Városinfó

MiskolcPont, belvárosi fejlesztések a közgyűlés előtt

2012-03-22 08:26

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE kozgyules-120322ml_10.jpg

Márciusi, rendes ülését tartotta csütörtökön a miskolci közgyűlés. A grémium döntött több pályázat beadásáról, közterületek elnevezéséről, önkormányzati rendeletek módosításáról. Beszámolót hallgattak, és vitattak meg a képviselők az Integrált Városfejlesztési Stratégia előrehaladásáról, a városi hidak rekonstrukciójáról, az új MiskolcPONT kedvezményrendszerről és esküt tett a testület előtt egy új szakbizottsági tag is.

Véget ért Miskolc város közgyűlésének márciusi ülése. A szocialista frakció javaslatának kivételével minden előterjesztést megszavaztak a képviselők.
A következő közgyűlést április 19-én tartják majd.

Közérdekű kérdések, bejelentések

A közérdekű kérdések körében először Molnár Attila, az AVE Miskolc Kft. ügyvezető igazgatója kapott szót, aki a szelektív hulladékgyűjtési rendszerről beszélt. A jelenlegi szigetes rendszert kiegészítik a családi házas övezetekben házhoz menő szelektív begyűjtéssel. Mindenkit időben tájékoztatnak, akit érint majd a begyűjtés, a terv most az, hogy a teljes családi házas övezetet érinti majd. Sokat fognak erről tájékoztatni, és, ha kell, szívesen elmennek lakossági fórumokra is.

Pakusza Zoltán (Jobbik) a Bodza utca lakónak kérését tolmácsolta, akik fekvőrendőrt szeretnének, illetve érdeklődött, hogy mikor lesz Perecesen ellenőrzés, ha volt, akkor milyen eredménnyel. A számozott utcák végén lévő garázssor kapcsán nem kaptak választ a kérdéseikre, így erre újra felhívta a figyelmet. A Selyemrét több részén közbiztonsági problémák vannak, így ha lehet, kamerákat szeretnének az ott élők.

Fodor Zoltán (MSZP) a gyalogátkelő helyek kopására hívta fel a figyelmet. Hamarosan megnyitnak az aszfaltkeverő telepek, kérte, hogy a kátyúzó brigádot alakítsák meg idén is, hogy azonnal tudjanak kezdeni. Az Avas hármas ütemében is szeretnének szemétgyűjtést tartani, amelynek az elszállításához segítséget kért.

Kovács László (KDNP) a kátyúkra hívta fel a figyelmet, amelyekből sok van Ómassán. Támogatandónak nevezte Fodor Zoltán javaslatát, melyet ő is javasol, hogy a Városgazdán keresztüli brigádmunkát folytatni lehessen, ez ügyben megbeszéléseket kezdeményezett.

Nánási Kocsis Norbert (Fidesz) ismét azon terület kapcsán szólalt fel, amelyet Simon Gábor elkerített, és csökkentette ezzel a város vagyonát. Többször kérte, hogy tisztázza a dolgot, most kérte igazolja a használat jogcímét, fizessen bérleti díjat és adja vissza. Illetve kérdésként tette fel, mennyire összeegyeztethető ez az etikai bizottságban betöltött szerepével?

Simon Gábor (MSZP) szerint Nánási Kocsis Norbert hazudik, hatósági eljárást kezdeményezett a terület kapcsán. A feljelentését az ügyészség és a rendőrség elutasította, ezért a bírósághoz fordult, amely nyomozást rendelt el.

Katona Ferenc (Fidesz) köszönetet mondott a városüzemeltetési osztályvezetőnek, hogy a Váltó utcából elszállították a szemetet, és segítséget kért a MÁV-telep megtisztításában. A selyemrét kapcsán elmondta, a kamerák ügye folyamatban van.

Kovács Józsefné (Fidesz) elmondta, pénteken a körzetében három osztály segítségével elindul a szemétgyűjtés, megköszönte ebben az AVE segítségét.

Pfliegler Péter alpolgármester jelezte, hogy a kátyúzó brigád kialakítása elindult. A START Programba adtak be pályázatot, és igyekeznek majd munkásokat biztosítani, de ezt egyelőre nem tudják megígérni.

Tompa Sándor (DK) kérdésként tette fel, hogyan folytatódik a belváros rekonstrukció Miskolcon?

Szabó Sándor (KDNP) a Kis-Hunyad utcán lévő félbemaradt építkezés kapcsán hívta fel a figyelmet, hogy az úttest fel van bontva és balesetveszélyes.

Varga Gergő (DK) az Avas egyes részein lévő bozótos levágásához kért segítséget. Az egészségház beruházás kapcsán problémákról hallott, így kérte ezek ellenőrzését, és kérte, hogy a szemben lévő parkoló rézsüfalába ültessenek valamit, ami megakadályozza a talaj lemorzsolódását.

Földesi Norbert (MSZP) a Testvérvárosi szolgáltatóház rossz állapotára hívta fel a figyelmet, és kérte vizsgálják meg, milyen lehetőségeik vannak a felújításra. A Középszer 1. illetve 8. szám alatti lépcsőházakat vezeték köti össze, amelynek nincs tulajdonosa, és a lélek tartja, kérte segítsenek az eltávolításában, mert nagyon balesetveszélyes.

Kiss János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kiss Ernő és Ernyebán utcák kereszteződésében egy hatalmas földkupac van, amely ott maradt a Zöld Nyíl építkezés után, itt deponáltak ugyanis. Kérte, hogy szállítsák el. A Petőfi 1-3. szám alatt az építkezés befejeztével rengeteg szemét, törmelék maradt, amit el kellene takaríttatni, tette hozzá.

Pfliegler Péter megköszönte a figyelemfelhívásokat, meg fogják vizsgálni az avasi parkoló rézsűjét, az egészségház problémáiról hallott, de még nem látta, meg fogják nézni, és semmiképpen nem hagyják, hogy az esetleges trehány munka a város büdzséjét csökkentse. A középszeri vezeték ügyét szintén megvizsgálják.

Jakab Péter (Jobbik) a 9-es számú bölcsőde előtti kereszteződésbe kért közlekedési tükröt, mert nem belátható a kereszteződés.

