MiNap Online

Ülésezik Miskolc város közgyűlése

2009-06-25 10:37

Hosszúnak ígérkezik a nyári szünet előtti utolsó közgyűlés. A zárt üléssel együtt ugyanis összesen 30 napirendi javaslatot tárgyalnak meg a képviselők, de az előzetes információk szerint mintegy 20-ra tehető a sürgősségi indítványok száma is. Lesz hát dolguk bőven a frakcióknak, nagyon sok témáról kell tárgyalniuk csütörtökön, mert – ha nem jön közbe semmi rendkívüli –, legközelebb, közgyűlésen már csak szeptemberben találkoznak a Városházán.

Az előterjesztések sorában napirenden szerepel az egyes üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló rendelet megalkotása, de szó lesz a gépkocsik elindulását gátló kerékbilincs alkalmazásáról szóló rendelet módosításáról is. Téma a közgyűlésen a fizető parkolásról szóló rendelet módosítása, a védőnői szolgálat struktúrájának továbbfejlesztése, valamint a középfokú oktatási intézmények jövő évi beiskolázási terve is. Az intézményekben történő gyermekétkeztetés átszervezéséről is szó lesz, és tájékoztatót hallhatnak a politikusok Miskolc lakosságának egészségügyi állapotáról is.
Ezen kívül tárgyalnak majd a képviselők a belvárosi Európa tér egyes részeinek értékesítéséről, valamint a Miskolc-Felsőhámor, Szinva-vízesés előtti partfal beomlásával kapcsolatos vis major pályázat benyújtásával összefüggő önkormányzati önrész biztosításáról.
A közgyűlésen – önálló képviselői indítvány alapján – javaslat hangzik el a Miskolc-Avas városrész Fényi Gyula terén jelzőlámpa kialakítása miatt megszűnő aluljáró hasznosítására.
A közgyűlésen tájékoztatót hallhatnak a képviselők a város környezeti állapotáról és az önkormányzat 2008. évi környezetvédelmi tevékenységéről. Minden bizonnyal sok politikus szól majd hozzá napirend előtt, és a sok előterjesztés ellenére várhatóan az interpellációk sem maradnak el a közgyűlés végén.

Huszonhárom sürgősségi

A képviselőtestület ülése a sürgősségi indítványok napirendre tűzésével kezdődött. Ezekből szám szerint huszonhárom darab van, ami önmagában is elegendő lenne egy közgyűlés megtartására. A szokatlanul nagy számot nyílván az okozta, hogy a júniusi, a nyári szünet előtti utolsó ülése a grémiumnak, így amiről most nem tárgyalnak, az már csak szeptemberben kerülhet a képviselők elé. Szerepelnek benne alapító okirat módosítások, pályázatokhoz önrész biztosítása, pályázatok beadása, álláspályázatok – mint például a tűzoltóság vezető álláshelyére pályázat kiírása, vagy a városi könyvtár vezető álláshelyére kiválasztás, amelyet zárt ülésen tárgyalnak meg – de két előterjesztés is érinti például a városi kórházakat működtető MISEK Kft.-t, és szerepel a huszonháromban a Káli Sándor polgármester által már közleményben jelzett téma is: a Búza téri piacot üzemeltető Miskolc Piac Zrt. részére részvényesi kölcsön nyújtása. Minden sürgősségi előterjesztést felvettek a napirendre, kettőnél szavazott ez ellen az ellenzék, ez a miskolci közoktatási intézmények csatlakozása az Országos Diáksport Szövetséghez, illetve a kötelező úszásoktatás rendszerének megváltoztatása és a városi uszoda vezetésében változást eszközlő előterjesztés (a sürgősségi indítványokról pontos információkkal még nem rendelkezünk, ezeket a képviselők számára is csak az ülés előtt osztják ki – a szerk.)
A sürgősségi napirendek után Káli Sándor polgármester ügyrendi javaslatot tett, hogy az 1-es napirendi pontot – Javaslat az épített környezet helyi védelméről szóló rendelet felülvizsgálatára – két fordulóban tárgyalják, ezt a grémium megszavazta.
Lenártek András szintén ügyrendi javaslatot tett, kijelentette: nem tűnik életszerűnek, hogy egy nap alatt ennyi – összesen 53 – napirendet meg tudjanak tárgyalni, ugyanakkor vannak olyan előterjesztések, amelyek előkészületlenek, és nem körüljártak, a sürgősségiek esetén pedig nem mindegyiknél érzi szükségesnek a sürgősséggel benyújtást. Éppen ezért javaslatot tett arra, hogy az 1-es, illetve a 24-es – Önálló képviselői indítvány: Javaslat Miskolc-Avas városrész Fényi Gyula téren jelzőlámpa kialakítása miatt a megszűnő aluljáró hasznosítására. Erről készült cikkünket lásd ITT – vegyék le a napirendről. A bizottsági viták során ugyanis olyan kérdések, észrevételek merültek fel, amelyeket nem lát módosító indítványként benyújtva. A 24-es esetén pedig jó lenne, ha nem csak egy, hanem minden avasi egyesület részére lehetőséget biztosítanának az aluljáró hasznosítására. A képviselők – egyharmad-kétharmad arányban – nem szavazták meg az ügyrendi javaslatot.
A közgyűlés ezt követően fogadta el a napirendi pontokat azzal a kiegészítéssel, hogy a napirend előtti felszólalások után a zárt üléssel folytatódjon az ülés.

