Sokan egy életen át építkeztek, majd hétvégi házaikat megszállták, vagy elbontották, kifosztották a bevándorló cigányok. Csenyétéről, Zsolcáról, borsodi falvakból menekültek ide azok a romák, akik nem tudtak beilleszkedni és menekültek a törvény keze vagy az uzsorások elöl. A dimbes-dombos Lyukó nem tartozik Miskolc belterületei közé – az esély is pici rá, hogy valaha hivatalosan is lakóövezet lehet. Külterület ide vagy oda, szegény emberek tömege talált otthonra Lyukóban, ahol lassan többen élnek, mint két nagyobb borsodi faluban.
A növekvő lakosság igényei is napról napra nőnek. Az itt élők szeretnék, ha a terület nagy része közművesítve lenne, és ha a busz is gyakrabban járna, elkelne egy orvosi rendelő is és számos olyan „úri” igény szerepel az íratlan kívánságlistán, ami a belterületen élőknek természetes. A bányászati múlt miatt a hely adottságai mások errefelé. Sok apró házikóban tízen-húszan élnek, ám a kút otthonuktól több száz méterre húzódik. Lyukóban sétálni felér egy lehangoló időutazással, a hepehupás utakon mezítláb járnak-kelnek a cigánygyerekek, akik kannákban hordják a vizet az utcáról.
A nagy hasú, várandós anyukák egymás után szívják a cigarettát. Hepehupás utak, a siralmas közvilágítás mellett a legnagyobb súllyal a munkanélküliség és a rablóktól való félelem nehezedik Lyukó népére. Néhány hete az önkormányzat, a Városgazda Kht. és a borsodi cigányvajda együttműködésével beindult a településőrség, most már cigány nehézfiúk járőröznek Lyukóban. A helyi cigányok egy része nem nézi jó szemmel, hogy a kétes alakok „megkapták a területet”, inkább maguk szerveznék meg a helyi védelmet. Karosi Imrét, a MiKom igazgatóját cigány értelmiségiek felkérték, legyen tagja a Roma Integrációs Műhelynek. Irodai csevegés helyett az igazgató kiment a lyukói cigánysorra a CKÖ miskolci elnökével, Horváth Józseffel és a bejárás során felmérték az elszomorító lyukói helyzetet.
Hozzászólások
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.
Legyél te az első hozzászóló.