Molnár Péter (KDNP) felhívta a figyelmet arra, hogy lehet szavazni az új villamosok színéről, ma reggeltől nyolcezren szavaztak, aminek nagyon örül, fontosnak nevezte, hogy kikérjék a miskolciak véleményét.

kozgyules-120322ml_16.jpg

Holding-prémium

Tárgyalta a grémium sürgősségi előterjesztések között a szocialista frakció javaslatát, a Miskolc Holding Zrt.-t érintő hírek tisztázására és a felelősség megállapítására.
Soós Attila (Fidesz) kijelentette, a prémium a nagyobb teljesítményért adható elismerés. A szocialisták hecckampányba kezdtek a sajtóban. A felügyelő bizottságban van képviselőjük, tehát lehetnének jól informáltak. Bevett gyakorlat a többlet teljesítmény elismerésére a prémium a gazdaságban, erre alkalmas például a kollektív szerződés. Az emlegetett 150 milliós prémium összeg minden dolgozónak jár a szerződésük szerint adott esetben, például a buszvezetőknek. A jutalomstop továbbra is fennáll, visszafizették a holdingvezetők jótékony célra. Korábban a prémiumhoz kötött feladatok közt olyanok szerepeltek, mint az elvárható teljesítmény, vagy a megfelelő kontroll, amire olyan jutalmakat fizettek ki, mint a holding vezetőjének a jutalma, ami a MIHŐ 190 dolgozójának hat havi bérének felel meg. Részt vett a szocialisták képviselője a felügyelő bizottsági ülésen, ahol meg is jegyezték, hogy szigorú az elvárási rendszer.

Földesi Norbert (MSZP) elmondta, ők azokról a holding vezetőkről beszéltek, akik a premizált körben vannak. Az adatok csak azóta elérhetőek mindenki számára, amióta az első sajtótájékoztató volt a témában. A holding az elmúlt években nem volt végrehajtás alatt, most viszont van, így megkérdőjelezhető a vezetők alkalmassága. Ha az elmúlt időszakban lehetett ilyesmit csinálni, akkor most is lehet? - kérdezte meg. Hozzátette, az elmúlt időszakban nem módosította a javadalmazási szabályokat senki.

Kriza Ákos szerint, azért mert nem változtattak a szabályokon, még nem eszerint folynak a kifizetések. Most senkinek sincs 23 milliós életbiztosítása. Minden szerződés publikus, meg lehet tekinteni. A felügyelőbizottsági jegyzőkönyveket el lehet olvasni, benne van, hogy Szebeni Péter kijelenti, ilyen szigorú prémiumfeltételeket nem látott. Sikerült a hatalmas adósságból sokat lefaragniuk a holding vezetőket.

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) szerint nagy veszteség a városnak, hogy csak egy hónapja és nem három éve a szocialista frakció vezetője Földesi Norbert. Három évvel ezelőtt rengeteg pénz kifizetését akadályozta volna meg egy leleplező sajtótájékoztatón. A képviselő hosszan sorolta a sajtóban, így portálunkon is megjelent számokat, amelyek azt bizonyítják, hogy súlyos százmilliókat fizettek ki a korábbi vezetőknek. A cégek vezetése komoly szakmai munkát igényel, ezeket a vezetőket a versenyszférában sokkal jobban megfizetnék. Felsorolta azt is, hogy a belső szabályzat szerint milyen egyszerű dolgozók kaptak még prémiumot, akiknek részét képezi ez az éves jövedelmüknek.

Pakusza Zoltán (Jobbik) szerint ez egy érdekes játék, ami arról szól, kinek az emberei kaptak nagyobb prémiumot. Amikor nehéz helyzetben van a város, nem kellene prémiumokat osztogatni. Ha valaki jól dolgozik meg kell dicsérni, ha nem ki kell rúgni. Nem lehet azzal védekezni, hogy az előző városvezetés többet fizetett ki.

Tompa Sándor (DK) szerint a miskolciak csak azt látják, hogy jutalmat kaptak egyes vezetők, amit vélhetően a polgármester sem tartott jó dolognak, mert felszólította őket, hogy fizessék vissza. Hangsúlyozta, azt kezdeményezik, álljon fel vizsgálóbizottság, hogy megvizsgálja, ki, mit, miért kapott, és visszafizették-e?

Seresné Horváth Zsuzsanna (Fidesz) szerint csak azért foglalkoznak ezzel, hogy eltereljék a figyelmet a korábbi kifizetésekről, és mert félnek a feljelentések eredményétől. Az indítványnak csak akkor van értelme, ha a 2011. előtti időszakot szeretnék kivizsgálni.

Földesi Norbert (MSZP) szerint nem arról van szó az előterjesztésben, hogy mi volt korábban, hanem azt célozza, hogy mi történt 2011. december 23-án, amikor megszavazták a prémiumokat.

Soós Attila (Fidesz) szerint minden adat a rendelkezésére áll a szocialistáknak. Akkor van prémium, ha teljesítmény van mögötte, ez lehet, hogy nem természetes a korábbi városvezető pártnak. A sajtótájékoztatókon a dolgozók kollektív szerződésében szereplő jutalomról is beszéltek, így most fölösleges azt mondani, hogy csak a nyolc millióról van szó.

Mokrai Mihály (MSZP) szerint a bértömegekről beszélnek, amelyhez a végkielégítést is hozzáadták, amelyet 98 százalékos adó terhelt. Ha nettó béreket számolnának, az beszédes lenne, a mostani vezetők ugyanis többet keresnek, mint a korábbiak.

Kovács László (KDNP) szerint a szocialisták belezavarodtak már a témába. Az egyszerű miskolci azt látja, hogy az új városvezetés kijelentette, elzárták a pénzcsapokat. Jutalomstopot vezettek be a városházán és a holdingban is. A polgármester elzárta a pénzcsapokat, nem folynak ki számolatlanul a pénzek, nincsenek jutalmak. Viszont vannak jogos kifizetések, ha szerződés szerint ez valakinek jár, akár buszsofőr, akár vezető, ezt ki kell fizetni. A bérekre és béren kívüli juttatásokra fordítható összeget kétszáz millióval csökkentették. Megköszönte, hogy a szocialisták vélt visszásságra fel akarják hívni a figyelmet, de jó lett volna, ha korábban is igyekeztek volna így fellépni.

Szabó Sándor (KDNP) szerint hamis és álságos ez az egész vita, a szocialista képviselők jobban tennék, ha mélyen hallgatnának, és meg sem szólalnának. Idézte az egyik lapban megjelent holding közleményt, amely válaszként született a szocialista frakciónak. Felháborítónak nevezte, hogy a korábbi évek osztogatása után a szocialisták megszólalnak.

