MiNap Online

Adnék nekik egy füzetlapot, áh, még a buszjegy is nagy volna ahhoz, hogy teleírják, mit tettek a cigányságért az elmúlt húsz évben – mondta Fodor Zoltán, az Avas egyik önkormányzati képviselője, mikor szóba jöttek a cigány kisebbségi képviselők. „Egy húron pendül” ebben a kérdésben a képviselő a cigányvajdával, Lakatos Attilával. A vajda, amióta színre lépett a nyilvánosság előtt, állandóan hangsúlyozza, a cigányság kezét elengedték a vezetői. Eltelt húsz év, ami finoman szólva nem segítette elő a roma integrációt, sőt visszavetette őket bőven az időben. 


 
A fiatalkorúak börtönében nem egy olyan cigány fiatallal beszéltünk, aki nem tud olvasni, nem szövegértési nehézségekkel küzd, hanem a szó legszorosabb értelmében analfabéta. Ide vezetett a liberális oktatáspolitika, 2009-ben a kisfalvakban számos olyan tizen- és huszonéves cigány fiatal él, aki nem ismeri az ábécét, de azt vágja, hogyan lehet kinyitni hangtalanul az autót és a lakásajtót, hogy kell ügyesen kizsebelni villamoson a gyanútlan utast, és azt is tudja, mik a jogai. Póczos Barnabás, a Munkácsy Mihály Általános Iskola – közismert nevén 20-as – igazgatója mesélte, hogy az ötödikes gyerek kioktatja őt arról, mihez is van joga az igazgatónak és mihez nincs. A 20-asba járó diákok hetven százaléka halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Persze vannak jó példák, sok cigány származású ember dolgozik, vagy dolgozni szeretne és réges- régen beilleszkedett. Lehet, hogy még számarányban sincsenek fölényben a cigányságon belül azok, akik az iskolázatlanok, a bűnözők táborához tartoznak, de a jó természetes, nem szúr szemet. Nekik nem lehet könnyű elviselni, hogy a cigányságot lassan összemossák a bűnözés fogalmával, a dermesztő sajtóhírek és az egyszerű emberek tapasztalatainak köszönhetően.

Romboló húsz év

A leköszönő szociális miniszter, Szűcs Erika szerint a legoptimálisabb forgatókönyv esetén is legalább húsz év kell ahhoz, hogy a cigánykérdésben érzékelhető pozitív változások legyenek. Szűcs Erika is úgy látja, az elmúlt húsz év nem hozott jót ebben a kérdésben, sőt még azt a pici jót is lerombolta, ami előtte létezett.

A roma integráció romák nélkül nem megy, de mire valók a megválasztott cigányképviselők? A CKÖ borsodi elnöke, Bordás Géza is a választási rendszerben látja a hibát. A roma vezető szerint – aki érettségizett és jelenleg is képzi magát – minimális szavazattal, kritériumok nélkül válhat valaki cigány kisebbségi képviselővé, így számtalan iskolázatlan ember kerül a politikai életbe, akik alkalmatlanok arra, hogy közösségek érdekeit képviseljék.

Rágják a pogácsát

A Roma Polgárjogi Mozgalom – amelynek borsodi elnöke, épp előzetes letartóztatásban van – részéről Sedenszky Imrével is beszélgettünk a cigányok politikai képviseletéről. Sedenszky szerint nem helyes, hogy a többségi társadalom nem voksolhat a kisebbségi jelöltekre. (Így a cigányság jelentős része sem vesz részt a cigány vezetők megválasztásában. Kisebbségi jelöltre ugyanis csak az szavazhat, aki nyilatkozik hovatartozásáról, ilyet meg az ember nem szívesen tesz és lássuk be, a leszakadt romák nem is kapkodnak a döntési lehetőség után, általában arra a nagy pártra szavaznak, akinek erősebb a kampánya az adott településen, és amelyik többet ad a romák voksaiért.) Itt, Borsodban alig akad olyan hét, hogy ne lenne egy-két roma fórum. Az ilyen összejövetelek tipikus témái közé tartozik a közbiztonság. Rendőri vezetők, magyar és roma politikusok találkoznak, keresik a megoldást, megállapítják, hogy nagy a baj, de a vajda szavaival élve eszik a pogácsát, egyik fórum követi a másikat és nem történik semmi.

„Cigány megye…”

Évtizedekkel ezelőtt papírra vetette Tóth Pál szociológus azt, ami ma már egyre hihetőbb, Borsod zömében romák által lakott megye lesz. A borsodi cigányvajda egyenesen katasztrófától tart. Szerinte, ha nem terelik a romákat a munka útjára, minden magyar elmenekül és hatalmas rezervátummá alakul a térség. Lakatos Attila szerint akkor is munkát kell adni, ha nincs, mert a mai állapotoktól az is jobb volt, mikor mondvacsinált munkakörökben, de dolgoztak a romák és este fáradtan estek haza, nem mentek lopni. Sedenszky Imre szerint sincs érdemi képviselete Magyarországon a cigányságnak, hiszen az országos nagypolitika a zsebében tartja az országosan ismert roma politikusokat. Lehet, hogy kevés a diplomás cigány ember, de bizonyára a kedves olvasó is ismer értelmes, jól képzett, tanult romákat. Na, nem a magyar politikai életből, hiszen a vidéki CKÖ-s képviselőknél nagy kincs az érettségi, jó, ha a nyolc általános végzettségük megvan. Hol vannak ezek a jól képzett emberek? Vajon kinek van haszna abból, hogy a parlamentben díszcigányok cigánykodnak, a vidéki területeken meg 5-10 voks tanulatlan embereket vezetővé tehet? Talán látszódna már valami a romaintegrációra szánt súlyos milliókból, ha nem díszcigányok cigánykodnának a parlamentben, a falvakban pedig olyan vezetők tevékenykednének, akik alkalmasak arra, hogy megírjanak egy pályázatot a cigányság érdekében. Persze, könnyebb rasszizmust kiáltani úton-útfélen, szegregáció miatt perelni a létfenntartásukért küzdő oktatási intézményeket, mint tenni valamit végre.

Gettó gondok
Cigánybűnözés 
Segély mellé munka
Rasszizmus oda-vissza
Romák nélkül nem megy
Sorra járjuk a cigánysorokat