MiNap Online

Azokon a szántóföldi területeken, ahol a nagy mennyiségű csapadék, vagy a belvíz miatt a növényzet kipusztult, a terület száradása után a parlagfű tömeges megjelenése várható.

Magyarországon – amely egyike Európa parlagfűvel leginkább fertőzött országának – a parlagfűszezon augusztus elejétől szeptember végéig tart, de a hatékony védekezés érdekében idejében fel kell készülni a gyommentesítésre. Miután a parlagfű magja hosszú életképességű, a termést hozó növény kiemelt veszélyforrás. Így minél előbb, június 30-áig, még a virágbimbó kialakulása előtt ajánlatos a kaszálás, vagy a növényvédőszeres irtás. Ezt követően hatóság eljárást indít a parlagfű-mentesítés elmulasztása miatt. 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei a mezőgazdaságilag nem művelt területeken a parlagfű visszaszorítására a rendszeres, alacsony tarlómagassággal elvégzett kaszálást ajánlják. A mezőgazdasági területeken a növényvédőszeres és mechanikai gyomirtás megfelelő időben történő elvégzését javasolják, mert a parlagfű eltávolítása később már nehezen oldható meg a kultúrnövény károsodása nélkül.

Magyarországon hozzávetőlegesen minden ötödik ember szenved parlagfű allergiában, ezért fontos, hogy mindenki felelősséget érezzen a gyomnövény virágzásának megakadályozásában, és környezetét gyommentesen tartsa. Az állami intézkedések mellett kiemelten fontos az állampolgárok hozzáállása. Legyen mindenkinek szívügye a parlagfű-mentesítés, tartsa mindenki rendben a portáját.

Akik nem tudják, hogyan kezdjenek neki a parlagfű-mentesítésnek, a gyommentesítéssel kapcsolatban további információkért forduljanak a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarához (http://www.magyarnovenyorvos.hu/) és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságaihoz (http://www.nebih.gov.hu/elerhetosegek/elerhetosegek_1.html).

A hét elején még az eperfafélék pollenje magas koncentrációban volt jelen, de a hét második felére közepesre csökkent. Jelentősen felerősödött a pázsitfűfélék pollenszórása, a hét nagy részében a legnagyobb terhelést jelentette, virágporának koncentrációja elérte a tüneteket okozó szintet. Továbbra is jelentős mennyiségben volt jelen a fenyőfélék virágpora, közepes, vagy magas a koncentrációja jelenleg. 

Továbbra is tüneteket okoz a tölgy, a platán, a bükk, a kőris, a dió, a gyertyán és a fűz, de néhol még jelen van a ciprus és tiszafafélék, a nyír, a vadgesztenye, illetve a csalánfélék és a lórom. Alacsony koncentrációban jelen van még a juhar, a szelídgesztenye, az útifű, az ernyősvirágzatúak és a libatopfélék pollenje.