MiNap Online

Elkezdődött a hejőcsabai cementgyár újraindítása

2014-04-15 17:40

Hat-kilenc hónapon belül, 250-300 dolgozóval, évi egymillió tonna cement gyártását tervezi a Hejőcsabai Cement és Mészipari 1890 Kft. Az újraindítás folyamata gyakorlatilag már elkezdődött az állapotfelméréssel és a tervezéssel, noha csupán néhány napja került birtokba a cég a területen és érkezett haza kilencéves tiltakozás után az ügyvezetőjük Svájcból.

Tizenkilenc éves kanosszajárást próbált összefoglalni Kálmán János, a HCM 1890 Kft. ügyvezetője a kedd délutáni sajtótájékoztatón a cementgyár vezérlőjében. Az eredetileg állami tulajdonú gyár két részből állt, egy részvénytársaságból, amely az engedélyeket birtokolta és az üzemeltetést végezte, illetve magából a gyárból, a tárgyi eszközökből, amely azonban nem volt a részvénytársaság tulajdonában, hanem csak bérelte azt az államtól. 1994-ben nyílt lehetőség a privatizáció során a megvásárlására és az akkor még Magyar Cement Kft. nevű, magyar magánemberek által alapított cég nyerte el a kiírt tendert, melynek következtében megvásárolhatták a gyárat, illetve a részvénytársaság 57 százalékát.



Pályázott a svájci Holcim is, amely ekkor már a részvények 33 százalékát birtokolta, és korábban bérleti szerződést kötött az állami vagyonkezelővel a gyárra, tehát a tárgyi eszközökre. A szerződés idevágó passzusa ellenére azonban nem adta át a gyárat az új tulajdonosnak, ehelyett Kálmán János elmondása szerint megpróbálta őket rávenni, hogy adják át a részvényeiket nekik. Mivel erre nem voltak hajlandóak, ezért más módszerhez folyamodtak: megkeresték a bankot, amely a hitelt nyújtotta a Magyar Cement Kft.-nek az adásvételhez. A másfél milliárdos kintlévőséget megvásárolták a banktól, amely ennek keretében átadta a nála tárolt részvényeket is, ezt Kálmán szerint offshore cégeken keresztül egyszerűen eltüntették. A hitelszerződést azonnal felmondták, így fúrva ki a Magyar Cementet a részvénytársaság többségi tulajdonlásából.

A magyar cég pereskedni kezdett és 2004-ben jogerős bírósági döntés mondta ki, hogy jogszerűtlen volt, ahogy a svájciak megszerezték a részvényeket. Az eredeti állapot visszaállítása azonban nem volt lehetséges, ezért a bíróság kártérítésre kötelezte a Holcimet. Ennek összegét azonban a bíróságnak a mai napig nem sikerült megállapítani, Kálmán János szerint, ha az akkori értéket veszik figyelembe és annak büntetőkamatait, akkor mintegy húszmilliárd forintról van szó.



2010-ben jogerős ítélet született a bíróságon a gyár tulajdonlása kapcsán is, elutasítva minden keresetet, amelyet a Holcim a tulajdon megváltoztatására nyújtott be. Mindezek ellenére nem adták át az új tulajdonosnak a területet, ott rosszhiszeműen és jogalap nélkül tartózkodtak tovább, hiszen a Holcim nem volt tulajdonos, és nem volt bérlő. Ezen közben a telekadót mindvégig a magyar tulajdonosok fizették, ami éves szinten elérte a 170-200 millió forintot. Sőt, még hónapokig működtették is a gyárat a jogerős ítélet után is, megvárva a felülvizsgálati időt.

