MiNap Online

Kocziszky György, dékán, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar – az élethosszon át tartó tanulás szükségességének alapvetően két oka van: egyrészt a műszaki fejlődés folyamatossága – gondoljunk pl. a számítástechnikára, vagy akár a fényképezőgépeinkre, vagy gépkocsinkra…Újabb és újabb ismeretekre van szüksége mind a gyártónak, mind a felhasználónak. A világgazdaságban óriási verseny alakult ki, újabb és újabb versenyképességi pólusok jelennek meg, technikában, technológiában és nem utolsósorban tudásban. Összefoglalva: a néhány évvel ezelőtt megszerzett tudás tehát gyorsan elavul, pl. egy számtechnikai szakembernek 4 év alatt elavulnak az ismeretei, ha piacképes akar maradni, újra és újra korszerű ismereteket kell szereznie.
A közgazdaságtan, a regionális gazdaságtan különbséget tesz „tanuló régió” és „reprodukáló régió” között. A magas hozzáadott érték mindig ott képződik, ahol új termékkel, új szolgáltatással jelenünk meg – ha csak időbeli késéssel követjük a mások gyakorlatát, akkor azt a plussz hozzáadott értéket már nem tudjuk a piacon realizálni.

LÁTOGATÓBAN – az Északmagyarországi Regionális Képző Központban - LEJÁTSZÁS

Soós Roland igazgató ÉRÁK – Az ÉRÁK - az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ - 16 éve áll a felnőttképzés és szakképzés szolgálatában – világbanki támogatással jött létre, ír és kanadai minták alapján kidolgozott újszerű módszerek alkalmazására építve képzési programjait. A rendszerváltást követő, gazdasági szerkezetváltásból következő nagy mértékű munkanélküliség természetesen determinálta az intézmény tevékenységét.
Ha valakinek van szakképzettsége, jobbak az esélyei az életpályán. Kiemelten fontos, s napjainkban igen nehéz kérdés a pályaválasztás. Aki körültekintően, kellő információk birtokában és a saját egyéniségéhez is igazodva választ pályát, annak nagyobb az esélye, hogy megfelelően boldogul az életben. Az ÉRÁK egyre nyomatékosabban foglalkozik a hátrányos helyzetű, szakképzettség nélküli esetleg iskolai végzettséggel sem rendelkező emberek visszahozatalával vagy egyáltalán behozatalával a munka világába. Állami eszközök állnak rendelkezésre a munkaerőpiacon vesztes pozícióban lévő emberek számára – felzárkóztató programok, központi források teszik lehetővé a tanulásukat, adókedvezmények vehetők igénybe, támogatást kaphatnak a vállalatok, stb.
A felnőttképzésnek igazodnia kell nemcsak szerkezetében, de módszertanában is a felnőttkori, egyéni igényekhez – új és hatékony módszerekkel (nyitott képzés, távoktatás) az időbeli és térbeli kötöttségeket lehet oldani.

KARNYÚJTÁSNYIRA – az ÉRÁK OMNI-BUS projektjének bemutatása - LEJÁTSZÁS

Géczi József projektmenedzser ÉRÁK – Egy kiváló infrastruktúrával felszerelt jármű járja a régió kis településeit, falvait, és segít az állástalanoknak abban, hogy munkavállalási és szakképzési lehetőségeket találjanak. Az „OMNI” közösséget jelent, a „BUS” egy informatikai kifejezés, egy hardver eszköz, amely információkat szállít – a mi buszunk hasonlóan információkat szállít a közösségeknek. A tanácsadói szolgáltatás célcsoportjai: a nagyon alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek, a pályaválasztás előtt álló fiatalok és a halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen megközelíthető aprófalvakban, kistérségekben élő, tartós munkanélküliek, az 50 éven felüliek. Az ÉRÁK által kiképzett tanácsadó szakemberek végzik a szolgáltatást, nemcsak az ÉRÁK alkalmazottjai, hanem a kistérségekben kiképzett helybeli tanácsadók is – ill. a WEB technológia segítségével az ÉRÁK központjában lévő szakemberekhez is fordulhatnak kérdéseikkel az érdeklődők.
Kóró Albert és Révész István felsőgagyi helyi lakosok, akik elmondják, milyen megélhetési, elhelyezkedési nehézségekkel küzdenek a kistelepüléseken és hogyan, miben segítheti őket az OMNI-BUS program. A munkanélküliek megfelelő szakképzettség nélkül nem találnak munkalehetőséget – ezért szívesen bekapcsolódnak szakmai képzést adó tanfolyamokba. Akik már korábban részt vettek hasonló tanfolyamokon, azok is szívesen tanulnának olyan újabb szakterületeken, amelyeknek van jövője, hogy több lehetőséget találjanak.
Az OMNI-BUS az első 2 hónap alatt 40 községbe jutott el, szolgáltatásait 600 fő vette igénybe.

Szeptember (2. rész)
FÓKUSZBAN – a szakképzés és az foglalkoztatáspolitika - LEJÁTSZÁS

Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a jelenlegi gazdasági helyzet számos közös vonást mutat a 90-es évek végi időszakkal, a Bokros csomag időszakával – vannak azonban jelentős különbségek is.  Ma egyetlen egy többlet erőforrásunk van, ez az úniós források célszerű, a gazdaságélénkítés érdekében való felhasználása. Ebben a szakképzés és általában a képzés különleges jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy a munka,  az emberi munka az a hozzáadott értéknek az alapja. Kulcskérdés, hogy megfelelően felmérjük, milyen területeken, szakmákban kívánunk képzéseket megvalósítani, tudást átadni. A rendszerváltás óta felére csökkent a szakképzésben részt vevők száma. Sok fiatal úgy jön ki az iskolából, hogy semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik – ez társadalmi problémákat is generál. Ahhoz, hogy erre megoldást találjunk, a szülőknek, a tanároknak, az oktatási intézményeknek és a gazdaság szereplőinek az összefogására van szükség.

Káli Sándor, polgármester, Miskolc - a megyeszékhely politikusai és gazdasági szakemberei is próbálnak tenni a kedvezőtlen tendencia megfordításáért. Káli Sándor polgármester úgy véli, hogy Miskolcon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A város ezért változtatni kénytelen a szakmunkásképzés rendjén ám ehhez szüksége van a szülők segítségére is. Sok divatszakma van, és a divatszakmákban sok csalódott, frusztrált ember nem tud elhelyezkedni a végzés után. Én a  műszaki pályák felé orientálnám a fiatalokat, erre ma nagy igény van a régióban, ahol az ipari hagyományok köztudottan erősek.



LÁTOGATÓBAN – a Miskolcon megrendezett „Út a versenyképes gazdaságba - A szakképzés és felnőttképzés új foglalkoztatáspolitikai összefüggései” c.
Országos Foglalkoztatáspolitikai Konferencián - LEJÁTSZÁS

Bihall Tamás, elnök, BOKIK - a Kamara közvetíti a gazdaság igényeit, hiszen nagy pontossággal megmondható: milyen szakterületeken van szükség munkavállalókra. Borsod – Abaúj – Zemplén megyében jellemzően a fémipari és építő – gépipari – szerelő szakmák köre keresett. Indokolt és szükségszerű az, hogy az oktatási és képzési intézmények ezeken a területeken képezzék tovább a hallgatókat. Nem mellékes az sem, hogy a piaci igények folyamatosan változnak, csakúgy, mint a hiányszakmák köre, ezért a képzési palettát és szerkezetet rugalmassá kell tenni. Gyakorlatorientált, a konkrét tartalmakban is a gazdaság igényeihez igazodó képzést kell megvalósítani, amelyre a piacnak szüksége van. A szakképzést és a foglalkoztatáspolitikát, természetesen összhangban a gazdaságpolitikával és szociálpolitikával, egységes szemléletben kell kezelni ahhoz, hogy a várhatóan jelentős befektetések megfelelő hatékonyságot érjenek el.

Patkó Gyula, rektor, Miskolci Egyetem
A Miskolci Egyetem, mint a régió legnagyobb tudásközpontja felelősséggel dolgozik a szakképzés területén is. Hazánk csaknem 1500 milliárd forintot fordíthat a humánerőforrás fejlesztésére 2013-ig az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati programjainak forrásaiból, ami magában foglalja a felnőtt- és továbbképzést is. A jövő tervezéséből a Miskolci Egyetem is kiveszi a részét, hiszen nemcsak a kutatás-fejlesztésben, hanem a társadalmi innovációban, a humán-erőforrás javításában is élen jár. A munkaerőpiacon ugyanis egyre fontosabbá válik az élethosszig tartó tanulás, a képzési háttér biztosítása pedig az egyetem feladatai között kerül előtérbe. Az ágazati és a regionális szintű operatív programok bizonyos projektekben össze is kapcsolódhatnak. Ez azt jelenti, hogy plusz források bevonásával készíthetik fel a hátrányos helyzetű csoportokat az európai kihívásokra.

