesítésről szóló tájékoztató benyújtásakor, majd az I. féléves korrekció és zárolási javaslat jóváhagyásával, ezt követően a közgyűlés novemberi ülésén, a III. negyedévhez kapcsolódó bevétellel fedezett előirányzat változások elfogadásával, végül pedig a decemberi ülésen, a III. negyedéves költségvetési korrekció jóváhagyásával módosították. A most beterjesztett anyag a 2011. évi költségvetés utolsó módosítása, a záró bevételi-kiadási előirányzatok meghatározása. A közgyűlés döntését követően, az előirányzat módosítások a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatain átvezetésre kerülnek. 

Az önkormányzat 2012. évi költségvetésének megállapítása, a költségvetési rendelet megalkotása most is sok hozzászólást váltott ki.

A helyi büdzsét befolyásoló körülményekkel kapcsolatban, az előterjesztés egyebek mellett hangsúlyozza: a helyi önkormányzatok költségvetéseinek a keretét meghatározó 2012. évi költségvetési törvényt az Országgyűlés a tervezettnek megfelelően december közepén fogadta el. Az elfogadott törvény a beterjesztett költségvetési törvényjavaslathoz képest számottevően módosult. A módosítást az elhúzódó gazdasági válság fokozottan érvényesülő kedvezőtlen hatásai, a forint jelentős, tartósnak mutatkozó gyengülése tette szükségessé, de számos módosítás történt képviselői indítványok alapján is. A módosítások kapcsán l %-kal mérséklődött a GDP tervezett növekedési üteme, de nem változott a 2,5%-os hiánycél és a 4,2%-os infláció sem. A kiigazítás során döntően belső tartalékok kerültek mobilizálásra.Az önkormányzatok pénzügyi szabályozásával kapcsolatos keretek, alapelvek lényegesen nem változtak, ezen a területen is elvárás az egyensúlyi követelmények betartása, a takarékosság érvényre juttatása.A pénzügyi szabályozás kialakítására, az önkormányzatok támogatási kereteinek meghatározására a következő körülmények voltak hatással.

Az önkormányzatok által nyújtott segélyezési formák, a közfoglalkoztatási rendszer és az álláskeresési ellátások átalakításának figyelembevételével kerültek kialakításra. Módosult a szociális törvény. A pénzbeli szociális juttatások az eddiginél célzottabban kerülnek elosztásra úgy, hogy a rászorultak továbbra is számíthatnak a szociális háló által nyújtott biztonságra.

kozgyules_120223_ja.jpg

A gyermekétkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatív támogatás kötött felhasználású támogatássá alakult, és kötött támogatások közé került a közoktatási informatikai feladatok támogatása is.A korábbi gázár- és távhő-támogatás beépült az önkormányzatok által folyósított lakásfenntartási támogatásba.A katasztrófavédelem átalakításával összefüggésben a korábban önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása a Belügyminisztérium fejezetébe került, a tűzoltóságok pedig 2012-től az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságok hatáskörébe tartoznak.

Változtak az önkormányzatok részére átengedett bevételek. Részben egyszerűsítési céllal, megszűnt az önkormányzatok 40%-os részesedése a személyi jövedelemadóból (SZJA). A helyben maradó, alanyi jogú 8%-os rész továbbra is megilleti az önkormányzatokat, a megszűnő 32%-os részesedés helyébe állami támogatás lép.A megyei jogú városok az illetékbevételekből az eddigi 50% helyett 47%-ban részesednek.A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadóból és a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után fizetett és az önkormányzat által beszedett személyi jövedelemadóból l00%-ban részesedik az önkormányzat.
Az önkormányzatokat megillető állami támogatások és hozzájárulások elosztási elvei nem változtak. A feladatellátás fedezeteként részben normatív hozzájárulásokat, részben felhasználási kötöttséggel járó normatív támogatásokat, feladatmutatóhoz kötött normatív támogatást, kiegészítő támogatást és egyéb támogatásokat (pl. központosított előirányzatokat, előadó­ művészeti szervezetet fenntartó önkormányzati támogatást, céltámogatást, stb.) vehetnek igénybe az önkormányzatok.

