Városinfó

Vádolom Káli Sándort, vádolom Gyurcsány Ferencet

2012-08-27 08:29

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE

Máig ható, országos botránnyá dagadt probléma Miskolcon a Fészekrakó-ügy. Nánási-Kocsis Norbert önkormányzati képviselő, jogászdoktor, közgazdász behatóan foglalkozott a témával, igyekezve feltárni annak gyökereit, hátterét. Az eredményt vitacikkben foglalta össze, amit kiadónk, az ügy súlyát figyelembe véve, rendkívüli módon, az alábbiakban közöl.

„Megint elkezdtek ’fészekrakózni’, vagyis ismét rám kenni, hogy én hoztam be a városba a ’fészekrakókat’... Egyszer már bejött, sokan elhitték az aljas rágalmat és meg is nyerték a választásokat” – írta nemrégiben, türelemvesztését és durcásságát alig palástolva Káli Sándor a blogjában.
De miért lett Káli Sándor, bukott polgármester ilyen felhevült írás közben? És miért védekezett ilyen kétségbeesetten?

Tényleg, miért?
Talán, mert tudta, vaj van a fején.
Miskolcon mindenki tisztában van azzal, hogy Káli Sándor akkor volt polgármester, amikor 2006 és 2009 között százával özönlöttek az úgynevezett „fészekrakók” az Avasra: azok, akik Gyurcsány Ferenc kormányának 2005. február 1-jén hatályba lépett rendelete alapján, állami kezességvállalás révén, devizahitelből „vásárolhattak” lakást. Azután úgy váltak „fészekrakóvá”, hogy nem fizették a hiteleiket, a közműdíjakat, viszont mindezek után még lehetetlenné is tették az együttélést, az együttlakást egy-egy lépcsőházban, paneltömbben. (Vagy sokszor egy egész városrészben, az Avastól Diósgyőrig.)
A lakásvásárlásra a „fészekrakók” nulla forint önerőt „fordítottak”, a pénzintézeteknek több mint 800 millió Ft kárt okoztak, a jogosulatlanul, hamisított munkáltatói igazolások révén igénybe vett, úgynevezett „szocpol” pedig az állam kára. Ez utóbbi „okosság” okozta állami veszteség körülbelül 170 millió forintot jelentett. Az egyes lakások esetében az eladókkal a reálisnál egyébként jóval nagyobb összegű adásvételi szerződést írattak alá. A főszervezők esetenként 4-5 milliót szakítottak ezzel a kis trükkel, a vevők pedig az önerő egy részét, vagy egészét spórolhatták meg.

Káli Sándor, aki két választási cikluson keresztül, 2002 és 2010 között volt miskolci polgármester, tehát még manapság is kétségbeesetten védekezik. Pedig ez idáig senki, de senki nem merészelte megkérdezni tőle: a Gyurcsány-féle kormányrendelet hatályba lépése után, az ő polgármesteri előterjesztésére, a 20/2005. (V. 10.) számú városi rendelet vajon hogyan gyorsította fel, tette még tömegesebbé az avasi, diósgyőri „fészekrakást”?
Mert erről van szó: a Kálihoz kötődő városi rendelet és a Gyurcsány-kormány jogszabálya között van egymás hatását erősítő összefüggés!
Káli, 2005-ös városi rendelete nem svájci frank alapú bankhitelt, hanem önkormányzati kamatmentes kölcsönt adott. Hogy pontosan hány későbbi „fészekrakónak”, azt természetesen nem tudjuk. Mindenesetre tény: az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról szóló, még 2002-ben született miskolci önkormányzati rendelkezésnek már eleve súlyos hiányosságai voltak. Ennek az „eredeti” önkormányzati rendeletnek a hiányosságai és későbbi módosítása kedvezhetett az állami kezességvállalással biztosított hitelekhez való hozzájutásnak, például azzal, hogy sem a támogathatók körénél, sem pedig a kizáró okok között nem szerepelt: a pályázóknak minimum-jövedelemmel kell rendelkeznie. Természetesen ez a feltétel a kölcsön visszafizetésének egyfajta biztosítéka lett volna. A 2002-es helyi rendelet ész nélküli – vagy nagyon is célzatos(!) – alkalmazása a Gyurcsány-féle, 2005. februári kormányrendelet megjelenését követően azt idézte elő, hogy a miskolci közgyűlés döntései alapján olyan személyek is részesültek támogatásban 2005–2007 között, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem 3000–15 000 forint közé esett! Magyarán, a kamatmentes önkormányzati kölcsön visszafizetésére, minden józan számítás szerint, ezeknél a személyeknél esély sem lehetett.

