MiNap Online

„Hinnünk kell magunkban, és munkánk eredményében!”

2014-03-15 12:41

Idén a Petőfi tér volt a központi helyszíne Miskolcon az 1848-49-es szabadságharc tiszteletére rendezett, városi megemlékezéseknek. Az ünnepségen beszédet mondott Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, valamint Kriza Ákos polgármester is.

Kissé szeles időjárás fogadta a városi megemlékezések központi helyszínére, a Petőfi térre érkező több százas nagyságú ünneplő tömeget, melynek tagjai Bárdos Zsuzsannával közösen énekelték el a Himnuszt. A szélben lágyan hullámzó éneket aztán a Tényleg Zenekar pergő ritmusai váltották fel, zenéjükre a Zsolca Táncegyüttes mutatott be fergeteges ünnepi műsort.

„Egységes akarat támogatta őket”

Ünnepi beszédében Németh Lászlóné kiemelte, nemzeti karakterünk egyik fő vonása, hogy „amikor szükséges, akkor nem ismerünk kétséget, meghátrálást”, és „összefogunk, hogy együtt állhassunk ki igazunkért és Magyarország jövőjéért”. A nemzeti fejlesztési miniszter hozzátette, bennünket – elődeinkkel ellentétben – már nem fenyeget idegen hadsereg, „a nemzet egységére, az összetartásra azonban igenis nagy szükségünk van”.



Németh Lászlóné szólt arról is, hogy 1848. március 15. és az első szabad parlamenti választás után óriási feladat állt az újonnan megválasztott képviselők előtt, hiszen az országot rendi társadalomból polgári állammá kellett változtatniuk. Évszázados felépítményt kellett tehát alapjaiban megváltoztatni. – Széchenyi, Kossuth, Batthyány és politikustársaik azonban átgondolt és következetes törvényhozási munkával sikerre tudták vinni ezt a nagy feladatot – emelte ki a miniszter, hozzátéve, azért is sikerült ez nekik, mert „felsorakozott mögöttük a nemzet, és egy egységes akarat támogatta őket, amely megteremtette az alapot a modern Magyarország megalkotásához”.

 

Párhuzamot vonva a 166 évvel ezelőtt történtekkel a máról szólva úgy fogalmazott, hogy 2010-ben „nekünk is hozzá kellett látnunk az ország újjászervezéséhez”. Mint a miniszter sorolta, „felelős minisztériumok alakultak, munkánkat nemzeti érdekek vezérlik”. Hozzátette, ez konfliktusokkal is járt, kezelni kellett „az unió bürokratikus, nehézkes, sőt ellenérdekelt hozzáállását”. Hangsúlyozta, megérte azonban felvállalni a bírálatot is, a közösen végzett munka eredményes volt. 1848 forradalmának egyik fő célkitűzése a nemzeti függetlenség volt, és „nekünk is ezzel kellett megküzdenünk, igaz, egészen másfajta függés ellen”. A 2010. óta elért eredmények között kiemelte, hogy az infláció gyakorlatilag megszűnt, 9 százalék alatti a munkanélküliség, 250 ezerrel többen dolgoznak, mint 4 éve, és több lépcsőben, 20 százalékkal csökkentették a közüzemi díjakat.



A nemzeti fejlesztési miniszter úgy fogalmazott, sorsdöntő lehetőség előtt állunk, a tét pedig „a közösen elért eredményeink megőrzése és az ország fejlődésének biztosítása az elkövetkező négy évben is”. Mint mondta, eleink hitet tettek a modernizáció mellett, „nekünk is elkötelezettnek kell lennünk a korszerű Magyarországot illetően”. – Magyarország jó irányba fordult, és Közép-Európa fellendülésének motorja lehet – idézte Orbán Viktor miniszterelnök gondolatait Németh Lászlóné, hozzátéve, „hinnünk kell magunkban és munkánk eredményében”.



„A siker megélése közös jövőnk lesz”

Kriza Ákos kiemelte, a történelmi emlékezet „nemcsak nemzeti tudatunk természetes alapja, hanem benne rejlik az örök tükör is a mának”. Tükör, hogy mit, mikor, hogyan csináltunk az eltelt évszázadok alatt, és ehhez képest hol tartunk ma. Mint Miskolc polgármestere fogalmazott, március 15-én a nemzetnek ezért nemcsak emlékeznie kell a forradalmi eseményekre, hanem mindenkor számvetést is kell tartania. Számvetést arról, hogy közelebb kerültünk-e a szabad, igazságos közteherviselésen nyugvó és haladó Magyarországhoz, ahol „a haladás a szabadságon nyugszik, s a szabadság nem létezhet az igazságosság nélkül a magyarság számára”.



– Ma, március 15-én nemzeti múltunkból vesszük a példát a jelen eredményeinek megértéséhez. Sok nehézségen vagyunk túl, de túljutottunk a gazdasági válsággal megélt városépítés évein, túl vagyunk az új irányok kijelölésén, és letettük a város fejemelkedéséhez szükséges alapokat. Sőt, szó szerint is alapköveket fektettünk le, a megújuló és gazdaságilag felemelkedő város megteremtéséhez. Ma újra büszkék lehetünk arra, hogy itt élünk Miskolcon, Magyarország új gazdasági korszaka egyik jelképének is beillő városában – emelte ki a polgármester.



Mire kitavaszodott, egy teljesen új közjogi, politikai és gazdasági alapokon működő polgári Magyarországgá vált hazánk, amely aztán európai viszonylatban is korszerűnek számított. Hazánk akkor az európai gazdaság és politika élvonalába került. Ez adja a ma Magyarországának is a példát. – Miskolcon városvezetőként és a város polgáraként arra vagyok büszke, hogy olyan országban élhetünk, amely az elmúlt évek gazdasági és társadalmi nehézségeit leküzdötte. Ma már az eredményeinkről adhatunk számot. Megteremtettük a lehetőségét a gazdasági felemelkedésnek, és reményeink szerint a gazdasági kibontakozás évei következnek. Ezen eredmények megóvása valamennyiünk közös érdeke, a siker megélése pedig közös jövőnk lesz – zárta szavait Kriza Ákos.



Az ünnepség végén a kormány, az önkormányzat, valamint pártok, állami és civil szervezetek, intézmények vezetői, képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit Petőfi Sándor szobránál.

Kujan I.
Fotó: F. Kaderják Cs.