Változatlanul részesednek az önkormányzatok a különféle bírságokból: a jegyző által kiszabott környezetvédelmi bírság l00%-a az önkormányzatot illeti meg. A környezetvédelmi felügyelőségek által kiszabott bírságokból 30% az önkormányzati részesedés. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságok l00%-a, a közlekedési szabályszegések utáni közigazgatási bírság 40%-a az önkormányzat bevétele.

A feltételrendszer, a pénzügyi szabályozás által determinált központi forrásjuttatás, valamint az önkormányzat saját bevételi lehetőségei által meghatározott pénzügyi-költségvetési mozgástere a költségvetési koncepcióban megfogalmazottakat, illetve az ÁSZ vizsgálat megállapításait és javaslatait is figyelembe véve a 2012. évi önkormányzati feladatvállalást a következők szerint tette lehetővé:A működési feladatok meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy – a korábbi célkitűzésekkel összhangban - a stabilitási törvény előírásai szerint a működési költségvetés csak egyensúlyban tervezhető, működési célra az önkormányzatok bankhitelt a likvid (finanszírozási célú) hitel kivételével nem vehetnek fel.

A költségvetési javaslat személyi juttatás előirányzatai a 2012-ben is hatályos korábbi bértábla alapján tartalmazzák a szükséges fedezetet. A tervezés során figyelembe vették a soros előrelépések fedezetigényét is. A személyi juttatások előirányzatába beépítették az intézmények számításainak megfelelő jubileumi jutalom összegét is.
Nem tartalmazzák a javasolt előirányzatok a központi rendelkezéseknek megfelelően a 2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló bérkompenzáció kihatását, mely év közben épül be a költségvetésbe.
Ugyancsak év közben épül be az intézmények költségvetésébe a központilag tervezett tanulók tankönyv támogatása, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés, a szociális alkalmazottak továbbképzése, a gyermekétkeztetés önkormányzati rendelet alapján történő támogatásának előirányzata. Évközi korrekció keretében kapják meg az intézmények az előirányzatot az alsó tagozatos tanulók kedvezményes utaztatásához, az osztályfőnöki és gyógypedagógiai pótlék kiegészítéséhez, az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításához, a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok ellátásához, valamint a pedagógiai szakszolgálathoz is.

Összességében, a költségvetési intézmények részére javasolt előirányzatok az előzőek figyelembevételével, a feladatváltozások hatásainak átvezetésével, az energia- és közmű költségek előirányzatainak célirányos növelésével a feladatellátáshoz szükséges forrásokat alapvetően biztosítják – áll az előterjesztésben, mely szerint a gazdálkodás biztonságát szolgálja, hogy a szállítók felé fennálló tartozás rendezésére is tartalmaz egyszeri előirányzatot a költségvetési javaslat.

A városvezetés célkitűzéseinek megfelelően, a gazdasági program figyelembevételével, az önkormányzat 2012. évi pénzügyi lehetőségei által szabott korlátok között számos jelentős beruházás folytatására, illetve megkezdésére kerül sor.Folytatódik az önkormányzati tulajdonú közúti és gyalogos hidak rekonstrukciója, új feladat a Thököly-Kiss E. úti csomópont sávbővítése. Szintén folytatódik a városi ivóvízellátás biztonságának javítását szolgáló, miskolctapolcai beruházás, a belvárosi rehabilitáció I-II. üteme, a városi villamosvasút fejlesztése (Zöld Nyíl), a Diósgyőr­ Lillafüred kiemelt turisztikai nagyprojekt, Miskolctapolca turisztikai fejlesztése, a történelmi Avason folyó munkálatok.

