MiNap Online

„Uradalmi túra” pálosokkal, papírgyárral

2014-03-24 11:36

Harmadszor indulhattak neki szombaton a kirándulni szerető diósgyőri lokálpatrióták a Bükki Fiatalok Természetjáró Egyesület tagjainak vezetésével, hogy bejárják a hajdani diósgyőri uradalom egy részét. Feltérképezve a múlt örökségét, a történeti, építészeti és természeti értékeket a Felső-Majláth – Bánya-bükk-völgy – Gulicska – Mély-völgy – Puskaporos – Felső-Hámor – Lillafüred útvonalon.

Mivel a túra bármikor bejárható, és talán önálló kirándulások szervezésére is ötletet adhat, érdemes virtuálisan is végigsétálni az útvonalon. A diósgyőri Pálosok teréről indult a túra, hiszen a 10 emeletes házak között már a fehér barátok földjén járunk. Azt sokan tudják, hogy az 1313-ban Diósgyőrbe betelepített pálosok István nádor kúriáját, győri udvarházat foglalhatták el, ami a ma is erdőfelügyelőségiként ismert épület telkén állt.

Az viszont csak mostanában kap nagyobb hangsúlyt, hogy a panelek helyén akkoriban „pást”, azaz legelő lehetett, a Baráthegyen a bortermelést, a domboldalakon a gyümölcsészetet (Szilvás-völgy, Meggyes stb.) honosították meg a barátok. Így került a szilvából pálinka, a baráthegyi szőlőkből bor az asztalra. A ma is működő Gerendás kocsma épülete mellett a harmadik uradalmi túra el is haladt. A nap során nemcsak a látottakról volt szó, de azt is meg lehetett tudni, hogy Majláth a koronauradalom gazdatisztjéről kapta nevét. A következő célpont pedig már a papírgyár.

A patak sodrását kihasználva az 1700-as években épült ide az első papírmalom egy cseh mesterember irányításával, majd Martini Sámuel evangélikus felügyelő kapott engedélyt az uradalomtól „papíros csináló” létesítésére. A későbbi utódok az 1890-es párizsi Világkiállításon aranyérmet nyertek kézzel merített papírjaikkal. Máig itt készülnek a magyar bankjegyek és biztonsági papírok. És a diósgyőrieknek, miskolciaknak tudniuk kell: a tölgymakkokat ábrázoló vízjelű papír ebben a gyárban készült. Az ipar- és helytörténeti érdekességek után kezdődik a valódi túra, kaptatóra és természeti témákra váltva. A Bánya-bükk erdőségének neve is jelzi, hogy a mészkővonulat anyagát igen korán elkezdték hasznosítani.

A piros turistajelzésen, a Kálvinista-völgyből a hegynek nekivágva érdemes növényszakértővel vagy növényhatározóval felszerelkezni: március közepén például illatos ibolya, odvas keltike, bogláros szellőrózsa is színezte a földet. Az út egy szakaszának névadója Vadas Jenő, aki elismert erdőmérnök és kutató volt, egyben Herman Ottó unokaöccse. Feltételezhetően sokat barangoltak erre is, például a környék legszebb kilátását nyújtó, 544 méter magasságba törő Gulicskára.



Innen a Puskaporos, a Dolka-tető, a Molnár-szikla és a kövek vonulata most még tisztán követhető, hiszen a fák lombjai éppen csak rügyeznek, de néhány héten belül eltakarják majd a kis-fennsíki mészkő magaslatokat! Itt egyébként vörösgyűrűs som, nyúlfarkfű csomók, leánykökörcsin és pirosló hunyor is felfedezhető. A Gulicskáról balra, majd a kék kereszttel jelzett turistaútra térve szurdokszerű, csak egy nyomban járható, a Puskaporosig csaknem száz méteres ereszkedő következik – onnan már látszanak Felső-Hámor háztetői, ám az uradalmi túra a temetőbe vezet, ahol Herman Ottóra, a 100 éve elhunyt utolsó hazai polihisztorra emlékezhetünk.



A temető alatt jelenleg omladozó épület helyén a XIX. században a Zartl család működtetett hajlítottbútorgyárat az első világháborúig. Közelében, a völgytalpon futó Szinva-patak ereje működtette azt a puskapor őrlő malmot, melyről a környék a napjainkban ismert nevét kapta. A legközelebbi uradalmi túra Diósgyőrnek kevésbé erdős és vadregényes, de annál izgalmasabb vidékére, a Baráthegyre vezet. Az egykori diósgyőri uradalom történelmi és kulturális értékei mellett földtani érdekességek sora várja majd a csatlakozókat a május 3-án, szombat délelőtt 10 órakor a Pálosok teréről induló túrára.  

minap.hu
Fotó: F. N. Zs.