Elismerés és elhunytak

A napirend előtti felszólalásokat megelőzően Káli Sándor polgármesternek egy kellemes és egy szomorú kötelességének is eleget kellett tenni.
Először beszélt az Avasi Gimnázium csapata, a Naturedoctors sikeréről. A Tóth Ákos, Pálúr Paloma Kíra, Simkó Eszter alkotta csapat toronymagasan nyert a magyarországi fordulóját a Volvo Adventure 2009 környezetvédelmi versenynek, így ők képviselték hazánkat a götteborgi döntőben, ahol az előkelő negyedik helyet szerezték meg. Az angol szakos tanáruk, Csiszár Adrienne felkészítésében és Fedor Vilmos alpolgármester segítségével készülő csapat a Szinva-patak megmentéséért és az iskolai vízgazdálkodás javítása érdekében dolgoztak, és vívták ki az elismerést – a témában írt cikkünket lásd ITT –. Káli Sándor megköszönte a fiataloknak, hogy Magyarországot és Miskolcot képviselték, a grémium előtt gratulálva a teljesítményhez.



Az öröm hangjai után a megemlékezésen volt a sor, a polgármester a közelmúltban elhunyt miskolciak közül kiemelte dr. Szabó Levente sebész tragikus halálát, aki egy Himalája expedíción szenvedett végzetes balesetet – a balesetről beszámoló ITT –. Beszélt Bohus János szerkesztőről, aki a Déli hírlap alapítója, főszerkesztőhelyettese, a MIKOM kft. olvasószerkesztője, miskolci kiadványok gondozója volt. Megemlítette Somló Ferenc színművészt, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagját, Jászai-díjas, Déryné-gyűrűs színművészt. Kispál Jánost, a DVTK atlétikai edzőjét, aki évtizedeik nevelte a fiatal sportolókat. Illetve Szögi Bélát, a Móra Ferenc Általános Iskola alapítóját, aki a miskolci egészségügyért dolgozott.
Az elhunytak tiszteletének a képviselőtestület egyperces felállással adózott.

Épülhetnek az egészségházak

A napirend előtti felszólalások között dr. Hardonyi András, szocialista képviselő nyitotta meg a sort, aki arról adott tájékoztatást, hogy az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program keretén belül az önkormányzat 437 millió forintos támogatást nyert el egészségház fejlesztésre. Ezzel két újabb egészségház megvalósítása válik lehetővé az Avason és a Tömörkény utcán, összesen kilencvenhat ezer miskolci egészségügyi ellátást javítva. A képviselő kiemelte, hogy a pályázat elnyerésében nagy szerepe volt Káli Sándornak, és dr. Tompa Sándornak. Hozzátette, az úgynevezett egészségházakban sokkal magasabb színvonalú ellátás valósulhat meg, bővül is az alapellátás, de az orvosok és gyógyszerészek munkáját új berendezések és eszközös is segítik majd. Az egészségházakban lesznek szakorvosi rendelőórák, szűrések, vizsgálatok.