Arató Gergely, oktatási és kulturális államtitkár - a szakképzés megreformálása a következő esztendők feladata. Sokminden történt, megváltoztak a társadalmi körülmények, amelyekhez alkalmazkodni kell. Három fő szempontot szükséges kiemelni: alkalmazkodni kell a hosszútávú munkaerőpiaci igényekhez, rugalmasabb rendszerre van szükség, amely lehetővé teszi a továbbképzést, szükség esetén az átképzést, s mindenközben a diákok alapkompetenciáinak fejlesztésével kell biztosítani azt, hogy eredményesen vegyenek részt az élethosszig tartó tanulás folyamatában. Az elmúlt időszak jelentős fejlesztései közül érdemes kiemelni a területi integrált szakképző központok kialakítását, a korszerű tartalmak és módszerek előtérbe kerülését.

KARNYÚJTÁSNYIRA –  a tanulás korszerű, rugalmas lehetőségeinek bemutatása - LEJÁTSZÁS

Kocsisné Baán Mária, ügyvezető titkár, Magyar Virtuális Egyetemi Hálózat – az élethosszig tartó tanulás európai statisztikái kedvezőtlen hazai adatokat mutatnak, kiváltképp az idősebb korosztály vonatkozásában.
Ennek részben az a szemléletmód az oka, miszerint Magyarországon a tanulás fogalmához erősebben kötődik a szervezett keretekben folyó képzés, kevéssé ismertek a rugalmasabb, illetve az informális tanulás lehetőségei, s talán sokakat vissza is rettent a felnőttkori tanulástól, hogy azt feltételezik, mindenképp újra ”iskolapadba” kell ülniük. A három alapvető tanulási kategória – formális, non-formális és informális tanulás – fogalmának értelmezését követően a távoktatásról és a korszerű, internettel támogatott elektronikus tanulási módszerekről, az e-learning lehetőségeiről hallhatunk. A Miskolci Egyetem Észak-magyarországi Regionális Távoktatási Központja nemzetközi együttműködésben számos tantárgyprogramot dolgozott ki, melyeket széleskörűen alkalmaznak a nappali képzés kiegészítéseként, de vannak a gazdaság szereplői számára készített, felnőttképzésben akkreditált e-learning programjaik is. Azok számára, akik idegenkednek ezektől az új tanulási lehetőségektől, úgynevezett kóstol-on-line kurzusokat kínálnak: ezek a rövid, 5-6 órás, érdekes témákat bemutató kis kurzusok ingyenesen elérhetőek bárki számára az Interneten.

Október (3. rész)
FÓKUSZBAN – az innováció,  a humánerőforrás és a gazdaság versenyképességének összefüggései - LEJÁTSZÁS

Dr. Nyíry Attila, ügynökség vezető, Észak – Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség - az Észak – Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség évek óta foglalkozik a humánerőforrás és a gazdaságfejlesztés összefüggéseinek kérdéseivel. A szakemberek úgy látják, hogy a régió gazdasága akkor lehet versenyképes, ha megfelelő szakképzett munkaerő áll rendelkezésre. Közismert, hogy a legképzettebb munkaerő egyúttal a leginkább mobilizálható – így nagyon fontos, hogy a régió meg tudja tartani a legmagasabban képzett szakembereket, mert tőlük várható el, hogy a gazdasági fejlődés motorjai legyenek. Ha a befektető nem találja meg a legképzettebb humán erőforrásokat, nem valósulnak meg a beruházások, s akkor nem lesz bővülés, s egy ördögi kör alakulhat így ki, hiszen ha elmaradnak a befektetések, méginkább elvándorolnak majd a jól képzett szakemberek. Egy másik fontos aspektus az innováció, a tudás-transzfer kérdése, a versenyképes tudás és a kreatív gondolkodás igénye. A speciális szakmai ismeretek elsajátítását célzó képzésekben maguk a cégek is aktív szerepet játszanak. Miután a külföldi befektetők markáns részt képviselnek, továbbá az exportképesség fokozása és a bővülő regionális és nemzetközi együttműködési formák terjedése egyaránt nélkülözhetetlenné teszik az idegennyelvek tárgyalóképes ismeretét – a speciális szakismeret mellett a nyelvtudás is jelentősen felértékelődik.

LÁTOGATÓBAN – az Észak – Magyarországi Regionális Munkaügyi Központban - LEJÁTSZÁS

Szabó József, főosztályvezető, Észak – Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ - Teljeskörű szolgáltatásokkal és lehetőségekkel áll az álláskeresők rendelkezésére az immár regionális szerepkört ellátó munkaügyi központ. Az észak – magyarországi régióban, az utóbbi években stagnál, mintegy tízezerre tehető az állástalanok száma. Nem nő és nem csökken jelentősen a regisztrált álláskeresők száma sem, 88 ezren vannak jelen a munkaerőpiacon álláskeresőként. A régión belül azonban jelentősek az eltérések, a fővároshoz közeli megyékben könnyebb elhelyezkedni, míg Borsodban, és a határszéli térségekben a foglalkoztatók hiánya jelent gondot. Az álláskeresők közel 50%-a csak legfeljebb 8 általánost végzett és nem rendelkezik szakképesítéssel – a munkaerőpiac keresleti oldalán pedig nyilvánvalóan szaktudással rendelkező munkaerő iránt van igény. Programjaink egyrészt az iskolázottsági szint javítására, másrészt értékteremtő, értékmegőrző tevékenységek végzésének lehetőségeire irányulnak. Az elkövetkező két évben uniós támogatásokkal, sokoldalú, aktív programokkal  a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek esélyeinek javítása a célunk – több, mint 5 milliárd forintot tudunk erre fordítani, s ezzel mintegy 4000 ember helyzetén kívánunk segíteni. A bértámogatás rendszere, a munkáltatók támogatása a foglalkoztatással járó közterhek csökkentésével, különböző célcsoportok támogatása pl. a Startkártya program révén, kombinálható más programjainkkal, mint pl. a Lépj egyet előre programmal. Fontos, hogy szolgáltatásainkat a rászorulók teljeskörűen megismerjék, s maguk is aktív szerepet vállaljanak elhelyezkedésük érdekében. Fejlesztéseink révén arra törekszünk, hogy egy korszerű ügyféltérben „önkiszolgáló” pultok révén juthassanak ügyfeleink információkhoz.

KARNYÚJTÁSNYIRA – Merre járt az OMNI-BUS? - LEJÁTSZÁS

Géczi József OMNI-BUS projekt menedzser ÉRÁK - Telkibányán járt az Omni-bus. Az egykoron arany –és ezüstbányáiról híres Borsodi település nemcsak ipartörténeti és történelmi emlékhelyeiről híres, hanem sajnos a nagyarányú munkanélküliségről is. A földrajzilag nehezen megközelíthető települések információval való ellátása, az információs tanácsadás fontos célkitűzése a programnak. Számos sikerről tudnak már beszámolni – több településen képzési programok indultak a tanácsadás során felmerülő képzési igények kielégítésére.





Orosz Józsefné Telkibánya, Vargáné Kiss Ágnes, Telkibánya,– elmondják, milyen megélhetési nehézségekkel küzdenek, milyen iskolai végzettséggel, hol dolgoztak korábban, milyen munkakörben szeretnének elhelyezkedni. Céljaik elérése, megélhetésük biztosítása érdekében szívesen vennének részt képzési programokban - ebben segíti őket az Omni – bus.
Általános iskolások egy csoportjának különböző szakmák videón történő bemutatásával, tesztek kitöltésével pályaválasztási tanácsokat nyújtanak az ÉRÁK szakemberei. Soltész Gréta a kozmetikus vagy modell szeretne lenni, de a kommunikáció és a fodrász szakma is érdekelné.


November (4. rész)
FÓKUSZBAN – a közép- és  felsőfokú szakképzés - LEJÁTSZÁS

Körmendy Éva igazgató Seagull Szakképző Iskola - A salgótarjáni Seagull Szakképző Iskola a térség egyik felnőtt képző intézménye. Az iskola működésének 14 éve alatt elsősorban a készségfejlesztés és a nyelvtanulás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Számos nemzetközi tapasztalatcsere alapján új, korszerű módszerek átvételével a Seagull oktatói sokoldalúan segítik tanulóik felnőttkori kompetenciáinak fejlesztését, fokozzák a hatékony munkavégzésre való alkalmasságukat. Nem csupán egy újabb végzettséget szerezhetnek az itt tanulók, de  megtanulhatnak csoportban dolgozni, projekteket tervezni és megvalósítani, felelősen, határidőre elvégezni feladataikat, fejleszteni számítástechnikai ismereteiket, tárgyalóképes nyelvismeretre szert tenni. Az iskola neve – egy világhírű regény alapján – Seagull, azaz „ Sirály” – az önmegvalósítás szimbóluma – A regény üzenete: nincsenek határok a saját önmegvalósítási törekvéseidben.