Hozzászólások a költségvetéshez

Simon Gábor
(MSZP) képviselő kifogásolta hogy több, a város gazdálkodását érintő, fontos napirendet összevontan tárgyal a közgyűlés, mint mondta így nagyon nehéz érdemi értékelést végezni, véleményt alkotni. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, 2011 "katasztrofális éve" volt a városnak, s úgy tűnik, az idei sem lesz jobb. Simon Gábor megemlítette a több mint kétmilliárdos zárolást - amelyet egyes intézményeknél feloldottak, több területen azonban az elvonás most már ténnyé vált - a városüzemeltetés területén jelentkező hiányosságokat. A képviselő szerint kérdésesnek látszik annak az 1,2 milliárdos állami támogatásnak sorsa is, amelyből korábban fejlesztések önerejére is kívátak fordítani, most viszont úgy tűnik, teljes egészében feléli a város.
A szocialista politikus szerint a költségvetés számaiból nem látszik strukturális változásra való törekvés, és az sem, milyen úton akar elindulni az önkormányzat. Ez így a "reménykedés" költségvetése: reménykednek benne, hogy a tervezett bevételek befolynak majd, és nem jönnek újabb kiadások.

Szegedi Márton (Jobbik) frakcióvezető szakmaiatlannak, kritikán alulinak nevezte az ülésnap eseményeit, s annak a véleményének adott hangot, hogy a három gazdasági napirend összevont tárgyalása is az ellenzék hozzászólási lehetőségeinek korlátozására irányul. A politikus szerint folytatódik a forráskivonás, a város eladósítása, ami a lakossági szolgltatások további korlátozását eredményezi. Szegedi Márton szerint mindez a globális pénztőke, a bankok profitjának a maximalizálását segíti elő, miközben brutális módon eszkalálódik a várost fenyegető adósságcsapda. - Jövőre 3,3 milliárd forint lesz a város adósságszolgálata. Miből fogjuk fizetni, ha továbbra sem történnek forrásnövelő beuházások? - tette fel a kérdést a frakcióvezető.

Soós Attila (Fidesz) képviselő reagálásában elmondta, átlátható, átgondolt, ésszerű költségvetés tervezésére törekedtek, amelynek ugyanakkor megmarad a rugalmassága, van benne tartalék. Nehéz helyzetben van a város, nagy adósságteher nyomasztja a költségvetést, de másfél év alatt így is jelentősen sikerült növelni a gazdasági mozgásteret, lazítani a pénzügyi feltételrendszert annak érdekében, hogy élhetővé tegyék a várost, növeljék a vonzerejét. Fajlagosan a legtöbb fontos területen növelni tudták a forrásokat, több jut a közterületek karbantartására, sport beruházásokra, támogatják a turisztikai attrakciók fejlesztését, az egyik legnagyobb multinacionális foglalkoztató ittlétét. Minden lehetséges forrást próbálnak megszerezni. - Jelen helyzetben erre van lehetőség, mi nem teszünk felelőtlen ígéreteket, egy felelősen tartható költségvetést készítettük.Olyat, ami növekedésre ösztönzi a várost - emelte ki Soós Attila, kérve az ellenzéket, hogy érdemi kritikákkal segítse a munkát, "ne a médiában üzengessen".

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető ugyancsak annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt évek felelőtlen gazdálkodásával szemben, ez a költségvetés  egyensúlyt teremt, a bevételek fedezik a kiadásokat - addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér - fogalmazott a frakcióvezető, mindenkinek köszönetet mondva a munkájáért, együttműködéséért, aki hozzájárult a költségvetés elkészítéséhez. 
- Kényszerítő körülmények most is vannak, nyomaszt minket a hatalmas adósságszolgálat, s külön elismerést érdemel, hogy a költségvetés egyensúlya úgy van biztosítva, hogy abban a működés, a fejlesztések mellett, az adósságszolgálat is benne van. Örökölt "adósságcsapdában kell lavírozni" - hangsúlyozta Molnár Péter, kiemelve, hogy az idei nem a korábbi években megszokott, bázis szemléletű büdzsé, most a feladatokhoz igazították a forrásokat. Modern, új szellemű költségvetésről van szó, a számok mögött látszanak a prioritások: a közrend, közbiztonság további erősítésének támogatása, a munkahelyteremtés, a vonzó városkép, a források felkutatása.