 

Levél- után pengeváltás

Juga György, Fideszes képviselő azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy nagy várakozással tekintett a közgyűlés elé, hiszen sajtópolémia indult meg az utóbbi két hétben, miután nyílt levéllel fordult kétszer Káli Sándor polgármester felé a villamos beruházás kapcsán azt kérve, hogy a helyi kamarával együttműködve segítsék azt, hogy minél több helyi vállalkozó vehessen részt a pályaépítés kivitelezésében. Felolvasott Káli Sándor válaszából, melynek kapcsán megjegyezte: műfajteremtő, hogy az ellenzéket szólítják fel lemondásra – a levélváltást elolvashatja ITT.
Juga György elmondta, a tiltakozás ellenére a gazdasági bizottság jóváhagyta a tender kiírását, és megküldte Budapestre az irányító hatóság felé, ahonnan – éppen tegnap – visszaküldtek összesen húsz észrevételt. Ezek közt szerepel, hogy a cégeknek a húsz milliós tőke helyett tíz millió is legyen elég ahhoz, hogy pályázhassanak, és ne legyen feltétel, hogy kifejezetten villamos pálya építési referenciájuk legyen. A képviselő kérdésként vetette fel, hogy a fővárosiak észrevételei vajon segítik-e, hogy a helyi vállalkozások nagyobb eséllyel szerepelhessenek, és ezt miért nem a miskolci önkormányzat magától lépi meg. Felháborítónak nevezte az eljárást, de hozzátette: még nem késő, hogy felvegyék a kapcsolatot a kamarával. Juga György szerint nem vet fel etikai vétséget, ha a helyi vállalkozók érdekében a nyilvánossághoz fordul, kritizálta viszont Káli Sándort egy rádióinterjúja kapcsán, amelyben szerinte csúsztatások szerepeltek és fals információk, mint például az, hogy a villamos beruházás kapcsán folyamatos az egyeztetés a kamarával. Azt is felvetette, hogy a polgármester annak kapcsán, hogy kevés beruházás érkezik Miskolcra azt nyilatkozta, hogy nincsenek megfelelő szakemberek a városban, és Miskolcnak komoly határon túli versenytársakkal kell megküzdenie, ahol jobbak a gazdasági feltételek. Ennek kapcsán Juga György kijelentette, a szakemberek elvándorlásáért sokat tett a városvezetés az elmúlt években, a kormány rossz gazdaságpolitikáját pedig a miskolci országgyűlési, szocialista képviselők is támogatták, így ezek a kijelentései a polgármesternek cinikusak. Felelevenítette azt a 2006-os bejelentését, miszerint almazselé gyár valósul meg Miskolcon, ez azonban szerinte csak blöff volt a kampány hajrájában. Nem lehet a választókat félrevezetni, és illúziókba ringatni. A képviselő szerint azonban még nem késő, hogy a városvezetés együtt működjön a helyi szereplőkkel, és összefogjon az ellenzékkel, amely mögött negyven százalékos támogatottság van.
Káli Sándor azzal kezdte a válaszát, hogy a Fideszes képviselő nem hazudtolta meg önmagát, ilyen sok csúsztatást összesűríteni kilenc percben ugyanis nagy teljesítmény. Csak a muhi csatáért nem tette felelőssé a városvezetést, de még erre is sor kerülhet. Elmondta, egyik gazdasági hetilapunkban azt írják, hogy a megyei jogú városok mindent megtesznek azért, hogy a helyi vállalkozókat részesítsék előnyben, ebben Miskolc az ötödik helyen áll azzal, hogy a beruházások 41.5 százalékát nyerik el a helyiek, miközben az országos átlag éppen, hogy húsz százalék felett van. A polgármester azt is megemlítette, hogy a MIK Zrt. beruházásainak 61 százalékát miskolci, míg 22-öt Miskolc környéki vállalkozók végeznek el. Ezek pedig tényadatok. Azt is felvetették már, hogy miért debreceni cég építi az uszodát, tette hozzá. Itt azonban a nyertes cég 2.2 milliárdért vállalta a munkát, míg a többi cég 5-600 millióval nagyobb ajánlatot tett. A polgármester kijelentette, a jövőben is a helyi cégeket fogják preferálni, ahogy eddig, a villamos projekt kapcsán pedig dr. Simon Gábor fog válaszolni a felvetésekre.

 

Mi lesz a DAM-al?