Kocsis István igazgató Kós Károly Építőipari Szakközépiskola - A Kós Károly Építőipari Szakközépiskola immár negyven éve áll a szakma szolgálatában. Ez idő alatt sok minden változott a képzési struktúrában, de a magas minőségi követelmények mindig is fémjelezték az oktatási intézmény hírnevét. A tanulók először a padokban ülve, elméletben sajátítják el a legfontosabb tudnivalókat, majd a gépek mellett tanulják meg a szakmai fortélyokat. Sajnálatos módon a pályakezdő munkanélküliség fogalma sem ismeretlen hazánkban. A Kós Károly Szakközépiskolában végzettek - a szerencsés szakmastruktúrának köszönhetően – körében nem jellemző, hogy ne tudnának elhelyezkedni, kiváltképp keresettek a magasépítő technikus, közlekedési és útépítő szakokon végzettek. Elhelyezkedésüket az iskola is segíti, folyamatosan tartják a kapcsolatot végzettjeikkel, akik jó tanácsért, álláslehetőségekért felkeresik volt tanáraikat.

LÁTOGATÓBAN a Miskolci Térségi Integrált Szakképző Központban - LEJÁTSZÁS

Szabó Dezső ügyvezető MITISZK Kht. - Új típusú, szolgáltató jellegű szakképző intézménnyel gyarapodott a régió oktatási palettája – a térségi integrált szakképző központban novembertől magas szintű szakképzést kapnak a társintézmények diákjai. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. őszén konzorciumot alapítva Mezőkövesd  és Tiszaújváros Önkormányzatával, valamint a Miskolci Egyetemmel két jelentős HEFOP pályázatot nyert a Térségi Integrált Szakképző Központ infrastrukturális feltételeinek megteremtése és a Központ létrehozása céljával. A szakképző központ a miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskola épületében alakította ki bázisát, a régi, több mint ezer négyzetméteres műhelycsarnokokat alakították át úgy, hogy a legmagasabb szakmai követelményeknek is megfeleljen. Az épület-átalakítási munkálatok, továbbá a csúcstechnológiás képzőközpont felszerelése 750 millió forintba került, s a nyolc tagintézmény szakképzési tevékenységének hatékonyságát növeli a legkorszerűbb eszközháttér támogatásával.

Pető József MITISZK Kht. 4.1.1 projektelem szakmai vezetője – a CNC gépteremben 6 CNC megmunkáló gépet helyeznek el,  ezek együttes értéke meghaladja a 160 millió Ft-ot, míg a Mechatronika laboratóriumban kb. 100 millió Ft-os beruházás valósul meg.










Tátrai István MITISZK Kht. 3.2.2 projektelem szakmai vezetője – a MITISZK fő feladatai a nappali tagozatos szakképzés eszközigényes moduljainak oktatása – ehhez jelentős mértékű tananyagfejlesztési tevékenység társul, projektalapú tanulási útmutatók fejlesztése valósul meg.  A közösségi szolgáltatás lényegében a lemorzsolódás csökkentésének új modelljét alkalmazza – prevenciós csoportok működnek a tagintézményekben, fejlesztőpedagógus, pszichológus, családpedagógiai és pályaorientációs szakértők segítik a diákok eredményesebb tanulási tevékenységét. Az első évben a fő feladat a tagintézmények szakképzési feladatainak támogatása, de közben megkezdődött a felkészülés más intézmények szakképzési igényeinek, felnőttképzési programoknak és a környező munkaerőpiaci igények gyors kielégítése érdekében indítható képzéseknek a megvalósítására is.

KARNYÚJTÁSNYIRA – elektronikus tanulás – lépésről lépésre - LEJÁTSZÁS

Fekete Róbert, Miskolci Egyetem, Észak-magyarországi Regionális Távoktatási Központ módszertani szakértő - Ma már több ügyet intézhetünk interneten keresztül, mint ahogy sokat hallhatunk az internetes tanulásról is. Most bárki kipróbálhatja a módszert, egy nemzetközi konzorcium ugyanis több témakörben dolgozott ki rövid, ingyenes kurzusokat, úgynevezett kóstoló tananyagokat. A projekt nemzetközi konzorciumát  a Miskolci Egyetem koordinálta, a kurzusok egy része magyar  nyelven is elérhető – a műsor lépésről lépésre bemutatja, hogyan működik az elektronikus tanulási rendszer – megkönnyítve ezzel az érdeklődők bekapcsolódását.



December (5. rész)
FÓKUSZBAN – a felsőoktatás és a szakirányú továbbképzés - LEJÁTSZÁS

Kis Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes, Eszterházy Károly Főiskola, Eger
A felsőoktatási intézmények tevékenységében nagyon fontos szerepet kell kapjon a munkaerőpiac folyamatos figyelemmel kísérése.  A hallgatóknak már a tanulmányaik alatt is kötődniük kell a gyakorlathoz, a gazdasághoz – számos jó példa említhető arra, hogy a végzős diákok szakmai gyakorlatukat valós gyakorlati problémák megoldásával végzik. Az intézmény szervezeti felépítésében speciálisan azzal a feladattal megbízott szervezeti egységek működnek, amelyek segítik a hallgatókat a munkaerőpiac elvárásaira való felkészülésre – a Regionális Operatív Programban elnyert pályázat révén a főiskola egy  Karrierirodát működtet, amelynek feladata továbbá a diploma megszerzését követően a volt hallgatókkal való kapcsolattartás, szakmai életútjuk követése.  A jövőben a felsőoktatásban  egyre inkább erősödni fog az a szemlélet, hogy a fejlődés nem a mennyiségi mutatókkal lesz jellemezhető, hanem a minőségre helyeződik a hangsúly. E téren akad még sok tennivaló, de  az Eszterházy Főiskola erre mindig is kiemelt figyelmet fordított – az alapkompetenciák elsajátítása, az önálló tanulás eredményessége ma már nem nélkülözheti az IKT – információs kommunikációs technológia – mindennapos alkalmazását. Az egri főiskola az országban elsőként gondoskodott arról, hogy minden elsőéves hallgatója – a természettudományos szakra járó hallgatók - személyi használatú számítógépet kaphasson, mivel mindennapos munkájukhoz ezek használata elengedhetetlen.

LÁTOGATÓBAN – a Miskolci Egyetemen - LEJÁTSZÁS

Sárközi László, igazgató, Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ
A felsőoktatás eddig csak csekély hányadban vett részt az élethosszig tartó tanulás hazai gyakorlatában – bizonyos fokig érvényes ez a Miskolci Egyetem korábbi gyakorlatára is. Az elmúlt időszak kiemelkedően fontos törekvése volt a képzési területek bővítése a hiánypótló szakmák irányában. Jelenleg 13-14 kurzus lebonyolítása zajlik a környező gyárakban, üzemekben, ezek tematikáját messzemenően a gyárak, üzemek igényei szerint állították össze, megszervezésük gyakran az üzem területén történik. Az egyetemi oktatók mellett az adott üzem szakemberei is részt vesznek az oktatásban. Éves szinten kb. 250 emberre kell gondolni a hiányszakmák terén történt képzésekben, s nagy örömünk, ha úgy adhatjuk át a végzetteknek a kompetencia bizonyítványt, hogy tudjuk, a következő hónapban már alkalmazásban fognak állni.
Az ország felsőoktatási intézményei között is talán a legszínvonalasabb infrastrukturális háttérrel rendelkezik a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központ, amely kiváló lehetőségetek tud biztosítani szakmai rendezvényekre, konferenciákra, így a nemzetközi és hazai tudományos és társadalmi élet számos jeles képviselőjét láthatjuk itt vendégül. A felnőttkori tanulás sajátosságaival egy nagy jelentőségű tudományterület, az andragógia foglalkozik, számos fontos kutatás zajlik ezen a téren. Az Egyetem karai, tanszékei biztosítják a humánerőforrásokat a képzések tananyagainak kidolgozásához és a képzések lebonyolításához.

KARNYÚJTÁSNYIRA – Merre jár az OMNIBUS? - LEJÁTSZÁS

Aszalóra látogatott el az ÉRÁK OMNI-BUSZA – végzős általános iskolai tanulók ismerkednek a különféle szakmákkal. A fiúk érdeklődési területe az építőipar, a kőműves, a központi fűtés szerelő(Gallyas János) és a hegesztő (Lakatos Tamás) szakma. A lányok (Glonz Katalin Dzsina, Horváth Szabrina) a cukrász-mesterséggel ismerkedtek meg. A tesztek segítenek a gyerekeknek felmérni saját képességeiket, a szakmákat bemutató videók pedig segítenek megtalálni azt a pályát, ami legjobban megfelel a gyerekek igényeinek, adottságainak.
Kiss Tamás tanácsadó, ÉRÁK – a speciálisan felszerelt busz 10-12 főt tud egyszerre befogadni, és kb. 150 féle szakmával tudják megismertetni meg az érdeklődőket. Számos helyről kaptak eddig is pozitív visszajelzéseket, az iskolák jelezték, jövőre újra várják vissza a Omni-buszt, melynek szolgáltatásai  ingyenesek.

