MiNap Online

Kétszeresen is ünnep idén május 11-e Miskolc számára, hiszen a városnapi ünnepséghez egy plusz jubileum is kapcsolódik, száz éve bír önálló törvényhatósági joggal városunk. Ebből az alkalomból beszélgettünk Káli Sándorral, Miskolc polgármesterével.

– Miért volt olyan fontos a száz évvel ezelőtti döntés Miskolcnak?
– Ez a mostani ünnep egyfajta jelkép is. Hagyományosan is fontos, hogy a város ünnepelni tudja azt, hogy törvényhatósági joggal bír, ami azt is jelenti, hogy kibújt a város a megye mögül, hiszen hosszú időn keresztül Miskolc jogai a megyétől függtek, és ez egy ősi vitát is jelentett. Azzal, hogy kibújt a város a megye árnyékából, azt is jelentette, hogy többletfejlesztésekhez jutottunk, és a döntési jogaink jelentősen megváltoztak.
– Ez mennyire változtatta meg az akkori Miskolc életét, és hogyan hat a mai napokban?
– Olyan ez, mint amikor valaki felszabadul. Azok az energiák, amelyeket Miskolc polgárai minden alkalommal megmutattak – ahogy ma használjuk a kifejezést, Miskolc érdekérvényesítése, az ereje – megmutatkozhatott. Ez mindig olyan város volt, ahol megszállottak voltak, akik, ha kicsi a település, akkor is nekiláttak színházat építeni, ha nagy gond volt, akkor összefogtak, ezzel kiteljesedett a város és nagyon dinamikus fejlődésnek indult.
– Húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltáskor még iparváros volt Miskolc, azóta ez a jelleg már átalakult. Hogyan sikerült Miskolcnak venni az akadályokat?
– Miskolcnak Trianon előtt Kassa árnyékában kellett fejlődnie, az első világháború után be kellett indulni, mi voltunk az északi város, aki megmaradt, és így kellett a tekintélyt kivívni. A felszabadulás után újabb nagy lendület következett, hiszen az északi város egy ipari fellegvárrá nőtt, hirtelen megnövekszik hatvanötezerről csaknem kétszázhúsz ezerre a lakóinak a száma, a lakáshiány miatt elkezdődött lakásépítés új dolog volt. Aztán bekövetkezik a rendszerváltás, ami egy újabb fordulat. Az ipara összeomlott, át kellett alakítani a gazdaságát, új típusú iparágakat, üzleti szolgáltatásokat kellett megvalósítani. Ami betegség, kín a legendás klinikai lovon lehet, az mind megvolt Miskolcon, a nyomait ma is viseljük. Még mindig egy átalakulás közepén vagyunk.
– Lehet látni, hogy ennek az átalakulásnak mikor lesz vége?
– A gazdasági válság nagyon súlyos megtorpanást okozott, négy hónap alatt négy százalékkal nőtt a munkanélküliség, nagyon sokan nagyon elkeseredetten néznek a jövőbe, ez iszonyatos terhet ró egy olyan városra, amely ráadásul még nem alakult át. Ma, amikor az egész világban bekövetkezik egy átalakulás, akkor ennek a városnak, amely mindig is termelni akart, ebben van a jövője, hogy termeljünk, szolgáltassunk. No és persze legyen már egy kis szerencsénk is, hiszen ért már minket az elmúlt időszakban vízfertőzéstől jégverésig minden, legyen már békés, nyugodt évünk, amikor az egész világ gazdasága beindul, és ehhez be tudunk csatlakozni.
– Milyen hatása van Miskolcon a válságnak?
– Nagyon nehéz helyzetet teremtett, de például Németországban és hazánkban is hat százalékkal csökkent az ipari termelés, ez azt jelenti, hogy kevesebb a megtermelt érték, amit szét lehet osztani. Nálunk is érezhető, hogy azok a befektetők – főleg távol-keletiek –, akikkel olyan tárgyalásaink voltak, hogy az ipari parkunkba költöztek volna, most azt mondják: az autóiparban dolgozunk, ahol jelentős megtorpanás van, most kivárunk. Vissza fognak jönni, ehhez kell türelem, de azt is látom, hogy akinek mindennapi gondjai vannak, annak a türelme a legkevesebb.
– Mennyire nyitottak most a külföldi cégek arra, hogy Miskolcra jöjjenek, és itt fektessenek be?
– Miskolc keresett terület, és ezt nem mi mondjuk, hanem például az egyik legjelentősebb angol szaklap. A nagyobb kérdés ma a kockázati tényező, például a forint-euró árfolyam. Mit jelent egy cégnek, ha befektet, mennyivel nőnek a költségei, hiszen idetelepült cégek mondják, hogy százmilliókkal megnövekedtek a költségeik a forint gyengülése miatt. Látni kell, hogy összefüggenek az országos és a miskolci folyamatok.
– Mennyire változtathat ezen a közelmúltban átadott Mechatronikai Ipari park?