A DAM kapcsán szólalt fel Sebestyén László Fideszes képviselő, azzal kezdve mondandóját, hogy a cég végnapjait éli. A pénz eltűnt, a 2007-ben még 26 milliárdos árbevételt produkáló cég, amely benne volt a megyei cégek TOP 10-es listáján most olyan állapotban van, amilyenben még soha. Szerda délig úgy volt, hogy elárverezik, de az utolsó pillanatban megindult a felszámolási eljárás – a DAM helyzetéről bővebben ITT olvashat. Közben folyik a vagyonkimentése a tulajnak, kiseperték a raktárakat, nem maradt pénz a bérekre. A képviselő megjegyezte, ilyenkor eszébe jut a szocialista városvezetés ígérete a nyolcezer új munkahellyel. Értetlenségét fejezte ki azért, hogy miért nem lehet az állammal felvásároltatni a gyárat, és a polgármestert is felelősnek nevezte a kialakult helyzetért. „Túlélt más sok mindent a DAM, de az MSZP-SZDSZ kormányba belepusztult” – zárta mondandóját Sebestyén László.
Káli Sándor válaszában megjegyezte, országosan mindenért a miniszterelnököt, helyi szinten a polgármestert teszik felelőssé. De itt önálló gazdasági társaságról van szó. A döntéseket a tárgyalások során meg lehet próbálni befolyásolni, de ezen kívül nem lehet mást tenni. Azok a kezdeményezések, amellyel a céget meg akarták menteni megtörtek. A válság miatt annyira visszaesett a kereslet az acéltermékek iránt, hogy a tulajdonos nem tudta üzemeltetni. Akik pedig reálisan gondolkodnak, azok tudomásul veszik, hogy van egy gazdasági világválság, mondta a polgármester hozzátéve: most az lehet a fő feladat, hogy a DAM-ban dolgozó embereknek megtalálják a helyét a felszámoló segítségével. 

Megveszi Miskolc a MÁV-telepet

Kovács Józsefné, szabaddemokrata képviselő a MÁV telep kapcsán szólalt fel, mint ahogy maga is mondta újra. Ebben a témában saját bevallása szerint többször felszólalt már, és interpellált is, ám továbbra sincs elmozdulás, miközben az ott élők folyamatosan érdeklődnek, megjelennek a fogadóórákon. Ő azonban – hiába a terület önkormányzati képviselője – nem tud válaszokat adni a kérdésekre. Kérte a polgármestert, hogy mostani felszólalását is vegye interpellációnak, és írásban válaszoljon rá. Ezután a sajtóból idézve vette végig az elmúlt évek történéseit, vagy inkább azt, hogy mi nem történt a területtel kapcsolatban.
A téma kapcsán felszólalt a képviselőtestület előtt dr. Halmai Gyula, a Miskolc Holding Zrt. elnök-igazgatója, aki elmondta, valóban hányattatott sorsa van a területnek. Ehhez hasonlóan azonban az önkormányzatnak ezer fölött van a komfort nélküli lakásállománya, melyekkel erőn felül foglalkoznak. Ennek ellenére megkezdték a tárgyalást a MÁV felső vezetésével, melyen Káli Sándor is részt vett, és több forduló után arra jutottak, hogy a MÁV eladja a területet, a vételár pedig 87 millió forint. Az önkormányzat egyedül indult el az eladási felhíváson, amely jelzi, hogy itt nem egy jó befektetésről van szó, hanem egy problémahalmaz átvételéről. „Az ott élők problémáját magunkra vállaljunk, ehhez persze kérjük a képviselőtestülettől majd a pénzt, paripát, fegyvert” – mondta dr. Halmai Gyula hozzátéve, csak több éves munkával lehet majd eredményt elérni. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában szerepel akcióterületként a városrész, a tervek már kidolgozás alatt állnak a MIK Zrt.-nél, az eladás eredményhirdetése, az adás-vétel szintén folyamatban van.
Káli Sándor hozzáfűzte, azt látni kell, hogy az ott élők hasonló rezsijű lakást szeretnének, mint eddig, ám ez jóval alacsonyabb, mint az önkormányzat bérlakásai esetén, amelyeket fel tudnak ajánlani. A város csak lépésről-lépésre tud megoldást találni, az egyéni igényeket is figyelembe véve – ez persze százmilliókba fog kerülni. A válság hatására a korábbi befektetők visszaléptek, vagy kivártak, így jelenleg nem tudni mi lesz a terület sorsa, az is lehet, hogy lakópark épül majd ott, de az is lehet, hogy valami egészen más. 

Látni-e majd az Avast?