Kiss János (Fidesz) szerint Földesi Norbert elismerte a múlt bűneit, ezt a meccset nem tudja az MSZP frakció döntetlenre hozni. Mivel a kifizetett jutalmat visszafizették, így ezen az oldalon ez az összeg nulla, míg a másik oldalon nem így van. Akkora morális különbség van a két oldal között, hogy ez abból a szempontból sem lehet nulla-nulla.
 
Simon Gábor (MSZP) szerint ennek az előterjesztésnek egy tárgya van, hogy mi történt a holding igazgatósági ülésén december 23-án, ami nem erről szól, az eltérés a tárgytól, ebben az esetben is közbe kellene avatkoznia a felszólalóknál a polgármesternek. December 23-án nem lehet kiírni a prémiumhoz szükséges teljesítést, amikor már ismertek az adatok. Nem a tulajdonos szavazta meg a jutalmat, hanem a vezetők maguknak.

Kriza Ákos megkérdezte, hol volt a tulajdonosi szemlélet, amikor az előző vezetés elfogadta jutalmazási rendszert.

Pakusza Zoltán (Jobbik) szerint a Fidesz-KDNP és a szocialista frakció van az egyik oldalon, és a miskolciak a másikon, és mindkét frakció megverte a miskolciakat.

Kiss János (Fidesz) szerint azért fizették vissza az összeget a holding-vezetők annak ellenére, hogy ez kifizethető volt, mert a morális értékük alapján felismerték az a jó, ha ezt visszafizetik. Ezt akceptálni kell és fejet hajtani előtte. Ez a vita nem fajulhat oda, hogy akik a város szekerét a sárból kirángatták, azok esetlegesen nekik járó prémiumát valaki célkeresztbe vegye.

Kriza Ákos a vita végén elmondta, a prémiumnak a kifizetéséről akkor születik döntés, amikor egy munkaszerződés alá van írva, abban szerepel milyen százalékú premizálásban részesülhet az illető. A prémiumfeltételek megállapításában valóban csúszás történt, de erről nyilatkozta az FB tag, hogy szigorú feltételek vannak. Azt kérte, hogy jutalom kifizetést, tehát olyan kifizetést, ami hosszútávon nem tervezhető, ne adjanak. Már él egy olyan testület, amelyet létre akarnak hozni a szocialisták a javaslatuk szerint, ez a felügyelő bizottság. Ha az ebben szereplő tagjukat megkérdezték volna, akkor most nem lenne ez a vita. Felelős politikus akkor jelent ki olyat, hogy a holding végrehajtás alatt áll, ha ezzel a város jó hírét, a város hitelét akarja aláásni, ez ugyanis akkora hazugság, hogy „neki lehet támaszkodni”. Ha bármire kíváncsiak, forduljanak ahhoz az emberhez, akit delegáltak a felügyelő bizottságba – tette hozzá.

Felzárkóztatási program

A sürgősségi napirendek között javaslatot tárgyaltak a „Szegregált lakókörnyezetben élők felzárkózását segítő komplex program - TÁMOP-5.3.6-11/1” című pályázat benyújtásáról a képviselők. A pályázat segítségével Miskolc város területén társadalmi felzárkózási programot valósítunk meg. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 150.000.000 Ft összeg elnyerésére nyújtana be pályázatot.
Papp Zsolt, a humán főosztály vezetője a pályázat céljairól beszélt a képviselőknek, amely főleg a tanulás és a munkához segítés köré épül. Szerepel benne az életminőség javítása is.

Jakab Péter (Jobbik) szerint a közgyűlés szégyene ez az előterjesztés. Véleménye szerint pénzpumpa minden költés a cigánytelepekre. A cigányintegráció egy fejőstehén, amikor pedig minden adóforintra szükség lenne.
Benczés Miklós (Fidesz) szerint a szegregátumokban élők számára a kis segítség is nagy segítség. Ez a támogatás valós esélyt adhat embereknek, hogy az életüket jobbá tegyék, így kérte, hogy támogassák az előterjesztést.

Mokrai Mihály (MSZP) örömét fejezte ki, hogy az IVS kapcsán korábban elfogadott programot tovább viszi a városvezetés. Bízik benne, hogy, ha az önhibájukon kívül bajba került emberek kapcsán továbbra is minden lehetőséget megragadnak majd a segítségre, mert ez a társadalom számára is közös érdek. Ebben számíthat a Fidesz-KDNP a szocialista frakció támogatására és segítségére is.

Kovács László (KDNP) szerint nehezen és óvatosan közelíti meg mindenki ezt a témát, abban megköszönte a Jobbik segítségét, hogy a problémát felvetik, azonban megoldást is kell adni, amely nem mehet abba az irányba, ahol egyes népcsoportokat megbélyegeznek. A város hosszú távú jövője annak a függvénye, hogyan tudja kezelni a cigány kisebbséget, ez pedig nem kizárólag Miskolc döntésein fog múlni. A közgyűlési anyagban szereplő program még, ha mérsékelten is, de a megoldás felé indul. A bűnöző cigányokat börtönbe kell zárni, azonban az értelmiséggel meg kell találni az együttműködés lehetőségét.

Pakusza Zoltán (Jobbik)azt kérdezte, ki szegregálja a szegregált városrészekben élőket? Ezek a városrészek kialakulása nem a többségi társadalom problémája csak. A kisebbségnek ugyanolyan oktatási lehetőségeik vannak, mint a többségnek, azonban a legtöbbjük nem akar iskolába járni. Nem akarják a cigányok az integrációt, így fölösleges pumpálni belé a pénzt.
Jakab Péter (Jobbik) szerint a cigányság csak az erőt tiszteli, a gyengeséget pedig megveti. Amíg az önkormányzat nem mutat erőt, addig úgy tekintik, hogy minden pénzt el kell venni, és nem kell érte tenni semmit. Az erő mutatása alatt nem erőszakot ért, hanem szigorú rendeleteket, csendőrséget, önfenntartó börtönöket.