– A parkba azokat várjuk, akiknek kell egy infrastruktúrával ellátott terület. Olyan pénzügyi konstrukciókat is kidolgoztunk, ami vonzóvá teszi ezt. Az eredmények most már csak attól függnek, hogy a válság után mikor tudunk felpörögni.
– Ebben a helyzetben kiemelten fontos lehet a közbiztonság. Tavaly Lyukótól és az Avastól volt hangos az ország, ezekben a témákban hol tartunk ma?
– Az Avason stabilizálni tudtuk a helyzetet. Azt látni kell, hogy a statisztikai adatokkal szemben van egy érzet, a veszélyeztetettség érzete. Amikor azt érzi valaki, hogy sötétedés után nem kéne kimenni az utcára, akkor gond van. Mi azt szeretnénk elérni, hogy ez az érzet ne legyen, ezért hoztuk létre a rendőrség, polgárőrség támogatására a városőrséget, mert kritikusnak ítéltük a helyzetet. Akik hozzánk ideszédelegtek, azok egy része azt kérdezte, hogy mi a probléma, hiszen nincsen nagy gond, mi pedig azt mondtuk, hogy tessenek már itt élni, és akkor meg fogják látni, hogy milyen gondok vannak. De az alapvető probléma egyrészt az, hogy Miskolcot támadás érte. Galád, aljas ügyvédek, ingatlanközvetítők – sajnos részben banki támogatással –, mintegy száz családot betelepítettek a városba. Itt rendőrségi nyomozás folyik. Ha majd olyan szakaszba érünk, akkor a törvényesség szigorú betartásával, de fel fogunk lépni azok ellen, akik nem fizetnek közműdíjakat sem. Ezek nagyon komoly lépések lesznek, valószínűleg megint nagyon sok televíziós társaság itt lesz, de számomra a leglényegesebb Miskolc lakóinak az érdeke. Lyukónál nem tudtunk jelentős változás elérni, most szervezzük azt, hogy az Út a munkába programon belül településőrséget hozzunk létre. Ebben a cigány kisebbségi önkormányzat támogatását is megkaptuk. Itt vannak még financiális kérdések, amelyeket tisztázni kell, de nagyon fontosnak tartom azt, hogy az emberek lássák, nem lehet gátlástalanul lerombolni azoknak a munkáját, akik évtizedekig azon dolgoztak, hogy nyugdíjas éveiket békében eltölthessék.
– Melyek azok a napi kérdések, amelyek meghatározzák a miskolciak mindennapjait?
– Ezt napestig lehetne sorolni. Itt vannak például az útjaink, amelyeknél azt tudjuk megtenni, hogy ahol tömegközlekedés van, ott az állapotukat javítjuk, de a város közvéleménye azt mondja, hogy ez kevés. A fiatalok elvándorlását is említhetem, ami összefügg azzal, hogy Miskolcon milyen lehetőségeket tudunk teremteni. Közintézményeink felújítása is említhető. Sok gonddal, problémával küszködünk, amit viszont érzékelek, hogy az emberek nagyobb része azért azt látja, hogy a város vezetői, a város folyamatait meghatározó emberek nagyon szívósan dolgoznak. Látják, hogy itt ma nagyon sok a baj, de látják azt is, hogy azon vagyunk, hogy minél több gondot elhárítsunk.
– Mit tud tenni a város annak érdekében, hogy a friss diplomásait itt tartsa?
– A Miskolci Egyetemen végzettek egy részét – főleg a műszaki végzettségűeket – szétkapkodják. Az egyetem vezetőivel közösen azon gondolkodunk, hogyan tudunk olyan típusú szakmát, diplomát kézbe adni, amelyet jobban tudnak használni a fiatalok. Ez vonatkozik a szakmunkásképzésre is, hiszen ma együtt van jelen a nagy munkanélküliség mellett a munkaerőhiány. Ha valaki keres egy speciális szakmát, akkor nem biztos, hogy talál. Az oktatási rendszer átalakítása is szükséges.
– Kell ehhez egy élhetőbb város is, ebben hogyan tud előre lépni Miskolc?
– A város több pontja pozitívan átalakult. Ide sorolható a belváros, ami olyan hellyé vált, amilyen tíz évvel ezelőtt nem volt. A kismama végig tud sétálni a gyermekével, le lehet ülni sörözni, fagyizni, mert vannak jó vendéglátóhelyek, de főleg a környezet más. Ez persze hosszú idő. Mi tudjuk azt, hogy a homlokzatok mögött a belső udvarok is ott vannak, amelyek sok helyen kritikán aluli állapotban vannak. De emellett a város számtalan részében joggal elvárják az emberek, hogy épüljön minél több játszótér, legyen lekaszálva a fű, legyen meg a kátyúzás, nagyon sok mindent kell egyszerre utolérnünk. A sportlétesítmények terén jelentős az előrelépés. Abban a pillanatban, amint át tudjuk adni a városi sportuszodánkat, a megújult Selyemréti strandfürdőt, ha a stadionban komoly változások történnek, akkor azt mondom, hogy ezen a területen javítani tudunk. Ide sorolható még az öt műfüves pálya, ami az iskolák udvarán épül egy időben.