Ezek után át ugyan nem adták, viszont a gyártással felhagytak és bezárták, a cementgyár területén található berendezéseket, eszközöket szlovákiai telephelyükre szállították át. Kálmán János immár kilenc éve egy lakókocsiban élt kint Zürichben, az anyavállalat előtt, így tiltakozva és hívva fel folyamatosan a figyelmet a sorozatos törvénysértésre. Mint mondja, a gyár leállítása után is még bízott benne, hogy birtokba kerülhetnek a bíróság segítségével, és nem kell más eszközökhöz nyúlni, de végül a közelmúltban megbízott egy ügyvédi irodát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ennek érdekében. Egyedüli jogi eszközként a Polgári Törvénykönyv által ismert és megengedett törvényes birtokost megillető jogos birtokvédelem lehetősége maradt.



2014. április 8-án a HCM 1890 Kft. birtokba került, ami jogszerűen, ügyvéd jelenlétében történt meg. A helyszínen több alkalommal rendőri intézkedést kezdeményeztek, amely során a hatóságok is megállapították, hogy a birtokba lépéssel jogsértés nem valósult meg, ezért a hatóságok úgy vélték, hogy az intézkedés nem indokolt. Mindezek tényét Miskolc Megyei Jogú Város jegyzőjének a Holcim – vagyis az OZAG Magyarországi Fióktelepe – által benyújtott birtokvédelmi kérelmet elutasító határozata is megerősítette, ugyanis a jegyző is vitásnak látta a svájciak jogcímét.

A HCM ügyvezetője azt mondja, a neheze azonban még csak most jön, de eltökéltek benne, hogy végigcsinálják és beindítják a gyárat. Ennek persze személyi, anyagi, tárgyi és engedélybeli vonzatai is vannak. Az engedélyek kapcsán bíznak a gyors ügyintézésben, a régi dolgozók közül is sokan visszatérhetnek reményeik szerint. Az anyagiak kapcsán elmondta, 4-5 milliárd forintra taksálják a szükséges összeget a felmérések alapján, ezt részben saját forrás, részben banki hitel, illetve pályázati, támogatási forrásokból kívánják előteremteni. A gyár műszaki állapota nagy kihívást jelent, az ügyvezető szerint nem csak a hároméves állás nyomai látszanak, hanem az elmúlt 10-15 év romboló hatása és az elmaradt fejlesztések, felújítások is.

A számítások szerint 6-9 hónap alatt tudják beindítani gyárat, és teljesen biztosak benne, hogy a tervezett évi egymillió tonna cementet el tudják majd adni, ehhez Kálmán János szerint csak arra kell figyelniük, hogy minőséget állítsanak elő. Mindez kijelentése szerint nem pénz kérdése a tulajdonosi körnél. Mint mondja, nem számítanak a kártérítés követelésük megtérülésére – amely egyébként a részvények 20 milliárdja mellett 60 milliárdot tartalmaz a gyár 19 éven keresztül elmaradt bérleti díja kapcsán is – de a tervek szerint a követelést eladják, az pedig komoly forrást jelenthet. Egyébként a cég tulajdonosi köre ugyanaz, mint kezdetektől, amikor a Műegyetem kémia technológiai tanszékén megalapították, több területen is érdekeltek különböző cégekben, elsősorban a veszélyes anyag kezelésében.

Jelen volt a tájékoztatón Kriza Ákos, Miskolc polgármestere is, aki hangsúlyozta: nagyon örül neki, hogy újraindul a cementgyártás Miskolcon, méghozzá száz százalékban magyar tulajdonosokkal. Természetesen minden hatósági engedély birtokában, amelyre szükség van, de ezek mielőbbi kiadásában igyekeznek segédkezni. Nagy előny, hogy Miskolc kiemelt gazdasági övezet, ez pedig lehetőséget teremt a gyorsított eljárásokra. A polgármester lényegesnek nevezte Miskolcon a munkahelyteremtést és gazdaságfejlesztést. Ezen dolgozik a város vezetése, nem véletlen, hogy háromezerrel csökkent a munkanélküliek száma és egymilliárddal nőtt az iparűzési adóbevétel. Ezek az adatok tovább javulnak majd a cementgyár újraindulásával. 

H. I.
Fotó: Végh Csaba