Földesi Norbert (MSZP) szerint a pályázat nem arról szól, mint amiről a hozzászólok beszéltek. Egy száz százalékosan támogatott pályázatról van szó, amit mindenképpen érdemes Miskolcnak kihasználni annak érdekében, hogy legalább egy kis segítséget nyújtson. Ezt a programot eldobni kár lenne.
Varga Gergő (DK) elmondta, felháborítja, ami a közgyűlésben folyik, nem hivatott ez a fórum arra, hogy véleményt mondjon a cigányságról. Húsz év „politikai töketlenségét” nem lehet agresszióval megoldani.

Váradi Gábor, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, számukra is ugyanúgy fontos Miskolc, mint bárki más számára. Felhívta a figyelmet, hogy ez városfejlesztési támogatás, amivel Miskolc is jól jár. Nem pénzt fognak osztogatni, hanem lehetőséget, ami nem csak a cigány lakosságot érinti. Véleménye szerint a cigányság már megtanult tárgyalni, a másik oldalon vannak olyanok, akik még nem.

kozgyules-120322ml_18.jpg

Pénzmaradvány

A sürgősségi előterjesztések közül következőként tárgyalta a képviselőtestület a javaslatot a Közgyűlés 11-27/2325/2012. számú határozatának módosítására (vis maior pályázat kapcsán maradványértékről történő lemondás) A módosítás a határozatban megjelölt összeget érinti, tekintettel a Magyar Államkincstár által megküldött hiánypótlási felhívására. A módosításra azért van szükség, hogy a le nem hívott maradvány összeg a vis maior alapba visszatölthető legyen. A 3 569 300,-Ft-ról történő lemondással Miskolc anyagi hátrányt nem szenved, a benyújtott számlák alapján a lehívott támogatási összegnél magasabb támogatás nem igényelhető.

Intézkedések az ÁSZ-jelentés után

Következő sürgősségi napirendként az Állami Számvevőszék jelentéséhez kapcsolódó intézkedési tervet tárgyalta a grémium. Kriza Ákos megjegyezte, reméli, ilyen felelőtlen gazdaságpolitika a jövőben nem lesz Miskolcon, mint az előző két ciklusban volt.
Farkasné Hadházy Ildikó a pénzügyi osztály vezetője elmondta, a vizsgálati jelentés főbb megállapításai nagyon elkeserítő képet festettek, évente ötmilliárd fölötti eladósodásról volt szó. Véleménye szerint az intézkedési tervek biztosítani fogják a működéshez az egyensúlyt és a fejlesztésekhez a forrást.
Kiss János szerint ez az előterjesztés rendben van, és az ÁSZ is rendben elfogadta a tervet. A számvevőszék jelentéséből kiderül, hogy az adósságnövekedésben nagy fordulat állt be, a várható növekedés 1.2 milliárd forint, ellentétben a korábbi 5.5-el.

Óvodafejlesztések

A sürgősségi előterjesztések közt két összekapcsolódó anyag következett. Az első javaslat „Bársony János úti tagóvoda infrastrukturális fejlesztése-ÉMOP- 4.3.1/A-11” című pályázat benyújtására. A közoktatási intézmények szervezeti keretei között működő óvodai feladatellátási helyek férőhelybövítése és célirányos beruházásainak (infrastruktúra- és eszközfejlesztés) támogatása és annak fenntartása a minőségi nevelés megteremtése érdekében az Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretében „Nevelési intézmények fejlesztése” címmel pályázati felhívás jelent meg. Kiemelt cél az óvodai férőhelyszám bővítése, valamint a hiányzó kapacitások pótlása, ezért kapacitásbővítést l új kapacitás-létrehozás! (minimum 20 fő befogadására alkalmas, MSZ 24203-1 szabvány szerinti új óvodai csoportszoba(k) kialakítását) eredményező fejlesztések támogathatóak. Óvodai feladatellátási hely felújítására, korszerűsítésére, kizárólag kapacitásbővítés megvalósítása mellett nyílik lehetőség.
Másodikként a „Brunszvik Teréz tagóvoda infrastrukturális fejlesztése- ÉMOP -4.3.1/A-11” című pályázat benyújtására vonatkozó javaslatot tárgyalták.

Miskolci kedvezménykártya

Tájékoztatót kaptak a képviselők a március 1-jén bevezetett miskolci kedvezménykártya kapcsán.
A téma vitájában Tompa Sándor (DK) arról szólt, ilyen gyors és korrekt tájékoztatást szeretnének kapni más a holdingot érintő ügyekben is.

Kovács László (KDNP) örömét fejezte ki, hogy máris ilyen sokan igényelték a kártyát. Ez nem az egyik, vagy a másik oldal kártyája, hanem a miskolciak kártyája.
Földesi Norbert (MSZP) értetlenségét fejezte ki, hogy, ha az előző kártya veszteséges volt az önkormányzat számára, akkor ez vajon nem az?
Soós Attila (Fidesz) szerint a hatalmi gőg még mindig nem fogyott el, a szocialisták úgy gratulálnak, hogy közben gúnyolódnak. Haszon úgy teremtődhet véleményük szerint, ha nem egy szocialista politikus zsebébe vándorol. Hasznos, ha a városé, ha több marad a miskolciak zsebében.

Molnár Péter (KDNP) szerint méltatlan, ami a MiskolcPONT rendszer kapcsán kialakult. Látszik, hogy ez sikeres, a miskolciak dicsérik és várakozással tekintenek elébe. Egy nagy miskolci sikerként lehetne értékelni, olyan innovációt fognak hamarosan a turisztikai kft-nél bejelenteni, amely erősíteni fogja a lokálpatriotizmust.
Mokrai Mihály (MSZP) szerint be kell látni, hogy mind a két kártya veszteséget termel. Ebből nem fejlődni a gazdaság, a lokálpatriotizmust erősítheti.

Kiss János (Fidesz) szerint savanyú az ellenzék számára, hogy van egy ilyen látványos siker. Egy március elsején indított rendszerről nem lehet mérleget vonni 22-én, majd az év végén már látható lesz, hogy termel-e veszteséget és mennyit. A haszon a 12 ezer ember zsebében van, akik a kártyát igényelték, tette hozzá.
Simon Gábor (MSZP) szerint belecsúsztak, hogy összehasonlítják a két kártyát. Jelenleg az új kártya két helyen ad kedvezményt ellentétben a korábbival, amely kétszáz helyen adott. Természetes, hogy aki igénybe veszi a bérletvásárlásnál, azok számára ez kedvezmény.