Január (6. rész)
FÓKUSZBAN – a pedagógusképzés - LEJÁTSZÁS

Knausz Imre intézetigazgató, Miskolci Egyetem Neveléstudományi Intézet –
Kizárólag a hagyományos tanítási módszerekkel nem lehet a kor követelményeinek megfelelő eredményeket elérni, a pedagógusképzők ezért próbálják újszerű oktatási módszerekkel nevelni a jövő pedagógusait. A lényeg az, hogy nemcsak előadások és vizsgák, hanem olyan gyakorlatok, szemináriumok is vannak, ahol ténylegesen kipróbálhatják a hallgatók az alkalmazandó alternatív pedagógiai módszereket.
Ki kellene lépni abból a mókuskerékből, amelyben jelenleg van az oktatás. A gyakorlatban nagyon kevéssé hatékonyak tanulási szempontból a tanári előadásokon alapuló órák – röviden tehát az a cél, hogy minél inkább beszélgetés történjék az órán, vagyis a tananyagot a diákok ne egyszerűen csak passzívan befogadják, hanem ők maguk is gondolják át, fogalmazzanak meg gondolatokat, és ez nem megy másként, csak ha kommunikáció zajlik az órán. 
Az egyik módszer a kooperatív tanulás – a tanulók kis csoportokban, együtt dolgoznak egy feladaton, egy másik fontos irányzat a projekt módszer – a diákok egy csoportja közösen dolgozik egy problémán, feladaton, aminek gyakorlatilag hasznos eredménye van, s eközben a gyakorlati munka során elméleti ismeretekhez is jutnak. A harmadik a szerepjáték, a dramatizálás fontossága, főleg a humán tárgyakban, mivel a történtek megértését nagyban elősegítheti, ha a tanulók valamilyen formában belehelyezkednek a szereplők helyébe, megpróbálják az ő szemükkel nézni a dolgokat. Jó lenne, ha több lehetőség lenne a gyakorlati munka lehetőségeit kipróbálni - a jelenlegi tanterv szerint  „A tanítás mestersége” c. tárgy a tanulmányok végére esik – az új tanterv keretei között több lehetőség lesz a gyakorlatra.
A leendő pedagógusok fogékonyságát illetően régi probléma és visszatérő gond, hogy sokan nem akarnak pedagógusok lenni – a hallgatók egyharmada készül valóban pedagógusnak, egyharmada biztosan nem akar pedagógus lenni – egyharmada ingadozó. Nyilván, akik nem ezt tartják fontosnak, azok kevéssé fogékonyak az újszerű pedagógiai módszerek iránt.
Az újfajta képzési modellek iránti igény országszerte érezhető tendencia, elvárás is, az intézmények ebben az irányban igyekeznek megújulni – kollégáim elkötelezett, lelkesen dolgozó csapatot alkotnak.

LÁTOGATÓBAN – az Esterházy Károly Főiskolán, Egerben - LEJÁTSZÁS

Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes, Eszterházy Károlya Főiskola – az elmúlt két-három évben öt egyetemi szakot indított az Eszterházy Főiskola, most zajlik ezek újra akkreditálása a bolognai folyamatban. Ebben a rendszerben a tanári szakok is a mester szintre kerültek – négy karunk közül a legújabb karunk a Tanárképzési és tudástechnológiai Kar. A négy karon összesen mintegy tízezer hallgató tanul, akiket 260-270 tanár oktatja és a tanárképzés révén egy 1500 fős tanulói létszámú gyakorló iskola is tartozik az intézményhez.
Korábban tanárképző intézményként volt ismert az intézmény, elismerten jó tradíciókkal, jó gyakorlattal rendelkezve - de a különböző, főleg a regionális kihívásokra válaszolva lépnünk kellett több új szakma, szakmacsoport felé, így megjelent a palettánkon például az informatika, idegenforgalom, közgazdaságtudomány, szociális szakmák, amelyeket jó színvonalon tud az intézmény vinni és olyan diplomát képes nyújtani, amely megállja a helyét a munkaerőpiacon.

KARNYÚJTÁSNYIRA – e-learning az egri főiskolán - LEJÁTSZÁS

Forgó Sándor, távoktatási projektigazgató, főiskolai tanár, Eszterházy Károlya Főiskola, Eger
1992 óta van az intézményben távoktatás – az e-learning alapú távoktatás bevezetése terén 1999-ben született meg az ötlet, hogy könyvtár informatikus szakon elektronikus kommunikációt biztosítsunk a tanulóknak, és 2001-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság akkreditálta ezt a szakot. Eléggé újdonságnak számított ez akkor, meg is követelték, hogy egy teljes évre előre elkészüljenek a tananyagok, egy félévre mintegy 3200 oldal tananyagot kaptak a hallgatók kinyomtatva és elektronikusan egy WEB CT nevű keretrendszerben.  Távoktatás az e-learningben teljesedik ki, ennek off-line és on-line változata van – eredetileg a bankokban és a repülőgépgyártás terén alkalmazták. Azon túl, hogy okos, jól tanulható tananyagokat fejlesszünk, fontos, hogy szabványos, egymáshoz illeszthető, tömör, modul–szerűen összeépíthető elemekből álljanak. Összességében kb. 80 tantárgy készült el eddig, különböző szakokon – csak azon tanulók számára hozzáférhető, akik az adott szakokon tanulnak.
A rendteremtő elvet szükséges hangsúlyozni – rendszerszerűen meg lehet tervezni a tanuló minden tevékenységét, melyet a szoftver nyilvántart, hasonlóan a tanárok tevékenységét is. Figyelni kell a minőségbiztosításra – tömörítve, multimédia illusztrációkkal megjelenítve kell elkészíteni a tananyagokat, teszteket készíteni, támogatni, mentorálni a hallgatókat.
A távoktatás kifinomult módszertani lehetőség a tanár kezében, amely pedagógiai alapokon nyugszik – Eger mindig a pedagógia fellegvára volt és igyekszünk ezeken a hagyományokon haladni előre tovább.

Február (7. rész)
FÓKUSZBAN – a hátrányos helyzetűek képzése, társadalmi beilleszkedése - LEJÁTSZÁS

Mészáros Ilona, főiskolai tanár, EKTF – Ózdon 2001-ben a Munkaügyi Központ és az iskolák igényei szerint indult el az ötlet, hogy roma szülők segítsenek az iskolákban, így   elindult el a roma pedellus képzés. A kistérségből roma származású, 40 év alatti munkanélküliek egy csoportja számára, akiknek maguknak is vannak iskoláskorú gyerekeik, rövid tanfolyam keretében előbb egy rövid elméleti képzést biztosítottak néhány fontos területen: jog, állampolgári ismeretek, munkaügyi ismeretek, gyermekgondozás és nevelési problémák, személyi higiénia, konfliktuskezelés, viselkedési formák, szokások, iskolai rendtartás. Ezt követően gyakorlati képzés keretében kipróbálhatták, mennyire tudják és akarják ezt a feladatot vállalni. 2001-ben 26-30 fővel indult be a program, többségében még ma is működnek. A tapasztalat szerint olyan iskolákban, ahol sok roma gyerek jár, nagy segítséget jelentenek a roma pedellusok, kikérték az ő javaslataikat is, mit lehet még tenni. A tapasztalat szerint, ha az osztályfőnökkel együtt ők mentek családlátogatásra, jobb eredményt tudnak elérni, de hasznos segítséget nyújtanak abban, hogy kísérik az alsó tagozatos gyerekeket úszásoktatásra – régebben is mentek szülők a gyerekekkel – a roma pedellusok segítenek az öltözködésben, de a helyes viselkedésben pl. a járművön, de hasonló a helyzet színházlátogatásnál, vagy ha orvosi látogatás, vizsgálat vagy oltás van az iskolában.
2004-ig működött a roma pedellusképzés ebben a formában, azóta az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) vette át, s megváltozott címmel (Roma szülők az általános iskolákban) folytatódik, változatlan tartalommal, munkalehetőséget is jelentve a térségben.
Vannak továbbképzéseik is, vannak, akik közülük már az érettségit is letették.
Hasonló kezdeményezések vannak pl. rendőrképzésben, vagy szintén Ózdon finanszírozási problémák miatt  sajnos csak egy-két éven át működött a roma védőnői asszisztens program, de a pozitív tapasztalatok ellenére nem eléggé ismertek, nem elegendően népszerűsítettek ezek a megoldások.

