MiNap Online

Fejlesztésekkel tüntetnék el a rozsdaterületeket

2012-11-14 12:49

A Barnamezős revitalizáció és a fenntartható városi fejlődés lehetőségei Miskolcon címmel tartanak ma nemzetközi konferenciát a városháza Dísztermében. Az elismert szakembereket is felvonultató konferencia célja, hogy ötleteket, megoldásokat, válaszokat találjanak az úgynevezett rozsdaterületek fejlesztésére.

Pfliegler Péter alpolgármester köszöntötte a szép számú megjelentet reggel, hangsúlyozva, mennyire fontos Miskolc számára, hogy az egykori iparterületek fejlesztésére megoldást találjon.

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a város történetéről beszélt először megemlítve, hogy a rendszerváltást az ipar, a nehézipar szenvedte meg leginkább, azóta közel negyven ezer ember hagyta el a várost, és mára sem sikerült kivándorlási folyamatot megállítani, miközben a szociális migráció jelenségével is szembe kell Miskolcnak néznie. Az elmúlt 22 év az útkereséssel telt, igyekszik a város az értékeire támaszkodni, kulturális szerepét is erősítette, a turizmus és az ipar is kezd újra értéket szerezni. Van azonban egy nagy ipari zárvány, mintegy 150 hektáros belterületen hasznosítás nélkül. Vannak ugyan kisebb kulturális, sport és ipari kezdeményezések is, azonban a miskolciak nagy része még mindig nem ismeri ezt a területet. A polgármester szerint éppen ezért fontos, hogy a tapasztalatokat átbeszéljék, és a lehetőségeket keressék a megoldásra.

Miskolc fejlesztési stratégiájáról beszélt Rostás László főépítész, aki azzal kezdte előadását, hogy felolvasta, száz évvel ezelőtt mit gondoltak a miskolciak arról, milyen lesz a város száz év múlva. A város fekvése kapcsán elmondta, nyugatról a Bükk, míg keletről alföldi típusú terület határolja. Nyugaton síparadicsom, keleten a Csorba tónál vízi paradicsom várhatja a kilátogatókat, és Tapolca völgyfekvését is ki lehet használni. A főépítész szerint azonban nagyon fontos, hogy egy olyan infrastruktúrális rendszer álljon össze, ami mentén lehet fejleszteni, ennek a logisztika és az ellátás szempontjából is kiemelt szerepe van.

Sok félbehagyott útfejlesztés is van a város környékén. Ezért lényeges Miskolc számára az, hogy kormányzati támogatással most lehetősége van a közlekedését fejleszteni és megkezdett beruházásokat befejezni. A 26-os/M30-as út továbbépítése és a 3-as út belvárost elkerülő szakaszának megépítése is fontos szerepet játszik majd abban, hogy a nagy forgalom elkerülje a belvárost. Utóbbi az ötven éves anomáliát is megoldja az úgynevezett Y felüljáró esetén. Rostás László további tervezett útfejlesztésekről, a főtér beruházásáról, a kötöttpályás villamosközlekedés és a kerékpárutak fejlesztéseiről is beszélt.

A Regionális Operatív Programban megjelenő barnamezős területek revitalizációjáról beszélt H. Kovács Judit, az NFÜ főosztályvezetője előadásában. Beszélt a rozsdaterületek kialakulásáról, illetve arról, hogy milyen központi és helyi feladatok vannak a fejlesztésük kapcsán. Bemutatott külföldi példákat is, illetve a korábbi ROP-os pályázat kapcsán miskolci beruházások is szóba kerültek, kettő például a volt DIGÉP egy pedig a Halna területén. A főosztályvezető reményét fejezte ki, hogy a következő programozási időszakban is lesz lehetőségük ilyen pályázati kiírásokat megjelentetni, erre nagy esély lehet, hiszen továbbra is a gazdaságfejlesztés áll majd a középpontjában a pályázatoknak.



Miskolc város zöld projektjeiről tájékoztatott Vécsi György, a Miskolc Holding elnöke. Először a Miskolc Holding felépítéséről adott áttekintést, majd külön beszélt a tagvállalatok zöld beruházásairól. Megemlítette a MIHŐ kapcsán a geotermikus rendszer kiépítését, a kiliáni biomassza kazánt, a Futó utcai depóniagáz beruházást. Hozzátette, biomassza kazánokat máshol is szeretne a város, ha pályázati lehetőség lesz rá.

A MIVÍZ kapcsán a szennyvízfejlesztési projekt, az ivóvízprojekt és a szennyvíztelepre tervezett biogáz üzem került bemutatásra. Az AVE Miskolc kapcsán az ISPA+ projektről tett említést az elnök, amely a regionális hulladéklerakót érinti egy hulladékkezelő rendszer kiépítésével, megoldva a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést is. Természetesen szóba került a Zöld Nyíl projekt, illetve a MIK kapcsán a panelprogram, amely már 12500 lakást érint és jelenleg is több társasháznál dolgoznak. Az Előadás végén Vécsi György elmondta, a kisebb energiafelhasználás, a környezetvédelem mellett a város kiemelt célja, hogy versenyképes szolgáltatásokat tudjon nyújtani. Miskolc testvérvárosából,

Tamperéből érkezett Pertti Tamminen, a Tampere Vuores projekt igazgatója beszélt az új típusú lakásépítésekről. Az említett városrészben ugyanis 2015-ig tartó építkezési és fejlesztési projekt valósul meg, melyhez a finnek egy uniós, együttműködési projekt keretében készítették el a városfejlesztési kritériumokat. Az energia kibocsátás nagyon fontos számukra az újonnan épülő épületek esetén. Ennek érdekében a geotermikus és a napenergiára helyezik a hangsúlyt, van példa passzív, nulla kibocsátású és energia hatékony épületekre is a városban – ezeket a náluk megrendezett lakóépület kiállításon is bemutatták a több ezer látogatónak. Mivel a fémek kimerülőben vannak, ezért reneszánszát éli a faépítkezés, mivel a fa újratermelhető és környezetbarát is.

De Finnországban igyekeznek megoldani a napenergia tárolását és komoly kihívást jelent a csapadékvíz elvezetése is. A délután folyamán előadást hallgathattak meg még a résztvevők Linz városfejlesztési projektjéről, a solarCity-ről, a lehetőségekről a válságban, Ostraváról, illetve az exportfinanszírozási lehetőségekről is.

H. I.
Fotó: Juhász Á.