- Mi nem a látszatintézkedések hívei vagyunk - fogalmazott a frakcióvezető, aki szakpolitikusként az oktatás helyzetéről is szólt. Mint mondta, a miskolci önkormányzat iszonyatosan nagy intézményhálózatot működtet, ezért is volt nagyon nehéz megtervezni a költségvetést. Molnár Péter megöszönte az intézményvezetők közreműködését, mint mondta, a tervezéskor adatokat gyűjtöttek az intézményektől, kérdőíveket küldtek ki, és a beérkezett válaszok, alapján dolgozott a gazdasági főosztály, ezek a beérkezett adatok, igények jelennek meg a költségvetés soraiban. A képviselő kiemelte, hogy ha a tavalyi esztendőhöz képest kevesebbnek tűnik az intézményi finanszírozás, az nem elvonást jelent: több intézmény fentartása, működtetése elkerült a várostól, ezek finanszírozása már nem jelenik meg a költségvetés soraiban. A frakcióvezető szólt a demográfiai körülményekről, a csökkenő gyermeklétszámról is, majd leszögezte: az előző, szocialista városvezetések által hátrahagyott problémákat kezelni kell, feszes dazdálkodásra van szükség az intézmények részéről is. Felelősségteljes költségvetés készült, olyan amely biztosítani tudja Miskolc működését.

Kovács László (KDNP) képviselő ugyancsak köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek a költségveté elkészítésében. Mint mondta, nem csak azzal lehet meggyőzni az embereket, ha állandóan színes illúziókat próbálunk nyújtani, nagyszábású fejlesztésekről, néha oda is kell menni közéjük, és elmagyarázni, milyen helyzetbe hozta Miskolcot az előző városvezetés. - Szeretnénk befejezni az elkezdett fejlesztéseket, ugyanakkor felelősek vagyunk a város lakói előtt a működőképesség bíztosításáért is - szögezte le a képviselő, megemlítve, hogy egyebek mellett emelkedtek az egészségügyi alapellátásra fordítható, és az egyéni képviselői körzetekben felhasználható források is. 

Kovács Józsefné (Fidesz) képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy ez a költségvetés végre "érzékenyen reagál" a peremkörzetek igényeire is, szemben a korábbi évekkel, amikor az itt élők csak a legritkább esetben érezhették, hogy törődnek velük. Évtizedes, hiánypótló beruházások valósulhatnak meg, korábban jelentős elmaradások voltak ezen a területen, sok helyen konkrétan életveszélyes állapotokat kellett elhárítani, például a csatornázás, vízelvezetés beruházásaival.
Jakab Péter (Jobbik) képviselő üdvözölte a tervezet egyes, a közbiztonság erősítését szolgáló kezdeményezéseit, ugyanakkor leszügezte, olcsóbb és hatékonyabb lenne a szabályok, rendeletek következetes betartatása, mint az utólagos kárelhárítás.

Pakusza Zoltán
(Jobbik) képviselő annak a véleményének adott hangot: remélik az összes körzetre kellő figyelmet fordítanak, nem csak azokra, amelyekben kormánypárti képviselő van. A politikus szerint az intézmények évek óta alulfinanszírozottak, ha a tőlük bekért adatok szerint, ez alapján számították ki a költségvetésüket, idén is azzá fognak válni. Pakusza Zoltán szerint a költségvetés egyelőre "papíron létezik", az idő fogja eldönteni, hogy a gyakorlatban megvalósítható-e. A képviselő hiányolta a forrásteremtő beruházásokat, amelyek korábban, az MSZP-s városvezetésnél sem történtek - mint mondta, ha a város nem lesz képes bevételeket generálni, nem tudják miből fizetni az adósságszolgálatot sem, ami jövőre meghaladja a 3 milliád forintot. Pakusza Zoltán bírálta, hogy a kormány is pénzeket von el az önkormányzatoktól, hogy "az államdósság feneketlen zsákját tömögesse", mint mondta, legalább meg kellene próbálni újratárgyalni az adósságtörlesztéseket, állami és városi szinten is. 