Czinkné Sztán Anikó a vita végén elmondta, a város hasznát nagyon egyszerűen meg lehet fogalmazni: nem egy külső céghez folyik be a nyereség. A kártyából korábban 80 milliós bevételkiesése lett az önkormányzati cégeknek, míg a külső cég 47 milliót nyert rajta. Három hét után komolytalan lenne beszámolni a gazdasági eredményekről, de ezt rendszeresen meg fogják tenni. Más városokban az a tapasztalat, hogy a közvetlen kedvezmény rendszer nem jó, nem marad pénz a rendszerben, ami mozgatná, és ezért mindenhol átalakítják pontgyűjtő kártyává. A miskolci rendszer két lábon áll, kedvezményt is ad és pontot is lehet gyűjteni vele, ebben újszerű. A boltban, ahol a pontok levásárolhatók lesznek majd kifejezetten helyi termékeket szeretnének forgalmazni. Azzal, hogy a kistérséget bevonják biztosítják, hogy az ott élők is beléphessenek a rendszerbe, de a miskolciak is élhetnek a kártyájukkal a város határain túl is.


Hídrekonstrukciók

Beszámoló került a grémium elé a város közúti és gyalogos hídjainak rekonstrukciójára vonatkozó intézkedési terv múlt évi végrehajtásáról. A múlt évi költségvetésben biztosított, hat millió forint felhasználásával, az idei évre ütemezett hídfelújítások előkészítéseként a Nagyváthy János u.- i közúti híd, a Lillafüredi autóbusz végállomási közúti híd, a Fagyöngy utcai közúti híd, az Árok utcai közúti híd, és az Erzsébet királyné utcai közúti híd kiviteli tervei készültek el.

kozgyules-120322ml_03.jpg


IVS-projektek

Beszámolót tárgyalnak az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében megvalósuló projektek előrehaladásáról is. Az eddig elkészült projektelemek között szerepel az Erzsébet tér rekonstrukciója, a Szinva parti sétány kiépítése, sétány kialakítása az Uitz-Kálvin utcán, zöldterületek rehabilitációja, térfigyelő rendszer létesítése a belvárosban és a történelmi Avason, a Dayka-híd építése, a Malomszög u. kiszélesítése, a Nyugati kapcsolat javítása, a Kiss Ernő utca folytatásának kiépítése. Ugyanígy az avasi temető kerítésének építése, a Kossuth utcai református templom homlokzat-felújítása, a belvárosban gazdasági célú helyiségek, ingatlanok felújítása.

Kivitelezés alatt álló projektelem a Városháza épületegyüttesének komplex rekonstrukciója, és előkészítés alatt van a Patak utcai mélygarázs építése, valamint a mélygarázs fölötti tér közterület-fejlesztése.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő szerint az elmúlt évek fejlesztéseinek kritikán aluli a kivitelezése, a városrehabilitációs fejlesztések további rehabilitációra szorulnak. A képviselő szerint az is érthetetlen, hogy valamennyi ilyen kivitelezést egyetlen helyi cég nyert el. A képviselő kiemelte, a töredező burkolatok és más hibák miatti költségeket ne a miskolciakra terheljék, érvényesítsenek kötbért, felelősségre vonást.  Nánási-Kocsis Norbert (Fidesz) képviselő "az MSZP-s ámokfutás megvalósulásának" nevezte a véleménye szerint átgondolatlan fejlesztéseket, melyek közül mások mellett kiemelte például a "sörpadokkal ellátott" Erzsébet teret, ahol "azok is fürdőznek akik nem akarnak", vagy az átépített Városházát, amely négyszer lett áttervezve, és nagyon sokaknak nem tetszik. A képviselő szólt a sétálóutca homlokzat-felújításairól is, amelyek mögött elhanyagolt állapotban hagyták a kapuljakat, s több korábban kezdett beruházással kapcsolatban kiemelte: zsákutcába került az új városvezetés, hiszen ezek nem mindig hasznosak, viszont jelen állapotban már annyiba kerülne őket visszacsinálni is, mint megvalósítani. - Ránk maradt az elrontott közterek kijavítása is, ezeket a hibákat a jövőben nem szabad elkövetni, ettől jobban is fel lehet használni a város pénzét - hangsúlyozta Nánási-Kocsis Norbert.
 
Simon Gábor (MSZP) képviselő szerint "annak van joga kritizálni, aki már letett valamit az asztalra". Mint mondta, arról kellene számot adni, mi lesz az IVS II. ütemében tervezett projektekkel, amelyeken nagyon sokat dolgoztak a szakemberek. Számtalan építési engedéllyel is rendelkeznek - kósza hírek ugyanakkor arról szólnak, hogy esetleg el kell felejteni a kidolgozott projekteket, új pályázatok lesznek, új forrásokkal, feltételekkel, s újra döntenie kell a városnak, mire akar pályázni. Simon Gábor egyetértett azzal, hogy a beruházásoknál voltak minőségi problémák - mint mondta, ennek ellenőrzésére, kezelésére megvannak a műszaki szakemberek, indokolt esetben meg kell követelni a garanciális javításokat. Ez semmit nem von le a fejlesztések jelentőségéből.
 
Tompa Sándor (DK) képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy jelen esetben egy beszámolót tárgyalnak a megvalósult fejlesztésekről, amelyet maga a polgármester is elfogadásra javasol. A Fidesz-KDNP frakciók nem nyújtottak be módosító indítványt az anyaghoz, vannak olyan kritizált projektek, amelyek közbeszerzése már az új városvezetés idején történt.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető elmondta, véleménye szerint semmi kifogásolni való nincs abban, ha egy szakmai beszámoló vitája során kritikai észrevételek hangzanak el. 
Fedor Vilmos (MSZP) képviselő olyan beruházásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a múlt értékeinek megóvására, művészeti értékek kiemelésére szolgáltak. Mint mondta, a tervezést, kivitelezést az elmúlt ciklusban sem a képviselők végezték, ők csupán a döntéseket hozták, neki személy szerint is gyakran voltak ezzel kapcsolatos kifogásai, a fejlesztési elképzelések a város érdekeit, az értékek megóvását szolgálták. 

Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás

A helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló rendelet előírja, hogy az önkormányzatnak önrészt szükséges biztosítani a pályázat benyújtása esetén. Az önkormányzat idei költségvetésében, az intézményi támogatáson felül a közművelődési érdekeltségnövelő pályázathoz egymillió forintos önrészt biztosít, ezzel együtt vállalja, hogy a pályázat eredményessége esetén, az elnyert összeget a közművelődési intézmények rendelkezésére bocsátja. Az előterjesztés a város 2012 évi pályázatának benyújtására tesz javaslatot, lehetőséget biztosítva így a közművelődési intézményeknek külső források igénybevételére.
Ugyanígy, a város l ,5 millió forintos önrészt biztosít a könyvtári érdekeltségnövelő pályázathoz is idei költségvetésében, az intézményi támogatáson felül ezzel együtt vállalja, hogy a pályázat eredményessége esetén, az elnyert összeget a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ rendelkezésére bocsátja.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő hozzászólásában elmondta: támogatják az előterjesztést, azt, hogy a könyvtári állomány gyarapodjon. - Ugyanakkor tisztelettel kérjük a könyvtár vezetését, hogy az új könyvek rendelésénél legyenek tekintettel az olvasottsági mutatókra, és a különböző, Kertész Ákos-féle magyargyűlölők helyett Wass Albert, Márai Sándor, vagy éppen Szőke István Attila köteteit részesítsék előnyben - fogalmazott a képviselő.

Közoktatási terv

Miskolc 2007-2013. évekre szóló, Közoktatási, Feladat-ellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervének felülvizsgálata is napirendre került. A közoktatási törvény előírja, hogy a helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési- és fejlesztési tervet készíteni.

Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési tervet, s tartalmaznia kell: milyen módon látja el az önkormányzat a kötelező feladatait - s milyen nem kötelező feladatokat kíván ellátni - az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, valamint a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket is.

A Közoktatási törvény ide vonatkozó bekezdésében foglaltak szerint a fenntartó kétévenként értékeli az intézkedési tervet és szükség szerint felülvizsgálja. Az értékelés lehetőséget ad arra, hogy az eltelt időszak alatti változásokat beépítsék az intézkedési tervbe.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető megköszönte a készítőknek, előterjesztőknek, az alapos, pontos szakmai anyagot, ami a közgyűlés elé került. A szakpolitikus fontos célként emelte ki, hogy az oktatásban megalapozott, felelősségteljes döntések szülessenek az elkövetkező időszakban - ehhez pedig megalapozott szakmai anyagokra, ezek átbeszélésére, áttekintésére van szükség. Ezt szeretnék elősegíteni a nemrégiben létrejött oktatási kerekasztal tevékenységével is. Mint Molnár Péter fogalmazott, Miskolcon hagyományosan magas színvonalú az oktatás, és hatalmas értéke a városnak az a sokszínűség is, amit például a történelmi egyházak szerepe, bekapcsolódása jelent ezen a területen.

Molnár Péter az eredmények közül kiemelte a Herman Ottó Gimnázium sikereit - az intézmény minden országos statisztikában kiemelkedő helyet foglal el. Az oktatás stratégiai fontosságát jelzi a Bosch szerepvállalása is. - A fenntartó felelőssége, hogy minden fontos tényezőt szem előtt tartson a döntéseinél - úgy a demográfiai helyzetet, mint a munkaerőpicai igényeket vagy éppen a gazdasági folyamatokat. - Ez az anyag nagyon fontos alapvetéseket tartalmaz, ezért támogatjuk az elfogadását - hangoztatta a frakcióvezető. 
 
Tompa Sándor (DK) képviselő annak a véleményének adott hangot: senki nem vitatja, hogy Miskolc iskolaváros, ezt azonban hamarosan múlt időbe kell tenni, hiszen elkerül a várostól az intézmények fenntartása. A képviselő szerint így "üres légtérben" fogadnak el bármiféle oktatási ütemtervet, hiszen hamarosan semmifelé ráhatásuk, befolyásuk nem lesz az oktatási intézmények működésére.
 
Pakusza Zoltán (Jobbik) képviselő ugyancsak annak a rögzítését hiányolta az anyagból, hogy a jövőben az állam vagy az önkormányzat irányítja-e majd az intézményeket. A képviselő szerint a szavak szintjén már megfogalmazódott, hogy a város szeretné majd visszabérelni az oktatás intézményeit - kérdezte, miért nem került írásba, hogy van a városnak ilyen irányú szándéka.
Pakusza Zoltán aggodalmát fejezte ki, hogy az anyagban feltüntetett racionalizálás, költséghatékonyság elbocsátásokkal fog járni, majd kiemelte: Miskolcon demográfiai karasztrófa van, a jól képzett munkaerő elvándorol, helyettük sok esetben lumpen elemek települnek be - ebből a folyamatból a város nem jöhet ki jól, s az oktatásra is kihatással lesz.
A képviselő arról is szólt, hogy a vidéki egyetemek közül a miskolci kapta a legkisebb támogatást, s ha ott visszaszorul az oktatás színvonala, az magával fogja rántani az iskolai, középiskolal képzést is. Pakusza Zoltán annak véleményének adott hangot, a fő problémák abból erednek, hogy nincs elég pénz a megfelelő oktatásra.
 
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető reagálásában leszögezte: ha bizonyos fenntartói feladatok át is kerülnek a közeljövőben a kormányhivatalokhoz, az intézményeket senki nem viszi el innen. Továbbra is a miskolci gyerekek tanulnak bennük, a miskolci kulturális élet részei lesznek. - Ennek az anyagnak az elkészítése törvényi kötelezettségünk volt. Nem egyszerűen kipipáltunk egy feladatot, nagyon magas színvonalú anyag készült - emelte ki a frakcióvezető, aki szerint még nem születtek meg az új közoktatási törvény végrehajtási rendeletei ahhoz, hogy szakmailag alapos, felelős döntést hozzanak róla, milyen módon kíván az önkormányzat részt venni az oktatási intézmények működtetésében a jövőben.

Kiss Gábor alpolgármester ugyancsak annak a véleményének adott hangot, hogy nem kérdés: a városnak a továbbiakban is lesz ráhatása az intézmények működtetésére, egy-egy döntési kompetencia átkerülése nem jelenti azt, hogy minden ilyen lehetősége megszűnik. - A maximális lehetőségeket kell megtalálnunk, ennek a kereteit megalkotnunk, hogy ezt el tudjuk érni - emelte ki Kiss Gábor, aki szerint ki kell használni, hogy most még van lehetőség olyan struktúrát kialakítani ami megfelel a város igényeinek. Van lehetőség ésszerűsítésre a szakképzési rendszerben, és olyan művészeti képzést létrehozni, amely a későbbiekben is fennmarad. 