LÁTOGATÓBAN – a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületénél - LEJÁTSZÁS

Braun János – elnök, Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete
Az Egyesület 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy a megváltozott munkaképességű emberek érdekeit képviselje, illetve érdekvédelmét ellássa Miskolc város és vonzáskörzete területén. A megyei kórház területén kezdte meg működését, 1994-ben kapott az önkormányzattól a városban egy jól megközelíthető helyiséget, majd 1996-97-ben következett be egy struktúra-váltás, az önálló életvitel segítését helyezte az Egyesület előtérbe prioritásként. Ekkor költözhettek az új, jelenlegi székhelyükre, ahol 120 m2-en működnek az önálló életviteli mozgalomhoz megfelelő felszereltséggel, melyhez a Soros alapítvány adta az anyagi hátteret. Az Egyesület 14 alkalmazottat foglalkoztat – az Egyesült működésével kapcsolatos feladatokat mindannyian maguk is mozgássérültek látják el, de természetesen a támogató szolgáltatásnál alkalmaznak ép gépkocsivezetőket, személyi segítő munkatársakat. A napi ügyintézés, a támogatási rendszerek ügyintézése, pályázati tevékenységekhez kapcsolódó feladatok esetén speciális szakmai ismeretekre is szükség van, így vannak, akik a könyvelést, informatikai feladatokat oldják meg. 2002-ben országos kísérleti programként itt kezdték meg a támogató szolgálat működtetését, ez térítés köteles, de a többi szolgáltatás pl. segédeszköz kölcsönzés, kondicionáló terem, könyvtár, TV, stb. használata térítésmentes.
Sokrétű a tevékenységük, az Ifjúsági klub fiataljai hetente találkoznak, de van Senior klubjuk is az idősebb korosztálynak – a két csoport önmaga szervezi, koordinálja tevékenységét, programjaikat. Szórakoztatás jellegű rendezvényeket, pl. kirándulásokat is szerveznek. Kapcsolatban vannak más fogyatékosakat támogató szervezetekkel, pl. hallás- és látássérültek, tevékenységeibe is bekapcsolódnak. Az Egyesület részt vesz a fogyatékosügyi szakmai műhelyben is, és kezdeményező szerepet játszott a fogyatékkal élők regionális szövetségének létrehozásában is - 12 szervezet összehangolt munkáját segítik, koordinálják.
Malák Szilvia - gazdasági és informatikai munkatárs, - az Egyesület nem képző intézmény, de információval tudnak szolgálni a hozzájuk fordulóknak, ezen túl partnerként részt vesznek olyan pályázatok megvalósításában, amelyek képzésekkel kapcsolatosak. Így volt angol, számítógépes, megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő tréning. Partnerként részt vettek egy olyan projektben, amely hívásközpontokban való munkára készítettek fel 15 fő súlyos mozgássérültet - a „call-center” ideális munkát biztosít a mozgássérültek számára, a pályázatban 7 fő ózdi és 8 fő miskolci mozgássérült képzése valósult meg – van, aki még most is ezt a munkát végzi.


KARNYÚJTÁSNYIRA – a Digitális Középiskola, mely a szociálisan hátrányos helyzetűek számára biztosít lehetőséget az érettségi megszerzésére. - LEJÁTSZÁS

Ferkel Erzsében, Rudolftelep – nagycsaládosként nem tudna bejárni hetente kétszer 5-6 órára, hagyományos képzésre – eleinte Edelénybe kellett járni, de most már otthon is kiépítették az Internetet. A felkészülés sok önálló munkát igényel, a matematika és a nyelv nagyon nehéz, a magyar és történelem tárgyakat könnyebb feldolgozni önállóan, tanár nélkül Volt egy 2 hetes bevezető, ahol megtanulták a rendszer használatát, megtanulták használni az internetet, a számítástechnikát, ezzel már nincs problémájuk - ezért választotta az informatikát érettségi tárgyként. Szokatlan volt eleinte, de hasznos dolog azoknak, akik nem tudnak időt szánni arra, hogy bejárjanak képző intézményekbe. 
Ádám Lajos, Lak – gépkocsivezetőként járta az országot, nem tudott volna beiratkozni hagyományos képzésre. 42 éves volt, amikor beiratkozott, saját magának is bizonyítani akar, de jövőbeli tervei megvalósításához is szüksége van az érettségi végzettségre. Ez a lehetőség nagyon jó, nincs megkötve az ember, eleinte szokatlan volt, de egy-két hónap alatt bele lehetett jönni – rengeteget megtanult a számítógépen is, amit el se tudott képzelni azelőtt.

Péterné Czakó Edit, oktatási igazgató, Digitális Középiskola
2001-ben fogalmazódott meg a képzés életre hívásának igénye és 2003 szeptemberében kezdődött el a működése, a Földes Ferenc Gimnázium és az InnoCenter Kht. összefogására épülő konzorciumban. Az akkor beiskolázott létszám 250 fő körül volt.
A projekt lényege, hogy az iskolát visszük közel a tanulókhoz – a levelező képzési forma kiegészül egy interneten elérhető tananyagtartalommal, emellett a teljes tanügyi dokumentációt illetve a tanulói tevékenységeket és a tanár-diák kommunikációt egy oktatási portál foglalja össze. Jelenleg a 9-12 évfolyam együttes létszáma kb. 450 főt jelent.
A modell megvalósításánál akadtak finanszírozási nehézségek, az Oktatási Minisztérium támogatja ezt a modellt és törvénymódosítást hajtott végre 2007 közepén, eszerint alternatív képző intézményként fogadják el a Digitális Középiskolát. Ha elkészül hozzá egy kerettanterv és azt engedélyezi a megfelelő hatóság, akkor feltehetőleg mint alternatív oktatási forma 2008 őszétől országosan is elindulhat más megyékben is a Digitális Középiskola.

Március (8. rész)
FÓKUSZBAN – a nők helyzete a munkaerőpiacon - LEJÁTSZÁS

Lukács Edit, egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
Az elhelyezkedést sok esetben nehezíti, hogy a magyarok általában nem eléggé mobilak, ez a munkaerőpiacon hátrányt jelent, azt várjuk, hogy helybe jöjjön a munkáltató. A kötődés, a biztonságérzés méginkább fontos a nők számára, s emellett manapság attól várunk előnyt, hogy a helyi kapcsolatok, ismeretségek révén tudunk majd elhelyezkedni.
A Karrieriroda vezetőjeként az a véleménye, hogy nem piacképes szakmákról, hanem piacképes munkavállalókról kell beszélnünk – aki saját területén jól felkészült, nyelvet beszél, informatikai eszközöket biztonságosan használ, jó a fellépése, magabiztos, jól tud kommunikálni, az egészen biztos, hogy bármilyen területen megtalálja a helyét.
Az elmúlt 10 évben teljesen átrendeződött a levelező és a posztgraduális képzés a Gazdaságtudományi Karon. Korábban jellemzően a 40 év körüli korosztály vett részt a képzésben, többnyire már rendelkeztek egy alapdiplomával, munkatapasztalattal és egy gazdasági továbbképzést, kiegészítő képzést kívántak elérni. Ma egyrészről a nagyon fiatalok jelentkeznek, rögtön érettségi után, akik nem kerültek be a nappali tagozatra. A másik csoportot a 40 év körüliek, de nem a korábbi diplomás réteg, hanem érettségivel rendelkező, többnyire – 80-85 %-ban – hölgyek alkotják. Erre a korra már körülbelül felcseperednek a gyerekeik, nincsenek már olyan mértékben lekötve a családi kötelezettségekkel, és azzal kell szembesülniük, hogy a munkaerőpiacon a középfokú végzettségük nem elég, ezért vállalják, hogy felsőfokú tanulmányokba kezdenek.
A bologna rendszerű képzés sokrétű lehetőséget nyújt a leendő munkavállalóknak. A mester képzésre Amerikában már jellemzően munkatapasztalatokkal lépnek be, mi még nem tudjuk, hogy nálunk a mester szakra kik fognak jelentkezni, de vélhetőleg a soros képzés lesz a jellemző, vagyis az alapszak elvégzését követően rögtön folytatni fogják a mesterképzéssel.
Feltehetőleg pár éven belül ez változni fog, a hallgatók a szakmai gyakorlatot követően nem biztos, hogy rögtön visszatérnek, hanem majd csak néhány év múltán, levelező tagozaton, akkor folytatják a képzést, amikor arra a karrierjük érdekében szükség lesz. A továbbképzés iránti igény egyik oka, hogy a gazdasági alapismeretek és tájékozottság és jogi tájékozottság nélkül ezt a mai modern világot nagyon nehéz megélni, megérteni. Az esélyegyenlőség egyre fontosabb európai alapérték, 2007 év –az esélyegyenlőség éve - szellemiségét folytatva nemzetközi konferenciát szervez a Gazdaságtudományi Kar a norvég nagykövetséggel – ennek középpontjába a családban és a munkaerőpiacon előforduló a döntési helyzetek kerülnek.

