MiNap Online

Rendteremtés szembeszélben

2014-06-24 13:46

Végig fogunk menni a kijelölt úton, mert egy város akkor élhető, ha nincsenek átláthatatlan, lepusztult, a bűn melegágyául szolgáló nyomortelepei – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kriza Ákos. Miskolc polgármestere a napilapnak elmondta, sem az ellenzék szűnni nem akaró támadásai, sem a jogvédők minden alapot nélkülöző tiltakozásai nem tántorítják el őket. A város józan többsége mellettük van, aláírásukkal a közbiztonság javítására és a nyomortelepek felszámolására biztatják őket.

Amióta a miskolci közgyűlés májusban döntött a helyi nyomortelepek felszámolásának felgyorsításáról, a város vezetése folyamatosan a támadások kereszttüzében van.



Ezzel kapcsolatban korábban ön úgy nyilatkozott, hogy „a rendelet elfogadása után egészen elképesztő, egész Miskolcot, az egész várost lejárató sajtóhadjárat, nyilatkozatdömping kezdődött”.

– Miért vált ki ilyen indulatokat az intézkedésük?

– Politikai csatározás indult el az őszi önkormányzati választással összefüggésben. A balliberális oldal kitelepítésről, deportálásról beszél, amiről szó sincs. A Jobbik pedig anyagi ráfordítás nélkül szüntetné meg a nyomortelepeket, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé.

– Miről szól a rendelet, ha nincs szó kitelepítésről?

– Egy település fejlődésében, fejlesztésében különböző szakaszok vannak. Mi most egy olyan állomáshoz érkeztünk, amikor elhatároztuk, hogy rendezzük a város belterületén levő nyomortelepek sorsát.



Döntésünk lényege, hogy a telepeken levő komfort nélküli, lepusztult lakásokat átalakítjuk összkomfortos lakásokká, vagy ha nagy tömegben vannak, akkor lebontjuk azokat, hogy ne rontsák a város összképét. Megnéztük, melyek azok az eszközök, amelyekkel ezek a célok megvalósíthatók. A nyomortelepeken ugyanis különböző tulajdoni viszonyok és lakhatási formák vannak. Van, aki a saját tulajdonában lakik, mások bérlik az ingatlant, amiben laknak, de akadnak olyanok is, akik csak „szívességi jogon” tartózkodnak ott.

A közgyűlés májusban arról döntött, hogy azon önkormányzati ingatlanok esetében, amelyeket határozatlan időre bérelnek, a lelépési díj felső határa 1,5 millió forintról 2 millió forintra változik. Ám Miskolc határain belül ennyiért nem lehet összkomfortos lakást vásárolni. Éppen ezért, hogy a város más részeiben ne jöjjenek létre új nyomortelepek, jeleztük, hogy a maximum 2 millió forintot csak akkor fizetjük ki, ha valakinek a város határain kívül vásárolhatunk ingatlant, és azt ötéves elidegenítési tilalommal terhelhetjük meg. Ez azonban egy lehetőség, a vidékre költözés senkinek nem kötelező.



– Hogy jöttek létre ezek a nyomortelepek?

– Jellemzően két módon. A nehézipar leépülése után nagyon sok munkanélküli választotta a komfort nélküli ingatlanok nyújtotta olcsóbb lakhatási lehetőséget, illetve az elmúlt húsz évben hatalmas szociális migráció jött Miskolcra a régióból. Az ide érkező nehéz sorsú emberek pedig szintén a könnyen fenntartható lakásokat célozták meg. Tovább mélyítette a gondokat, hogy szervezett bűnözői csoportok az előző ciklusban szociálisan hátrányos helyzetű embereket és antiszociális elemeket telepítettek Miskolcra a Fészekrakó-üggyel kapcsolatban. Ezek az emberek nem fizetnek semmiért, és azóta is élősködnek a városon – nyilatkozza egyebek mellett a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kriza Ákos.

Forrás: MN
Fotó: MiNap archív