Színház alapító okirat-módosítás

A közgyűlés januári, rendkívüli ülésén döntött a Miskolci Nemzeti Színház, mint intézmény megszüntetéséről, valamint az előadó­művészeti feladatok további ellátása érdekében, nonprofit gazdasági társaság megalapításáról.
A gazdasági társaság bejegyzése folyamatban van, a Miskolci Törvényszék Cégbírósága 2012. február 27-i végzésében hiánypótlást rendelt el, ezért szükséges az Alapító Okirat módosítása.

A Cégbíróság hiánypótlást előíró végzése érintette a társaság színházi, illetve a nem közhasznú tevékenységével kapcsolatos feladatok pontosítását, az ügyvezetés és a felügyelő-bizottság véleményének kikérésére vonatkozó eljárás pontosítását, valamint a felügyelő-bizottság határozatképességének szabályozását.

Közterületek elnevezése

Nem hozott vitát a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet között létrejött, ellátási szerződés módosításáról, ingatlan bérbeadásáról szóló előterjesztés, majd közterületek névváltoztatása került napirendre. A javaslat szerint ez több városrészt érintene. Egy görömbölyi terület az Ág utca nevet kapná, a Kenderföldi lakótelep egyik közterülete ezután az „Otthon tér” nevet viselné. Egy bodótetői terület az előterjesztés szerint a Bandzsalgó utca elnevezést kapja majd.

Jakab Péter (Jobbik) képviselő elmondta. frakciójuk támogatja a kezdeményezett névváltoztatásokat, illetve névadásokat, a Kilián lakótelep vonatkozásában azonban lenne két megjegyzése. - Egyrészt szeretném, ha a most elnevezésre kerülő Otthon tér, nem csak a nevében lenne úgymond "otthonos", de a valóságban is. És nem azon csavargók számára, akik nap, mint nap életvitelszerűen használják a teret, hanem azon családok számára, akik szeretnék úgy eltölteni ott a szabadidejüket, hogy nem lépnek emberi ürülékbe - fogalmazott Jakab Péter, aki arról is szólt: az elmúlt napokban több lakóval megosztotta a hírt, miszerint a Kenderföld lakótelepen lesz Otthon tér.
 
- A legtöbben nemes egyszerűséggel rácsodálkoztak erre, mondván, hogy miért mondom én ezt nekik, mikor ők a Kilián lakótelepen élnek, és elképzelésük sincs arról, hol is lehet az a Kenderföld lakótelep - hangoztatta a képviselő.
A jobbikos politikus kifejtette: ha egy jelenleg hatályos elnevezés ennyire idegen a helyeik számára, akkor el kellene gondolkozni, érdemes-e a hivatalos szóhasználatban, valamint a helyi lapok hasábjain állandóan erőltetni a Kenderföld illetve az Előhegy elnevezést - akkor, ha az említett lakótelepeket mindenki csak Kilián-Északnak és Kilián-Délnek nevezi. - Én személy szerint javaslom, hogy a jövőben a Kenderföld és az Előhegy lakótelep kapja vissza a lakosság által használt Kilián-Észak és Kilián-Dél elnevezést - hangsúlyozta Jakab Péter.

Bartha György (MSZP) képviselő úgy fogalmazott: lakossági kezdeményezést kíván indítani annak érdekében, hogy a területet arról a Kilián Györgyről nevezzék el, aki a 18-19 század fordulójának egyik legjelentősebb könyvgyűjtője, könyvkerekedője volt. A politikus szerint némileg ezzel is orvosolni lehetne azt a káoszt, ami a rendszerváltozás környéki, közterületi névváltoztatások kapcsán alakult ki.

Rostás László főépítész a témával kapcsolatos zárszavában egyebek mellett elmondta: konkrét hibák és tévedések is vannak a közterületi elnevezésekkel kapcsolatban, amelyeket orvosolni kell. Annak idején ugyanis, amikor 1991-ben döntés született a Kilián lakótelep elnevezéséről, akkor a Dél-Kilián a Kelenföld elnevezést kapta, amelyből elírás következtében lett Kenderföd.

12.10
Közbeszerzés

Miskolc intézményeinek helyben központosított beszerzéseiről, és közbeszerzéseiről szóló önkormányzati rendelet módosítása került harmadikként napirendre. E szerint a helyben központosított közbeszerzési rendszer alkalmazása a gyakorlatban nem változik, az egyes eljárási cselekményeket továbbra is a Beszerző Szervezetként közreműködő Miskolc Holding Zrt. és a teljesítésbe bevont Matrix Audit Kft. végzi el.

Ellenzéki képviselők - Mokrai Mihály (MSZP), Simon Gábor (MSZP) - szerint a mostani módosítás azt a célt szolgálja, hogy a közgyűlés tagjainak és szakbizottságának ne legyen betekintésük a közbeszerzésekbe,"el lehessen dugni" a képiselők elől a közbeszerzési eljárásokat. Mokrai Mihály annak a véleményének adott hangot, "ez beleillik abba a demokrácia-ellenes folyamatba", amit a képviselői megszólalások korlátozása is jelez.

Soós Attila (Fidesz) képviselő elmondta, nem a lényegtelen dolgokról, a "bürokratikus változásokról" kell beszélni. Azt szeretnék, hogy a közbeszerzéseknél minél több miskolci cég rúghasson labdába, mindenki számára adott a lehetőség. A képviselő az ellenzéki politikusokat is kérte, ha tudnak olyan helyi vállalkozásokról, amelyek eséllyel pályázhatnak, hívják fel a figyelmüket a lehetőségre. - Mi azt tartjuk fontosnak, ami a város fejlődését, az itt élők boldogulását szolgálja, nem a bürokratikus tényezőket - emelte ki Soós Attila.