A Káli-féle városvezetés mindezt azonban még tetézte is! Káli Sándor érdekes módon, pont a „fészekrakás” lehetőségét megteremtő 2005. február 1-jei kormányrendelet hatályba lépését követően alig három hónappal (!), itt, Miskolcon, az önkormányzati kamatmentes kölcsönhöz jutás feltételei közül kivetette a 30 százalékos önerő meglétének kívánalmát. Ezzel a miskolci szocialisták a miskolci önkormányzat pénzét úgy adták kölcsön kamatmentesen, esetenként 1 millió forinttól 1,6 millió forintig bezárólag, hogy a támogatottaknak ettől az időponttól kezdődően semmilyen előtakarékoskodásra nem volt szükségük!
Káli polgármester mint előterjesztő a 2005. május 5-ei miskolci közgyűlésen azonban nemcsak „ingyen pénzről” szavaztatott. Ezen az orgonavirágzásos, verőfényes napon, az egykori alanyi költő, személyesen javasolt további könnyítést azzal, hogy a kölcsönt felvevő házastársak esetén mind a két fél 5 éves állandó miskolci helyben lakását töröltette. Így tovább bővült a támogatásra jogosultak köre. Lehetővé vált, hogy valaki akár vidéki lakosként (!) is megjelenhessen az igénylő társaként. Vagy a vidékre költözött, de még miskolci állandó lakcímmel rendelkező személy is részesüljön támogatásban.
Ilyet még a pétisó egykori fővárosában, Kazincbarcikán sem mertek csinálni a népért folyamatosan és szenvedélyesen aggódó káderek, pedig egykoron úgy hírlett, nekik ott minden szabad volt.

Ráadásul Káliék, további módosítással, törölték a helyi rendelet 3. § (3) bekezdését is, és ezzel értelmező rendelkezés hiányban a „fiatal házasok” fogalomba bele lehetett érteni az élettársi jogviszonyban állókat is...

Átszakadt a gát.
Ez már nem liberalizmus, hanem a hülyeség „csimborasszója” volt! Önkormányzati segedelem a gátlástalan csalók számára. Miskolcon, a Káli-érában ennyire nem volt értéke a közpénznek. Talán nem véletlen, hogy ez a város a Káli-korszak végén országos, de lehet, hogy világcsúcstartó lett azzal, hogy három esztendő alatt megháromszorozta az adósságát: bő tízmilliárdról 33 milliárd forintra.

Milyen következményei lettek mindennek?
A számok, mint mindig, most is beszédesek.
2004-ben, a „fészekrakás” országos és helyi feltételeinek a megléte előtt, a miskolci önkormányzat az első lakáshoz jutók számára 13 millió 200 ezer forintot fizetett ki. 2005-ben, a „fészekrakás” országos és helyi feltételeinek leleményes – gátlástalan?– megteremtése után, a Káli vezette önkormányzat tudják, hogy mennyi kamatmentes kölcsön felhasználását tette lehetővé a beérkezett 140 pályázat, illetve pályázó számára?
Több mint a tízszeresét az előző évinek!
Egészen pontosan, 136 millió 497 ezer forintot. 2006-ban a „népbarát” Káliék erre a célra felhasználhatóvá tettek 111 millió 517 ezer forintot és még 2007-ben, a rendelet hatályon kívül helyezésének évében is majdnem 70 millió forintot szavaztak meg erre a célra.
A miskolci közgyűlés 2005-ben 140 pályázóval, 2006-ban 78 pályázóval, míg 2007-ben pedig 59 fővel számolt akkor, amikor a fenti pénzösszegeket szándékozott osztogatni.

Az első lakáshoz jutók támogatásának odaítélésről tehát a szocialisták többsége által irányított közgyűlés döntött, a MIK Zrt. által, a helyi rendelet „feltételeinek” figyelembe vételével összeállított lista alapján.

Ám Káli és társainak áldásos tevékenységének következményeit nemcsak a „fészekrakók” szomszédai viselik még ma is, hanem mi, mindannyian! Ugyanis a három esztendeig tartó felturbózott, városi kamatmentes kölcsöndömping mai fájdalomdíja is tetemes! Az önkormányzat 2005. évtől kezdődően ezekkel az elképesztő feltételekkel végül összesen 147 főnek 173 980 000 forint, első lakáshoz jutási támogatást folyósított.
Ezzel kapcsolatban a 2012. június 30. napjáig fennálló teljes tartozás (tőke, kamat, egyéb díj) 89 088 839 forint, amiből lejárt esedékességű 18 073 915 forint (78 fő adósnál).

Az első lakáshoz jutók támogatásával egyidejűleg, a fiatalok otthonteremtési támogatását 54 fő vette igénybe. Az 54 főből 19 rendszeresen és időben fizetett, a többi 35 fő kisebb-nagyobb hátralékkal rendelkezik, összesen 7 414 902 forint értékben.
Az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló 19/2002. (V. 6.) önkormányzati rendeletet a miskolci közgyűlés a 33/2007. (X. 24.) számú rendeletével végül hatályon kívül helyezte.

Mindezek alapján: vádolom Káli Sándort és vádolom Gyurcsány Ferencet, mert egy 2002-es önkormányzati rendelet 2005. február utáni alkalmazása és 2005. májusi „kedvező módosítása” segítette és gyorsította a Fészekrakó-ügy kialakulását Miskolcon!
Gyurcsányék az országban „ingyen”, társadalmi méretű károkat okozva tették lehetővé a lakások osztogatását, arra érdemteleneknek is.
Mindeközben Káliék Miskolcon, szinte feltétel nélkül, „ingyen” osztogatták az önkormányzati pénzeket arra érdemteleneknek is.
Hát, körülbelül ezért ideges még mindig Káli Sándor, az egykori alanyi költő és polgármester, ha a „fészekrakást” 2012-ben is vele, az ő nevével kapcsolják össze.
Gyurcsány kormányzati szintű politikai alternatívája, és Káli Sándor városvezetői ténykedése ma ugyanolyan szégyenletesnek számít, mint egykor.

Nánási-Kocsis Norbert
önkormányzati képviselő



Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.

Miskolc TV mai műsora

2019-07-18 (Csütörtök)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!