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő kihangsúlyozta, hogy idén 1,8 milliárdot kell az önkormányzatnak adósságszolgálatra fordítania - mint mondta, gondolja el mindenki, mi mindent lehetne ennyi pénzből megvalósítani, ha a városnál maradna. A képviselő megemlítette, örömére szolgál, hogy idén sikerült 8-ról 10 millióra növelni az egyéni képviselői alapot, így jobb eséllyel nem maradnak el sürgős feladatok a körzetekben. Többet fordíthatnak a parkfenntartási munkákra is, évi hat fűnyírásra lesz lehetőség, őszi lombgereblyézéssel, elszállítással. Seresné Horváth Zsuzsanna kiemelte, hogy a költségvetés készítői figyelmet fordítottak a kírzishelyzetben élőkre is, mint mondta, fontos, hogy segítsünk nehéz helyzetbe került embertársainkon. 

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető az ellenzéki pártok képviselőinek fő kifogásaira reagálva úgy vélte, "komoly gondok vannak pénzügyi, költségvetési gondolkodásukban". Kiss János szerint nem állja meg a helyét az az MSZP-s érvelés, hogy nincs "trendforduló" a költségvetésben, hiszen most is vannak hitelfelvételek. Mint mondta, az ÁSZ jelentés szerint, az előző városvezetés idején négy év alatt 21 milliárddal növekedett a város adóssága. Most viszont arról van szó, hogy az önkormányzat a múlt évre tervezett, 3,9 milliárdos hitelt sem vette fel, ezt hozta át egymilliárddal csökkentett összegben erre az évre, ami nagyságrendekkel kevesebb, a korábbi években felvett hiteleknél. A Jobbik felvetéseire reagálva a frakcióvezető elmondta: ha a város nem tesz eleget az adósságszolgálatnak, adósságrendezési törvény alá kerül, ami számos megszorítással, szolgáltatások megvonásával járna. - Jelen helyzetben nincs más út csak az a konszolidáció amelyen elindultunk. Amely nem hitelekből finanszírozza a működést  amely ugyan nagy terhekkel jár, de az egyedüli helyes út - hangsúlyozta a Fidesz-frakció vezetője. 
 
11.30
ÁSZ-jelentés

A napirendek tárgyalása zárt üléssel kezdődött, majd a miskolci önkormányzat pénzügyi helyzetéről készült Állami Számvevőszéki jelentésről tárgyalt a közgyűlés, mely egyebek mellett megállapítja, hogy a város adósságállománya 2007 és 2010 között 10,9 milliárd Ft-ról 32,0 milliárd Ft-ra emelkedett. A Fidesz-KDNP frakció felszólaló képviselői élesen elítélték a város eladósítását eredményező gyakorlatot, melynek terhes örökségével most kell megküzdeni, az MSZP-képviselői a megvalósult fejlesztéseket említették. 

Az ÁSZ ellenőrzés - illetve jelentés - célja annak értékelése volt, hogy a megyei jogú városi önkormányzatok biztosították-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzést a 2007-2010 közötti évekre vonatkozóan végezték. A jelentés szerint az önkormányzat adóssága jelentősen nőtt az ellenőrzött időszakban, az adósságállomány 2007-2010 között 10,9 milliárd Ft-ról 32,0 milliárd Ft-ra emelkedett.

A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007-2010 között összesen 17,4 milliárd Ft felhalmozási forráshiányt okozott. - Az önkormányzatnál a pénzügyi kockázatokat tekintve megállapítható, hogy az önkormányzat a központi intézkedések hatására jelentkező bevételkiesést nem tudta ellentételezni a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseivel. A 2009-2010. években az önkormányzat működési kockázatát növelte a negatív nettó működési jövedelem, a jelentős lejárt szállítói tartozásállomány - áll egyebek mellett a jelentésben.