Garamvölgyi Attila, kereszténydemokrata képviselő szintén kiemelte, hogy fontos a helyi vállalkozók helyzetbe hozása, ezért kérdezték meg a polgármestertől, mit tud tenni az ügyben. Tudják, hogy egy villamosjármű tenderen nem futhat be helyi vállalkozó, ezért ezt nem is kérték. Az említett újságcikkben megírt ötödik helynek megfelelő eredményt kérik most is, vagyis, hogy a pályaépítési tender 41.5 százalékban vegyenek részt helyi vállalkozók. Álljon a polgármester a mellé, hogy nyolc milliárd forint helyben maradhasson. Megemlítette a konyhai alapanyag beszerzési tendert is, melynek kapcsán aggályaikat fogalmazták meg és a közbeszerzési tanácshoz fordultak, és amelyet leállítottak. Feltette a kérdést, hogy mi a helyzet ezzel az üggyel. Beszélt a Szent István térre tervezett, illetve az ahhoz kapcsolódó belvárosi fejlesztésről is, melynek kapcsán szerinte nem volt társadalmi egyeztetés, és ki kellene végre mondani, hogy mit terveznek ott. Ha pedig nem kell az embereknek oda egy újabb Plaza, akkor át kell gondolni. A városháza, illetve a Hunyadi utca 2. rekonstrukciója kapcsán azt mondta, szükséges ugyan egy funkcionálisan és építészetileg is jobb épület, de kérdés, hogy ez e most a legfontosabb.




Káli Sándor azt válaszolta, szeretné világossá tenni, hogy mennyire szigorú feltételei vannak egy uniós pályázatnak: nagyon. Az élelmezési tender kapcsán megjegyezte, ezt valóban felfüggesztették, ennek megfelelően egy új pályázatot fognak kiírni. A polgármester szerint a belváros kereskedelmi szolgáltatásait meg kell újítani, ugyanakkor sokan támadják a belváros rehabilitációját, hogy minek erre pénzt költeni. Pedig a kettő csak együtt megy. Amiatt is számtalan támadás éri a városvezetést, hogy miért arra pályáznak, amire. Ennek kapcsán elmondta, csak arra tudnak pályázni, amire lehet, nem pedig arra, amire akarnak. Ha van egy lehetőség, akkor azt természetesen meg kell ragadni, ilyen a belvárosi rehabilitáció, és a városháza megújítása is. Káli Sándor azt is megemlítette, már személyes megkeresését is kapott arra nézve, hogy, ha beépítik a Szent István teret, akkor nem látni majd onnan az Avast. Megnyugtatott mindenkit, ez nem igaz, látni majd továbbra is. Azt viszont már az építész szakma is elmondta, hogy egy tér attól tér, ha vannak határoló falai, tehát épületek állnak körülötte.

A lélektani 170 ezer alatt

Kobold Tamás, a Függetlenek Miskolci Egyesülete - Miskolci Orvos Társaság képviselője azzal kezdte napirend előtti felszólását, hogy a város vezetése nem szolgálta meg a bizalmat. A helyi érdekek helyett országos érdekeket támogattak, és túlságosan kiszolgálták azt. A képviselő szerint a város vonzereje jelentősen csökkent, egy leépülő városban élünk. A lakók száma a lélektani 170 ezres szám alá süllyedt, és most már Szegeddel kell harcolnunk, ahol viszont 160 ezer fölött van a lélekszám és sokkal jobban áll a város gazdaságilag is. Az elköltözők száma Miskolcon minden évben meghaladja a beköltözőkét, ugyanakkor csökkent a foglalkoztatás, csődöt mondtak a munkahely teremtési, megtartási törekvések, jelenleg 12 ezer munkanélküli van a városban. A jövedelmi viszonyok nem javultak az uniós csatlakozást követően sem, csak az országgyűlési képviselők és a bankvezérek keresnek uniós szinten. A miskolci átlagkereset 7820 euro, ez pedig az egyötöde az uniós átlagnak. Az emberek radikálisan akarják a változást, és ez a képviselő szerint megérthető. Mert „langyos tapicskolással” nem lehet értékeket teremteni.

Lyukó hangja

Horváth József, a cigány kisebbségi önkormányzat vezetője is szót kért az ülésen. Elmondta, fogadóórát és bejárást tartott a közelmúltban Lyukóban, ahol a helyiek több kérést is megfogalmaztak felé – helyszíni riportunk ITT. Ezt tolmácsolva kéri a városvezetést, hogy a városrészben javítson az utak állapotán, a közvilágítási helyzeten, és helyezzenek ki több közkutat. Ugyancsak kérésként fogalmazódott meg, hogy a busz legyen csuklós, mert nem ritkán előfordul, hogy lemaradnak róla a munkába igyekvő emberek. Ugyancsak kérték, és a képviselő is támogatja, hogy a helyiek is részt vehessenek a közelmúltban elindult településőrség munkájában, mert csak közösen lehetne igazán jól megoldani a problémákat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sokat emlegetett villamospálya építésben a roma vállalkozóknak és dolgozóknak is lehetőséget kell biztosítani.
Káli Sándor kijelentette, a romakérdés ma Miskolc legsúlyosabb kérdése, és a lyukói helyzetből kiemelkedik a közbiztonság helyzete. A településőrség tapasztalatait ki fogják értékelni, ebben számítanak a kisebbségi önkormányzat és vezetőjének segítségére is. Akik becsületesen próbálnak megélni, azok a városrészben nagyon nehéz helyzetben vannak, a polgármester azonban – mint mondta – elkötelezett amellett, hogy a törvényes eszközöket maximálisan kihasználva megakadályozza a további beköltözést. Ha pedig a rend és a közbiztonság területén előre tudnak lépni, akkor lehet fejlesztéseket is végezni. „Ne legyen ez kedves hely azoknak, akik más településekről jönnek ide!” – tette hozzá Káli Sándor.