LÁTOGATÓBAN – a MINŐIES Alapítványnál - LEJÁTSZÁS

Matiscsákné dr. Lizák Marianna, kuratóriumi titkár, MINŐIES Alapítvány
A Miskolci Nőknek is Esélyt Alapítvány 2004-ben alakult. Minden hónap második keddjén kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, ahol a nők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos témákkal foglalkoznak. Aktív honlapot működtetnek, telefonon is elérhetőek, az írott sajtóban is megtalálhatóak. Fő céljuk támogatni a nők reintegrációját a munkaerőpiacra, ennek érdekében képzéseket, tréningeket tartanak. Partnerként több különböző humánerőforrás-fejlesztéses operatív pályázati programban vesznek részt – pályázatírásra, önfejlesztésre, olyan kompetenciák fejlesztésére kerül sor, amelyek révén elsősorban civil szférában tudnak majd elhelyezkedni. A tapasztalat szerint minél több időt tölt valaki a munkaerőpiactól távol, annál nehezebben integrálható vissza. Ezért a képzéseken kívül mentori segítséget is nyújtanak. A hölgyek esetében tapasztalható, hogy sodródnak, nem készülnek fel racionálisan a  munkahely-választásra, sőt pályaválasztásra sem. Előny, ha az ember a fő tevékenysége mellett olyan tevékenységet folytat, amely az érdeklődési körének megfelelő, akkor sokkal könnyebben és bátrabban mer váltani. A hozzájuk fordulóknak segítenek felméri a lehetőségeiket, adottságaikat, amely alapján kialakítható az a fejlesztési terv, amely segíthet a számára ideális állás megszerzésében. A nők önbizalma nagyon alacsony, törekedniük kell arra, hogy a saját értékeiknek megfelelő bérösszeget mondjanak például egy bértárgyaláskor, jobban menedzseljék magukat az idősebb hölgyek is, legyenek tisztában előnyeikkel.
A már említett pályázati támogatással megszerkesztettek egy olyan módszertani segédletet, amely segíti a nőket a munkaerőpiacra való visszatérés az alapfeltételeinek végiggondolásában. A másik fontos tevékenység területük a Női Kistérségi Fórum – a kerekasztal-beszélgetéseket 8 településre vitték ki március hónapban azzal a céllal, hogy a helyi igényeket próbálják meg kielégíteni.

KARNYÚJTÁSNYIRA – e-learning tanulási lehetőségek kismamáknak - LEJÁTSZÁS

Kovács Gabriella, kismama
A kismamák számára is fontos, hogy saját magukat képezzék, vissza tudjanak majd illeszkedni a munka világába, ezért elsősorban a gyerekek mellett az időbeosztás az, amit nagyon jól meg kell tanulniuk, ehhez sok segítséget nyújt egy e-learninges tananyag, amelynek Időgazdálkodás a címe. Több dologra hívja fel a figyelmet – a saját speciális helyzetüket kell értékelni, felállítani egy helyes fontossági sorrendet, alkalmazkodni a gyerekek idő-ritmusához, s emellett itt van a napi háztartási munka is - megfelelő időbeosztással lehet a tanfolyamokat is elvégezni és megfelelően helyt állni mindenben.
Műszaki pályát választott
Számos nyelvtanfolyam található az interneten, ezek egyike, egy angol e-learning tanfolyam kifejezetten kismamáknak készült, a címe Kismamaweb. Ez tematikusan a kismamáknak készült, a gyereknevelés témaköreihez is kapcsolódik, de a munkaerőpiacra való visszaintegrálódásra is felkészítést ad, pl. önéletrajzírásra és állásinterjúra való felkészítést is tartalmaz. A „Kettes személyi szám” című kurzus az önmenedzselésről szól – ahhoz, hogy később talpon tudjon maradni, fontos, hogy tisztában legyen a saját értékeivel és tudja fejleszteni saját magát, folyamatosan nyitott legyen az új dolgok iránt. Az élethosszig tartó tanulás nagyon fontos, nem az, hogy gyűjtsük a diplomákat vagy különböző papírokat, de a rövidebb tanfolyamok is hasznosak lehetnek - a távtanulással ezt itthonról meg lehet tenni, lépést tud tartani azzal, mennyit fejlődött a szakterülete, mialatt otthon van.

Horváthné Csollák Erika, kismama
A nyelvtudás szinten-tartása munka közben nem igényel többlet erőfeszítéseket – ezekkel a programokkal a szókincsbővítés, a nyelvtan elfelejtésének megelőzése megoldható, még ha a beszédkészséget nem is fejlesztheti.  Védőnők terjesztették a prospektusokat, hogy milyen WEB oldalakon lehet érdeklődni ilyen témákkal kapcsolatban.

Április (9. rész)
FÓKUSZBAN – a távmunka - LEJÁTSZÁS

Burcsik István főosztályvezető, Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
A távmunka hivatalos definíciójából három lényeges dolgot kell kiemelni: elsőként, hogy nem a munkáltató normál munkahelyén történik a munkavégzés, hanem egy alternatív helyen, amely nem feltétlenül az illető lakása, lehet akár egy Teleház is, de mobil eszközökkel akár mobil módon is végezhető ilyen munka. Másrészt ez önálló munkavégzést jelent, s nem mindenki alkalmas az önálló munkavégzésre, ehhez egy bizonyos mentalitás is szükséges. Harmadrészt, a bedolgozói munkaviszonytól megkülönböztetésként a munka eredményét elektronikai eszközök segítségével juttatják el a távmunkában dolgozók a munkáltatónak.
Két, eltérő gyakorlatot mutatnak be a következő riportok.

Tóth Sándor ügyvezető igazgató, T-M-M-T Kft., Atka
Tűz és munkavédelemmel foglalkozik a cég, az ország egész területén. Sok adat érkezik be a céghez, sok jegyzőkönyv készül, sok olyan dokumentáció van, ami ismétlődik, nagy mennyiségű adathalmaz alapján a távmunkában dolgozók össze tudják állítani ezeket a dokumentációkat, e-mailen megkapják ehhez az adatokat. Hetente két alkalommal kell bejönniük az irodába, eligazításra és a dokumentumok kinyomtatása, összefűzése érdekében.
Távmunkával sok működési költséget meg lehet takarítani, a vezetők jobban ráérnek az ügyfelekkel foglalkozni, munka után menni, mert kevesebb időt igényel a napi konfliktushelyzetek kezelése. A működési költségek csökkenése mellett a hatékonyság megmaradt – 12 távmunkást alkalmaznak egy támogatott távmunkaprogram keretében.
Garai Gabriella
A munkaidejét maga oszthatja be, mivel még tanul, ez nagyon kedvező lehetőség. Nem kell egyhelyben ülnie 8 órát a monitor előtt, otthon a munka mellett elvégezheti a házkörüli teendőket is, akármi egyébbel is foglalkozhat.
Hovalecz Annamária
Kisgyermekes anyukaként kereste a lehetőségét, hogy minél kötetlenebb munkaidőben végezhesse napi munkáját, minél több ideje legyen a gyerekeire. A távmunkaprogram szervezése idején ajánlották ezt a lehetőséget. Amikor szükséges, akkor bent van a munkahelyen, egyébként otthon bármikor végezheti a munkáját, amikor ideje engedi, a gyerekeinek kevésbé van szüksége rá, számára nagyon kedvező ez a lehetőség.

Dorner Ferenc egyéni vállalkozó, Dorner Étterem, Eger
A távmunka lehetőséget adott arra, hogy a dolgozók heti 10 órában más feladatokat lássanak el, mint a konkrét vendéglátás - ezek a feladatok is a vendéglátással kapcsolatosak, pl.  vendégek szervezése, reklámanyag készítése, marketing, adminisztráció, rendelések, pénzügyi teljesítések gépi bonyolítása. Az otthon végzett munka időtartama alatt tudnak foglalkozni a családjukkal, kisgyermekeikkel is.
Dorner Ildikó – a kötetlen munkaidő miatt többet tud a kisfiával foglalkozni, egy héten távmunkával 10 órát foglalkozik, rugalmas időbeosztásban, könnyebbé vált ezzel az élete.
Schlág Róbert – vendéglátáson belüli a tevékenység, az étterem területi képviselője, ezzel kapcsolatos feladatokat végzi interneten, s több időt tud fordítani a kisfia nevelésére.