Soós Attila (Fidesz) képviselő szerint az ÁSZ-jelentés számai, megállapításai önkmagukért beszélnek, ezek ismeretében érthetetlen, hogyan nyilváníthatnak véleményt az MSZP képviselői, hogyan mondhatják azt, hogy értenek a gazdálkodáshoz. - Ébresztő, tessék végre dolgozni, a médiapolitizálás kevés - fogalmazott a képviselő. Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) képviselő szintén úgy fogalmazott, a tényekkel, számokkal vitatkozni nem lehet, világosan látszik, mit is örököltek 2010 őszén. 32 milliárdos adósságot, lejárt szállítói tartozásokat, hatalmas vállalt kötelezettségeket. Seresné Horváth Zsuzsanna szerint az MSZP-nek volt elég ideje, hogy megpróbálja egyensúlyban tartani a költségvetést, de 2010-re "a hitelekből kitömött pénzeszsákok kiürültek, lehuppantak a földre", és a felelőtlen gazdálkodás következményeit most az egész lakosság szenvedi meg. 

Mokrai Mihály (MSZP) képviselő úgy fogalmazott, a felvett hitelekért cserébe százmilliárdos fejlesztési forrást hoztak Miskolcra, aki kifogásolja ezt, az fogalmazza meg, hogy melyik fejlesztés volt szükségtelen, melyikkel nem értenek egyet azok közül, amelyek az elmúlt időszakban megvalósultak, vagy elkezdődtek. Tompa Sándor (MSZP) képviselő ehhez kapcsolódva egyebek mellett a panelprogramos lakásfelújításokat említette, majd utalt Széchenyi István Hitel című művére, mondván, hogy a gazdaságban ez elfogadott a fejlődés, beruházások érdekében. Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő szerint pazarló, átláthatatlan gazdálkodás folyt az elmúlt években, a hiteleket nem munkahelyteremtő beruházásokra fordították - látszatberuházások történtek - olyanok, amelyek nem vitték előre a várost. 

Nehéz Károly
(Fidesz) képviselő az adott helyzetben fölöslegesnek nevezte például a mélygarázsok létrehozását, a Science Múzeum megvalósítását, s annak a véleményének adott hangot, hogy talán az uszodát sem ebben a helyzetben, ilyen összegből, kellett volna megvalósítani, akkor, amikor például a tapolcai strand hosszú ideje használhatatlan. Kiss János (Fidesz) frakcióvezető "csajozós kamumesének" nevezte, hogy a hitelfelvétel az emberek boldogítását szolgálja, mint mondta, erről a miskolci választók már elmondták a véleményüket 2010-ben.
 
kozgyules-120223ml_15.jpg

9.40.-10.30
Rendkívüli szünetek

A napirendek tárgyalása előtt, többször rendkívüli szünetet kellett elrendelni. Az úgynevezett "éhségmenet" egyik kezdeményezője, Tóth Imre Miklós bukkant fel a teremben és nyilatkozatot adott át Zsiga Marcell alpolgármesternek. Kriza Ákos polgármester felfüggesztette az ülést. Korábban az MSZP-frakció indítványával kapcsolatban rendeltek el szünetet, a Fidesz-KDNP frakció javaslatára, mivel Csiszár Miklós jegyző tájékoztatása szerint az igazságügyi írásszakértő úgy nyilatkozott, megkérdőjelezhető az indítványon szereplő aláírások hitelessége. Az ügyben a Jogi Bizottság elnöke rendkívüli ülést hívott össze, a döntésről sajtótájékoztatót tartottak, melyre az MSZP-frakció két tagja szintén tájékoztatón reagált. (Lásd külön cikkünket)

9.20
Harmadik alpolgármestert választanak
 

A polgármester arról is szólt, hogy nagy hatáskörrel bíró alpolgármesteri posztot bíznak Kiss Gábor eddigi humán főosztályvezetőre, aki korábbi beosztásában már bizonyított. Cél, hogy tevékenységének köszönhetően, az oktatás, a kultúra, a helyi gazdaság erősítén keresztül, Miskolc is felzárkózhasson a magyar nagyvárosok versenyében.