A polgármesternek nincs szerepe

Dr. Simon Gábor, a szocialista frakció vezetője szerint az ellenzék felszólalásaiban keveredett a szakmaiság, a nem idevágó dolgok, és a politikai megjegyzések. Ezektől ő távol maradna, de megjegyzésként elmondta, öt országgyűlési választás volt a rendszerváltás óta, és az MSZP minden alkalommal több szavazatot kapott, mint a Fidesz. A villamos projekt kapcsán megjegyezte, rendszeresen beszámolót tartanak a közgyűlés előtt az alakulásáról, így ennek részletei nem lehetnek ismeretlenek a képviselők előtt. Juga György tagja a projektirányító bizottságnak is, így neki különösen ismernie kell a részleteket. Hozzátette, ott ők ketten általában egy platformon vannak, még, ha nem is értenek mindenben egyet. A polgármesternek ebben a folyamatban nincs szerepe, így őt támadni nem más mint olcsó politikai trükk a frakcióvezető szerint. A járműbeszerzési tender kapcsán elmondta, 8-9 beszállító vette meg a pályázati anyagot, így ennyi pályázat várható a július 15-i határidőig. Az infrastruktúra tendert most véglegesítették, az a beállítása pedig a dolgoknak, hogy a városvezetés nem akarja, hogy ebben helyi vállalkozók részt vegyenek nem igaz. A bizottság tagjai, akik belelátnak a tender anyagában nem indulhatnak a pályázaton, ez kizáró ok, így, ha a kamara részéről valaki szintén bele akarna látni, akkor ezzel szintén kizárná magát az indulásból. Fleskó Gábor projektigazgató tartott előadást és egyeztetést a kamarának, majd ezt követően a kamarai alelnök tájékoztatón számolt be arról, hogy ez hasznos volt, és rögtön ajánlotta a saját cégét a munkára. Ugyanakkor dr. Simon Gábor kiemelte, hogy vannak közös sikerek, és inkább ezekről kellene beszélni. Ilyen, hogy a miskolci volt a második elfogadott pályázat Brüsszelben. A biztosításadási kötelezettség kapcsán elérték, hogy módosuljon a kormányrendelet, így az MVK Zrt. mentesült ez alól, amivel százmilliókat spóroltak meg. Ugyancsak a sikerek közt említette, hogy sikerült euró elszámolásúra átállítani a projektet. Megemlítette a pályameghosszabításnál a jelenlegi végállomás utáni, úgynevezett szűkületi részt, amely kapcsán sokan aggodalmukat fejezték ki, hogy el fog-e férni ott a pálya. Kijelentette, hogy nincs ilyen probléma, de elkötelezettek a tervmódosítás mellett, ami már elkészült, és ami távolabb vinné az épültektől a nyomvonalat.



A frakcióvezető felszólalása után kisebb vita alakult ki, Juga György ugyanis szeretett volna megszólítás okán felszólalni, ezt viszont Káli Sándor nem látta indokoltnak, végül mégis megadta a szót az ellenzéki képviselőnek. A Fideszes politikus kijelentette, ő mindent elkövetett a bizottság munkája során, de a szocialista politikusok folyton leszavazták. Ezért gondolta úgy, hogy a polgármesterhez fordul, aki egyben az MSZP városi elnöke, bízva abban, hogy „tud hatni a párttársaira.” A véleménye pedig továbbra is az, hogy a kamara egy képviselője beleláthatna az anyagba, a többiek ettől még pályázhatnak.
Káli Sándor megjegyezte: „ezért nem volt értelme, hogy képviselőtársam hozzászóljon…” Hozzátette, itt egy olyan uniós projektről van szó, ahol nem lehet a „magyaros hozzáállást” alkalmazni. Az pedig furcsa, ha Juga György azt kéri, hogy a kamara egy tagja belelásson a tenderanyagba, és így adhasson tippeket a többieknek, és hozza őket helyzetbe.
A napirend előtti felszólalásokat követően a zárt üléssel folytatódott a júniusi közgyűlés, majd ezt követően tértek rá a képviselők a napirendi pontok tárgyalására.