Burcsik István főosztályvezető, Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
A távmunka elterjedéséhez feltétel az informatikai fejlettség, jó 10 éve egyre inkább elterjedtté válik az internet. Komoly kormányzati támogatás segíti, évente távmunka pályázat kerül kiírásra, konferenciákon összegzik a jó tapasztalatokat. A hazai bevezetésben vezető szerepet töltenek be a nagy nemzetközi, multi cégek, akik másütt kialakult tapasztalataikat próbálják adaptálni, a magyar jogszabályi környezet mellett itt is meghonosítani ezt a fajta munkalehetőséget.

LÁTOGATÓBAN – a Miskolci Egyetem virtuális szakmai gyakorlatot támogató nemzetközi Leonardo programjának résztvevőinél. - LEJÁTSZÁS

Babász Zsolt, egyetemi hallgató, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
Részt vett a Leonardo programban, nagyon hasznos dolog volt, szakmai gyakorlatot jelent, egy későbbi TDK dolgozat vagy egy szakdolgozat megírásához is kellő segítséget nyújtott, kutatómunka folytatásához is fel lehet használni.
Szakály Dezső egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
A bolognai váltással egyidőben átgondolásra került nemcsak a tananyagok tartalma, de a hallgatókhoz való hozzáállás módja is. Ha egy rugalmasabb oktatási keretet hoznak létre, ebben szabályozzák a hallgató szabad mozgásköreit, akkor újfajta módon kell biztosítani számukra a tananyagokat is. A mai világban ennek az egyetlen értelmes útja a digitális tananyagfejlesztés. A távoktatási projektek egy jó tanulási környezetet adnak, rugalmas hozzáférési lehetőséget a hallgatók számára, az oktatók kísérleteket végezhetnek a hatékonyság növelésére. A hallgatók egyértelműen pozitívan fogadják, érdekesek a tapasztalatok, nemcsak a levelezős, de a nappali hallgatóink is nagyon szívesen használják ezt a tanulási környezetet, mert így egyetlen forrásból minden elérhető. A távoktatási rendszerek egy kommunikációs környezetet is adnak, e-mail váltás mellett távkonferencia megbeszélések is tarthatók, ez segíti az előrehaladás ellenőrzését. Egyre több hallgatónk külföldön részképzésekben vesz részt, korábban ez azzal járt, hogy utólag, vagy menet közben nagy nehézségek árán tudott lépést tartani az itthoni tanulási folyamatokkal. Most a távoktatás révén több hallgatónk Moszkvától Magdeburgig ezt a rendszert használta, így hazaérkezés után gond nélkül tudta folytatni magyarországi tanulmányait. Ezek mentén a tapasztalatok mentén szeretnének újabb kezdeményezéseket tenni.
Kocsisné Baán Mária, igazgató, Észak-Magyarországi Regionális Távoktatási Központ
A Miskolci Egyetemen belül az Észak-Magyarországi Regionális Távoktatási Központ egy európai uniós projekt támogatásával jött létre 1998-ban és azóta folyamatosan részt vesz EU támogatású projektekben és 12  éve együttműködik az Európai Távegyetemek Szövetségével, hálózatával. A Leonardo projektet, melyet virtuális szakmai gyakorlatok elősegítése érdekében nyertek, ez a szervezet koordinálja, s ennek keretében döntően a Gazdaságtudományi Kar hallgatói körében szerveztek ilyen virtuális szakmai gyakorlatokat. Nemcsak a projekt résztvevői ítélhetik sikeresnek ezt a projektet, hanem az Európai Unió is, a közelmúltban egy monitoring vizsgálat öt jó példát emelt ki, és ezek közé került ennek a projektnek az értékelése is. Már előkészítés alatt áll a projekt folytatására benyújtandó pályázat.

KARNYÚJTÁSNYIRA – az OMNI-BUS projekt tapasztalatai
Felsőzsolcán, a Családgondozó Szolgálatnál járt az OMIN-BUS. - LEJÁTSZÁS

Gönczy Orsolya, családgondozó, Felsőzsolca
A rendszeres szociális segélyben részesülőkkel folyamatosan tartják a kapcsolatot, ennek részeként terezték meg az OMNI-BUS látogatásához kapcsolódó csoportfoglalkozást. Probléma, hogy 8 általános végzettséggel nehezen tudnak elhelyezkedni – ezért jó lehetőség számukra, ha elkezdenek valamilyen tanfolyamot, így nagyobb esélyük lesz. Személyesen felkeresték az érintett klienseket, a Felsőzsolcai Városi TV-ben is meghirdették a programot és a különböző intézményekbe – óvodák, iskolák, hivatalok – is eljuttatták szórólapjaikat. Nagyszerű lenne, ha néhányan belevágnának, ehhez kedvezőbb lehetőség, ha helyben szervezhető meg valamilyen képzés, mert a beutazás sok pénzbe kerül.
Kőváriné Szabó Mária – három éve előnyugdíjas, munkalehetőséget keres. Korábban és még jelenleg is alkalmazásban áll az Észak-magyarországi Áramszolgáltatónál könyvelő, tervező, statisztikusi képesítéssel, de más jellegű munkát is elvállalna, de még átképzést is vállalna..
Hegedűs Lászlóné – dísznövény kertészetet tanult, de nem tudta befejezni, így csak a 8 általánosa van. Szakmát szeretne szerezni, szakács, szociális gondozó szakma érdekelné. Könnyebb lenne, ha helyben lehetne képzésre járni.
Bari Ágnes – ki szeretné próbálni az átképzés lehetőségét, szakmát szerezni, hátha majd munkát is tudnának biztosítani. Ruházati eladóként két évet dolgozott, de szívesen kipróbálna mást is, vagy a korábbi szakmájában egy továbbképzést, megtanulna számítógéppel, pénztárgéppel dolgozni.

Soós Roland OMNI-BUS tanácsadó
Körülbelül egy évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy az aprófalvas településekhez el tudják juttatni az információkat, az ÉRÁK teljes működési körzetében, de főként a kistelepülésen élő lakossághoz nagyon nehezen jut el az információ, így nagy szükségük van a busz szolgáltatásaira és minden más forráson át az információk közvetítésére. A busz fel van szerelve a legmodernebb számítástechnikai eszközökkel, internet eléréssel – így lehetőség van álláskeresésre, szakmai tesztek kitöltésére, szakma bemutató kisfilmek megtekintésére, szakmák és testreszabott képzési lehetőségek megismerésére. Nemcsak az ÉRÁK szolgáltatásait kínálják, hanem más képző intézményeknek, és a Munkaügyi Központnak is rendelkezésére állnak az információk továbbításában.
A régió több, mint 600 településből áll, az eltelt egy év alatt ebből több, mint 200 településen jártak. Sikerként könyvelhető el, hogy a leghátrányosabb településeken is beindulhattak olyan állami programok, mint a Lépj egyet előre vagy az Új pálya programok, tanfolyamok indultak pl. Beret községben, vagy Kovácsvágáson. Voltak, akik munkához jutottak a közreműködésükkel. Folyamatosan tartják a kapcsolatot minden településsel, és nyomon követik, hogy milyen változásokat, eredményeket sikerült elérniük a programmal.

Május (10. rész)
FÓKUSZBAN – hálózati együttműködés a felnőttképzésben - LEJÁTSZÁS

Szentirmai László képzési dékánhelyettes, Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar
A Népfőiskolai Egyesület fontos szerepet játszik Sárospatak és a térség életében. Legalább tíz évre nyúlik vissza ez a kapcsolat a Főiskola és a Népfőiskola között, de a gyökereik egészen a 20. század elejére nyúlnak vissza. A nagy „oskolában” professzorok foglalkoztak azzal, hogy a falu közelébe visszavigyék a náluk tanuló fiatalokat, akik teológusoknak, papoknak készültek. Az 1990-es évek komoly fellendülést hozott a magyar értelmiség életében, ezek közül az egyik vállalkozás az volt, hogy sárospataki tanítóképző főiskolán dolgozó népműveléssel foglalkozó pedagógusok és további, hozzájuk kapcsolódó szakemberek megalapítottak egy Egyesületet – a gondolat hasonló volt, mint a század 30-as éveiben, amely Újszászi Kálmán professzor nevéhez fűződik. A századvégi körülmények között igyekeztek a magyarországiak és határon túli fiatalok számára megszervezni, hogy tanulhassanak, felkészülhessenek arra, hogy bekapcsolódhassanak a társadalmi közösségekbe.
Sárospatak iskolaváros – az intézmények sora segíti, hogy a diákok gyakorlatot szerezhessenek, a cél visszafelé orientálni a fiatalokat – megmaradjanak az iskolák, a közművelődési lehetőségek, újra „felfedezik” a vallást.
Vannak speciális élethelyzetben lévők, pl. börtönben ülő embereket kell segíteni abban, hogy hasznos emberekké válhassanak képzés révén, hogy majd kilépve a kapuk az előbbre-jutásra törekedjenek. Vannak más, pl. nyelv és egyéb képzéseik is, a civil szervezet és a főiskola sok közös programja közül a közelmúltban a  kis hegyközi falvakban szervezett képzéseket érdemes kiemelni.