A harmadik alpolgármester feladatköre a helyi gazdaságfejlesztésre, a különböző támogatási lehetőségekre, a fejlődés alapját jelentő kultúrára és az oktatásra terjed ki. Az alpolgármesteri feladatkörök újraszabályozása lehetőséget teremt arra, hogy a harmadik alpolgármester munkájának köszönhetően a város kiaknázza az értékteremtő közfoglalkoztatásban rejlő lehetőségeket, hozzájárulhat a szociális bérlakások felújításához, a közutak karbantartásához, és a helyi élelmiszerellátást megalapozó mezőgazdasági tevékenységekhez is.

Menedzselje az oktatási rendszerben várható változásokat, hogy a módosuló jogszabályi környezetben is a lehető legjobb nevelést, oktatást kapjanak a gyermekek az óvodától a középiskoláig, a szociális ellátó rendszer a város lakóinak igénye alapján magasabb színvonalon és hatékonyabban működjön, és a humán szakterülethez kapcsolódó pályázati lehetőségeket a város egységes stratégia mentén legyen képes kihasználni, a lehető legtöbb pályázati forrást bevonni a szociális ellátás, az óvodai nevelés, az oktatás és a kultúra területén is.

9.10
Kriza Ákos napirend előtt

Napirend előtt Kriza Ákos polgármester arról szólt: nem csak az országgyűlésben, hanem a Miskolc közgyűlésében is ünnepi pillanat, amikor a szűkebb pátriánk mindennapi életét befolyásoló városi költségvetést vitatják meg. - Most csak néhány emberi tényezőt, szubjektív szempontot emelek ki. Nem engedhetjük meg, hogy itt Miskolcon, városi közalkalmazottak, például pedagógusok bizonytalanságban végezzék felelősségteljes munkájukat, számunkra minden ember, minden szakember fontos.

Nem érezheti fölöslegesnek, magára hagyottnak magát, sem a pedagógus valamelyik városi iskolában, sem az a szakember, aki vezető beosztásban dolgozik városunk cégeinél, vagy az ezeket összefogó holdingban – hangsúlyozta Kriza Ákos, aki elmondta: számokkal, adatokkal, tényekkel bizonyítható, hogy a Miskolc Holdingban és a tagvállalatoknál - az új vezetők kitűnő munkájának eredményeként - több százmillióval kevesebbet költöttek, mint a 2010 előtti években, egyebek mellett 800 millió forint „mínuszban” lévő céget tettek gazdaságossá, egyetlen év alatt. - A Holdingban rátermett és erős vezetők irányítanak. Nap mint nap hozzák az eredményeket, és teszik rendbe azt, amit a szocialisták elrontottak. Kiváló munkájukat el kell ismernünk és meg kell becsülnünk – hangoztatta a polgármester.


Kriza Ákos arról is szólt, hogy múlt év január végétől rendszeresen ellenőrzik azokat a családokat - köztük a „fészekrakókat” - akik a hatóság látókörébe kerültek. Az elmúlt időszakban csaknem háromezer ellenőrzést hajtottak végre a közterület-felügyelők és a mezőőrök, a hatósági osztály és a rendőrség munkatársai. A hetente ismétlődő akciók eredményesek, az Avason is érezhetően javult a helyzet. A folyamatos ellenőrzések hatására, múlt március végétől idén január 5-ig már összesen 60 üres lakást tartanak nyilván a közterület-felügyelők, akik ezeket minden héten vissza is ellenőrzik.


Sz. S. - H. I. 
Fotó: Juhász Á. - Mocsári L.



Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

  • 2012-02-26 06:43

    lényeglátó

    Miért kell a költséget vetni? Mi kel ki a költségvetésből? Áremelés! Aztán csodálkozunk, hogy úgy nőnek az árak, mint májusi kukorica, eső után! Mibe vetik a költséget? A hazugság termékeny talajába! Hogyan vetik a költséget? Pénzszórással! Sajnos so [ tovább ... ]

Miskolc TV mai műsora

2020-10-22 (Csütörtök)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!