Az épített örökség védelméért

Első napirendi pontban az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló rendelet aktualizálásáról, a védelmi listák felülvizsgálatáról tárgyalt a közgyűlés. Káli Sándor polgármester a "stukkóbaleset"-ként elhíresült sajnálatos eset tanulságaira utalva hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az építmények tulajdonosai kötelezve legyenek a folyamatos karbantásra. - Miskolc a miskolciaké - hangsúlyozta felszólalásában Fedor Vilmos alpolgármester, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek, aki a városban ingatlant vásárol, kötelessége Miskolc épített örökségének őrzése, védelme és ápolása. A rendelet szerint "a város karakterének védelme érdekében meg kell őrizni Miskolc és a csatolt települések történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét, légtérarányait, jellegzetes építészeti hangulatát, a sajátos beépítési módot tükröző egységesen kialakított városrészeket. A városképi védelem érdekében védendő az egyes utcaszakaszok beépítésének léptéke, karaktere, az épített térfalak vonalvezetése. Az épületek színezéséhez a főépítész hozzájárulását kell kérni. A helyi védelem alatt álló építészeti érték folyamatos karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ezen kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti." Mint elhangzott, Miskolc épített öröksége azáltal, hogy a "nagy Miskolc" kialakítása során a városias területhez több falusias területet csatoltak - és a településen az ipar is jelentős, meghatározó lenyomatot hagyott - igen sajátos és sokszínű. Ebből az építészeti örökségből a legjelentősebbek műemléki védettség alatt állnak, ezen túlmenően is szép számmal vannak azonban olyanok, melyek a város múltjának, sajátos arculatának megőrzése érdekében önkormányzati védelemre érdemesek. Fedor Vilmos és Tompa Sándor (MSZP) képviselő jelezte, hogy a védelmi lista aktualizálásához kérik a képiviselők és a lakosság segítségét, együttműködését is, a társadalmi vitát követően, előreláthatólag ősszel születik majd végleges döntés az ügyben. A VÁTI Kht. település-fejlesztési szakembere, a Miskolcon végzett felmérés eredményét ismertetve elmondta, hogy a városban korábban 238 helyileg védett értéket tartottak nyilván. Ezek száma most 184-re csökkent, újonnan védettségre javasolnak viszont 52 építményt illetve területet. A miskolci épített környezet fokozott védelmét a közgyűlés valamennyi frakciójának hozzászólói támogatták - Tavaszi Zsolt (Fidesz) képviselő elsősorban formai kifogásokat fogalmazott meg a rendelet-tervezettel kapcsolatban. Mint mondta, több helyen átfedést talált a helyileg és országosan is védett értékek között, s hiányoznak a védelmi listáról neves miskolciak sírhelyei is. Az ellenzéki képviselő hiányolta az ügyben a civil szervezetekkel történő, széleskörű egyeztetést, valamint annak meghatározását, hogy az ingatlantulajdonosok milyen támogatásra számíthatnak a város részéről a karbantartáshoz.

ÖKO-program: meghosszabbított határidő

Második napirendi pontként a 2008. évi ÖKO-program-pályázat meghosszabbítása került a közgyűlés elé. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az elmúlt évben új típusú pályázatot írt ki, hogy támogassa a távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelését (ÖKO-Program). A pályázat benyújtási határidejét az önkormányzati miniszter 2009. június 30-ról, 2009. július 31-re módosította. Ennek alapján, rendeletmódosítással lehetőség van a helyi támogatási rendszer meghosszabbítására is. A miskolci pályázatok meghosszabbított benyújtási határidejére vonatkozó javaslat így, az előterjesztés szerint 2009. július 10-re módosul.A korábbi 2009. április 30-i határidőre, a módosított pályázati feltételrendszer alapján, eddig 21 pályázat érkezett be, 1322 lakást érintően 36,5 millió forint önkormányzati támogatás elnyerésére. A rendelkezésre álló teljes keret 62 millió forint. Az előterjesztés indoklása szerint a szükséges rendeletalkotással, sikeres pályázatok esetén további energia-megtakarítással és a káros-anyag kibocsátás csökkenésével járó lakóépület felújítások valósulhatnak meg Miskolcon, s a jelenlegi állapotukban balesetveszélyes, városképet rontó homlokzatok esztétikailag is megújulhatnak. A felújítással érintett lakóépületekben élők életkörülményei, az energiamegtakarításnak, a lakásfenntartás költségeinek csökkentése révén, hosszú távon javulnak. Az épületekben lévő önkormányzati tulajdoni hányadok esetében a költségcsökkenés konkrét, önkormányzati forrás-megtakarítást is jelent.