Bordás István, elnökségi tag, Sárospataki Népfőiskolai Egyesület
A most lezáruló programban az eredetileg vállalt létszám képzését sikerült megvalósítani, a hegyközi önkormányzatok voltak a programgazdák, az Egyesület feladata a képzésekhez kapcsolódott. A gazdaságilag elmaradott, ugyanakkor természeti szépségekkel rendelkező területek számára nagyon jó kitörési pont lehet a népi hagyományok, népi mesterségek felelevenítése, megújítása. A program révén komoly műhely-háttér is kialakult, ehhez próbálta az Egyesület hozzátenni azt a tudástartalmat, ami támogathatja azt, hogy a tanfolyamot elvégzők olyan minőségi munkát tudjanak végezni, amely hozzájárulhat a hegyközi települések idegenforgalmának, a falusi turizmusnak a növekedéséhez.
A további tervek része az alulképzettek oktatása, nem elsősorban csak szakmai képzésekre gondolva, hanem a kulcskompetenciák, a boldoguláshoz szükséges személyiségjegyek  kialakítása érdekében. Másrészt az Egyesület sárospatakiságát kívánják hangsúlyozni, támogatni az itteni civil életet, az értelmiségi gondolkodást. Hangsúlyozni kell, hogy az Egyesület csak és kizárólag projektalapú támogatásokban részesül, mindezek a tervek csak akkor valósulhatnak meg, ha a pályázataik sikeresek lesznek a jövőben is.

LÁTOGATÓBAN – a Határtalan felnőttképzés c. projekt résztvevőinél. - LEJÁTSZÁS

A felnőttképzés nem ismer határokat – a szó szoros és átvitt értelmében sem. A szlovákiai Nagykaposon a projekt egyik résztvevője a Magyar Közösségi Házban felnőttoktatási Központot hozott létre.

Gabri Rudolf, elnök, Nagykapos és Vidéke Társulás
A projekt célja számukra az épület, a képző központ belső berendezése mellett a szellemi tőke megteremtése volt, mivel a működéshez felnőttképzési szakemberekre és tananyagokra van szükség. A tananyagfejlesztésbe bevonták a komáromi Selye János Egyetem szakembereit is. A Cégalapítás Szlovákiában c. tananyag szlovák és magyar nyelven is megíródott, jelenleg folyamatban van az akkreditációja. Ez a tananyag sokak érdeklődését felkeltette az egri disszeminációs konferencián is. A Felnőttképzési instruktor tananyagot az ÉRÁK tananyagai közül vették át, adaptálták a szlovákiai törvényekhez, így már Szlovákiában is használható.  Ezt a képzést tizenketten már elvégezték, ők majd oktathatják a további képzéseket.

Gabri Kornélia, pénzügyi munkatárs
Az anyagi feltételek, a pénzügyi háttér előteremtése nagyon nehéz volt, mivel a projekt utófinanszírozású volt, meg kellett előlegezni a költségeit. A pilot kurzusok során a Felnőttképzési instruktor képzésre helyi iskolák tanárai, pedagógusai jelentkeztek, a Cégalapítás Szlovákiában c. kurzusra pedig munkanélküliek, kezdő vállalkozók, főiskolai hallgatók. Értékelő lapot töltöttek ki a hallgatók, sikeresek voltak a kurzusok.





Tóth Edina képzési koordinátor
Elsőként a megfelelő képzőket, az oktatókat kellett megtalálni, hogy megfelelő minőségű képzést tudjanak adni. A résztvevőket a régiónkból választották, mivel itt meglehetősen magas a munkanélküliségi ráta, ezzel akarták növelni az ottani munkanélküliek esélyeit. A képzés intenzitása nem csökkent, örömmel vettek részt a képzésben résztvevők, és a visszajelzésekből az derült ki, hogy az itt szerzett ismereteket hasznosítani is tudták.





Nowaczkiné Tóth Katalin, osztályvezető, ÉRÁK Hálózati és Koordinációs osztály
A közös munka során azonos sztenderdek mentén történt a tananyagfejlesztés, a pilot kurzusok szervezése – 8 ilyen kurzust szerveztek Magyarországon és ugyanennyit Szlovákiában. Nemzetközi konferenciákat szerveztek, még a tervezetten felül is - annak ellenére, hogy nagyon szoros, csökkentett költségvetéssel valósult meg a projekt, de a partnerek lelkesedése olyan erős volt, hogy nagyon jó műhely-találkozókat, konferenciákat sikerült szervezni, és magas rangú képviselők érkeztek Magyarországról is Szlovákiába ezekre a konferenciákra.


Fedor László képzési igazgatóhelyettes, ÉRÁK
Az együttműködés szempontjából fontos dolog, hogy figyelembe vegyük a működés feltételeinek szabályozását, amelyekhez igazodni kell, belelássunk egymás jogi környezetébe. Ezekből a tapasztalatokból minden partner nyer. A bemutatott tananyagok mellett a partnerek azáltal is gazdagodtak, hogy egy olyan kapcsolatot sikerült a szakemberek között kialakítani, ami tovább éltethető, bízunk benne, hogy a későbbiekben sem szakadnak meg ezek a kapcsolatok és a problémamegoldó tapasztalatcseréknek a jövőben is lehetnek olyan hozadékai, amelyek miatt érdemes ezeket a kapcsolatokat ápolni.



KARNYÚJTÁSNYIRA – Hazai és nemzetközi hálózatok a távoktatás területén - LEJÁTSZÁS

Kocsisné dr. Baán Mária, Miskolci Egyetem Távoktatási Központ
A Miskolci Egyetem Észak-Magyarországi Regionális Távoktatási Központja valójában egy hálózat tagjaként született, egy nemzetközi, a 13 PHARE országra kiterjedő hálózat tagjaként kapott először európai uniós támogatást a Központ létrehozására, aminek épp ebben a hónapban van 10 éve. Sajnos elég gyakori, hogy amint a projektek véget érnek, megszakadnak a kapcsolatok és új projektek jönnek létre, ebben az esetben azonban mind a külföldi partnerekkel, mind a hazai résztvevőkkel további együttműködés folyik, egymásra épülő projektek keretében. Ezt az együttműködést igyekeztek formális hálózattá is alakítani, ilyen módon jött létre a közelmúltban a Magyar Virtuális Egyetemi Hálózat, amelynek az a feladata, hogy a felsőoktatásban dolgozó e-learning szakemberek között folyamatos együttműködés valósuljon meg, jobban tudja a stratégia-alkotásban segíteni az egyetemi vezetést, jobban, és ne csak egy intézményen belül, hanem országosan is ki lehessen használni azokat a lehetőségeket, amelyeket az egyedi projektek teremtettek.
Diákjaik és a felnőttoktatásban tanulók érdekében igyekeznek minél hatékonyabb tanulási módszereket kifejleszteni. A projektek eredményeként több, mint 60 tananyagmodult dolgoztak ki, ezek elérhetőségét lehetővé teszi egy olyan keretrendszer alkalmazása, amelyet ez partnerségi program keretében a Miskolci Egyetem ötödik éve ingyenesen vehet igénybe. A hallgatók így bármikor hozzáférhetnek ezekhez a tananyagokhoz az interneten keresztül – ők nem távoktatási hallgatók, hanem a normál nappali képzés mellett kiegészítő jelleggel használják ezeket a tananyagokat. Ezek a lehetőségek sokoldalúan, jól kiegészítik a fizikai mobilitási – külföldön történő tanulási – programokat is. A diákok fogadókészsége rendkívül jó – ők a digitális kor bennszülöttjei, akik számára természetes közeg az internet. És ha igazán jó tananyagot fejlesztünk, akkor azok egy picit hasonlítanak az izgalmas kalandjátékokhoz, nagyon sok illusztrációt tudnak használni, és az is egy kivételes lehetőség, hogy a szakma legjobbjainak a videóra rögzített előadásait is meghallgathatják, idegen nyelven, aminek a megértését segíti, hogy többször, részletekben is meghallgathatják, bármikor segítséget kérhetnek tanáraiktól. Arra is van példa, - a műsorsorozatban többször említett kóstoló kurzusok esetében – hogy a miskolci oktatók által kifejlesztett tananyagot tanulhassák más országokbeli hallgatók. Ebben a Minerva projektben 12 európai nyelven érhetők el azonos tartalommal ezek a rövid kis kurzusok, amelyeket mind a szakma, mind az érdeklődők nagyon pozitívan fogadnak. Kezdettől fogva fontos törekvésük, hogy az Egyetem minden Karának oktatóit bevonják a korszerű tanulás-fejlesztési programokba, a legintenzívebb munka vitathatatlanul a Gazdaságtudományi Karon folyik, ahol félévenként 1000 hallgató használja rendszeresen a digitális tananyagokat.