Kiss János (Fidesz) frakcióvezető a közbeszerzési eljárás működési rendjét ismertette. Mint mondta, szakmai bíráló bizottságok hozzák majd a döntéseket, öt taggal, minden fontos pénzügyi-gazdasági szakterületről, inkorrekt eleve azt feltételezni, hogy ezek a polgármester akarata szerint döntenek, illetve véleményeznek. - Az ezt sugalmazó csúsztatásokat innen is vissza kell utasítanunk. A bizottságok törvény előtti felelősséggel tartoznak azért a véleményért, amit megfogalmaznak - mondta el a frakcióvezető, kiemelve, hogy a közgyűlés tagjai betekintési joggal rendelkeznek a közbeszerzési dokumentációkba, semmi nem lesz titkos.

kozgyules-120322ml_05.jpg

A lakások bérletéről

Ezt követően a lakások bérletéről szóló 2006-os önkormányzati rendelet módosításáról is tárgyalt a közgyűlés. A módosítási javaslatok között szerepel - többek között - a lakáspályázatok feltételrendszerének korrigálása, bérleti díj-kedvezmény biztosítása, valamint az életveszély miatti, ideiglenes elhelyezés szabályainak rögzítése is.

Az önkormányzati lakásokat, a közgyűlés döntése értelmében, elsősorban pályázat útján kell bérbe adni. A pályázati feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az egyes lakástípusoknál melyik az a potenciális bérlői kör, amely képes fenntartani a lakásokat. A rendelet eddig is tartalmazott jövedelemhatárokat, ezeket korrigálja – s részben szigorítja - a mostani módosítás. Cél, hogy olyan bérlők kerüljenek a költségelvű, illetve piaci alapon bérbe adandó lakásokba, akik fenn is tudják tartani azokat. A jövedelemhatárok, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét alapul véve, százalékos arányban kerülnek meghatározásra.

Az elmúlt időszakban sajnálatos módon megnőtt az olyan természeti, és egyéb katasztrófák száma, ahol az önkormányzatnak kellett a tulajdonosok ideiglenes elhelyezéséről gondoskodnia. Ez, a kialakult gyakorlat szerint három hónapos időtartamra szól, ez alatt az idő alatt az elhelyezett személynek kell viselnie a lakás bérleti díját, és a fenntartási költségeit. Az elhelyezés meghosszabbítható, legfeljebb egy éves, határozott időtartamig. Ez a gyakorlat is most kerülne részleteiben szabályozásra, a rendeletben.

Elsősorban a Miskolcon lévő cégek önkormányzati lakáshoz juttatásának egyik formája lehetne az egyszeres bérlő-kiválasztási jog, valamint a bérlőkijelölési jog megszerzésének lehetősége, amelyre más városok lakásgazdálkodásában már van példa. Ennek gazdaságélénkítő hatása is volna - a már itt lévő, vagy letelepedésüket tervező cégek vezetői, munkavállalói igényeit is szolgálná a módosítás azzal, hogy elősegítené lakáshoz jutásukat. Az előterjesztés szerint, város fejlesztése érdekében, bizonyos esetekben a bérbeadó kezdeményezésére is sor kerülhet cserelakás biztosítására. Ilyenkor a meglévő üres lakásállományból kell cserelakást biztosítani, így előfordulhat, hogy eltérő, általában magasabb komfortfokozatú vagy több szobából álló lakást adnak bérbe.

A jelenlegi szabályozás szerint ilyen esetben a bérlőnek különbözetet kellene fizetnie - amit esetleg nem tud vállalni - viszont a magasabb bérleti díjat, jövedelme alapján, tudná fizetni. Éppen ezért az önkormányzat érdekkörében felmerülő elhelyezések esetében az előterjesztés javaslatot tesz arra, hogy a bérlő mentesüljön a térítési díj különbözet fizetése alól. Ez a módosítás a városfejlesztési projektek sikeresebb végrehajtását is elősegítheti. 

Napirend előtt

Napirend előtt Kriza Ákos polgármester egyebek mellett szólt a március 15-i, ünnepi megemlékezésekről. Köszönetet mondott a szervezőknek, mindazoknak, akik részt vettek a rendezvényeken, s kiemelte az összefogás jelentőségét, mozgósító erejét.
Kriza Ákos azt is elmondta, minden nehézség, akadályoztatás ellenére, hamarosan új villamosai lesznek Miskolcnak, s ezzel új korszak kezdődik a városi közlekedés történetében.

A polgármester kérte, minél többen szavazzanak az ú villamosok színéről - használják ki a lehetőséget, hogy erről a miskolciak dönthetnek – majd jelezte, hogy idén is megismétlik a múlt évi, Tavaszi szél elnevezésű, sikeres takarítási akciót – ezúttal a Kis-Avas közterületeit tisztítják meg.

varaljai_1.jpg

Az ülésen esküt tett Váraljai Zoltán, az önkormányzat Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport szakbizottságának új, külsős tagja is. Ő Papp Zsoltot váltja a poszton, aki lemondott bizottsági tagságáról, mivel nemrégiben kinevezték a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetőjévé.

Zárt ülés

Ezt követően előrehozott, zárt ülés tartott a képviselő testület. 

Sürgősségi előterjesztések

Elsőként sürgősségi indítványok napirendre tűzéséről tárgyalt a közgyűlés. Ezek között szerepelt ÉMOP-pályázatok benyújtása, a Bársony János és a Brunszvik Teréz tagóvodák infrastrukturális fejlesztéséhez, lemondás vis maior támogatással megvalósított projekt le nem hívott maradványösszegéről. Sürgősséggel került a közgyűlés elé a miskolci önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal ez évi,
Közbeszerzési Tervének jóváhagyására, valamint a "Szegregált lakókörnyezetben élők felzárkózását segítő komplex program pályázat benyújtására irányuló javaslat. A sürgősségi indítványok között szerepelt a beszámoló a Miskolc Pont kártyáról, valamint az Ifjúsági, Kulturális, Turisztikai és Sport bizottság tagjának lemondása, új tag választása is. 

Ugyancsak sürgősséggel tűzik napirendre az MSZP-frakció a „Miskolc Holding Zrt.-t érintő hírek tisztázására és a felelősség megállapítására” vonatkozó javaslatát, az egyes holdingos vezetők jutalmazásával kapcsolatban, illetve banki biztosíték nyújtását, hitelfelvételhez.

Sz. S.

kozgyules_120322_ml_1.jpg


Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

  • 2012-04-26 07:42

    lényeglátó

    Férjhez megy a cigány jány! mivel "dobják" fel a putrit? Perzsa szőnyeggel! Kérő úgy is lesüti a szemét! No ilyen a díszburkolat, a düledező házak, húgyszagú kapualjakkal!

Miskolc TV mai műsora

2020-02-17 (Hétfő)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!