Korlátozzák a garázsboltok nyitvatartását

Rendeletben kívánja korlátozni a közgyűlés a szeszesitalt árusító helyi garázsboltok éjszakai nyitvatartását. Az előterjesztés szerint "az üzletek - ezen belül is főként a szeszesitalt is forgalmazó, többlakásos épületekben üzemelő úgynevezett garázsboltok – kapcsán nagyon sok problémát okoz, hogy a boltban megvásárolt italokat az üzlet előtt elfogyasztó személyek hangoskodnak, rendbontó magatartást tanúsítanak, a közterületet, közeli lépcsőházakat illemhelyként használva szennyezik a környezetet, s mindezzel jelentősen zavarják az ott élők nyugalmát". A napirend tárgyalásához többen hozzászóltak: Káli Sándor polgármester elmondta, hogy ilyen jellegű korlátozást már több városban bevezettek, és mindenhol vihart kavart a dolog - Miskolcon is, már az előkészítés fázisában vita alakult ki a kereskedők képviselőivel, akik a forgalom csökkenésétől tartanak. Nyírő Pál (MSZP) képviselő - a korlátozás kezdeményezője - és Fodor Zoltán (MSZP) képviselő hosszan sorolták azokat a lakossági jelzéseket, negatív társadalmi hatásokat, jelenségeket, amelyekhez az éjszakai italozás vezet, Tompa Sándor (MSZP) képviselő pedig kezdeményezte, hogy megfelelő előkészítés után, hasonló korlátozást vezessenek be egyes vendéglátóipari egységekkel kapcsolatban is. A rendelet-tervezet kétféle határozati javaslatot tartalmazott: az egyik a szeszesitalt is forgalmazó kiskereskedelmi üzletek éjszakai nyitva tartásának 22 és 6 óra közötti teljes zárva tartását rendelné el, a másik szerint viszont a nyitvatartási tilalom nem vonatkozna azon boltokra, ahol az üzemeltető vállalja, hogy a szeszesital árusítását 22 és 6 óra között szünetelteti, s erről a vásárlókat az üzlet bejáratánál jól látható felirattal tájékoztatja. Mind az MSZP mind a Fidesz közgyűlési frakciója az első változatot - a teljes éjszakai zárva tartást - támogatta, mint a felszólalók megfogalmazták, "a második (B) változat betartása kétséges, betartatása pedig jelentős terheket ró az ellenőrző hatóságokra". Ugyanakkor a korlátozással érintett üzletek többsége sűrűn lakott lakótelepeken található, tehát igen nagy számú lakó éjszakai nyugalmát, pihenését lehet ilyen módon biztosítani. Anélkül, hogy vásárlási lehetőségeiket jelentős mértékben korlátoznák, hiszen az alapvető élelmiszerek beszerzését jellemzően nem a 22 óra után szokták végezni. A korlátozás nem terjed ki a hipermarketekre, az üzemanyagtöltő állomásoknál található „shop”-okra, a szállodákra, panziókra és egyelőre a vendéglátó üzletekre sem. A hatósági nyilvántartás szerint Miskolcon - a rendelet-tervezet hatálya alól mentes üzletek kivételével - összesen nagyjából 500 szeszesitalt is árusító kereskedelmi üzlet működik. Ebből – a kereskedők bejelentésén alapuló nyilvántartási adatok szerint - 11 üzlet tart nyitva 22 óra után. Azonban ettől vélhetően nagyobb számú üzletet fog érinteni a korlátozás, mivel a tapasztalatok szerint a kereskedők nem mindig jelentik be a nyitvatartási idő módosítását.A helyi rendeletben meghatározott nyitvatartási rend megsértése egyébként elsősorban szabálysértési jogkövetkezménnyel, 50.000 Ft.-ig terjedő pénzbírsággal jár, illetve az üzlet ideiglenes bezáratása is elrendelhető.

 Forrás:Minap