MiNap Online

Szeptemberben a Soltész Nagy Kálmán utcán kezdődött először élesben meg a megállóépítés (ekkor már túl voltunk a Selyemréti megálló megépítésén, a polgármesteri bejárást követő hibajavításokon, és a tanulságok levonásán). Ezt követően még idén ősszel a Malomszög utcán, a Szent Anna téren, a Thököly utcán, a Balázs Győző téren, a Gyula utcán, az Újgyőri főtéren és az Újgyőri piacon kezdték el a beállók építését. Eredetileg a projektigazgatóság úgy tervezte, hogy a Károly utcán leállnak az építkezéssel, ám ez végül technikai okok miatt tavaszra tolódott, helyette kezdték el a főtérit, a kedvező időjárás miatt pedig még a piacon is belevágtak a munkákba. Mostanra pedig már a betonszerkezet körvonalazódik minden említett helyen.

Juhász- Nagy Balázs, a megállók kapcsán mindig azt hangsúlyozza, hogy a villamospálya nemcsak a sín és felsővezeték, hanem egy olyan léptékű műtárgy, ami városépítészetileg is komoly befolyásoló tényező, mivel a pálya a várost és a főutcát is átszeli, és a város gerincét is alkotja egyben. 

– Olyan egységes megállósor kialakításában gondolkoztunk, mely akár egy kimondott jellegzetessége is lehet a jövőben Miskolcnak. Ahogy végighaladunk a villamospálya mellett, városrészenként más-és más benyomások érnek minket. Erre szerettünk volna ráerősíteni azokkal az egyediségekkel, melyeket minden egyes megállóba beépítettünk.– hangsúlyozta Juhász-Nagy Balázs. (A cikk szerzője annak idején éppen a sajátságok miatt kezdte a megállósort „egyedien egységes” jelzővel definiálni).

Mint a tervező mondja, minden megállónak – akár a városrésznek, melyen az építmény található – más és más története van, ennek ellenére „csupán” három várostörténeti megállót láthatunk majd Európa leghosszabb főútján végigmenve. 

– A Szent Anna téren egy várostörténeti megálló lesz, aminek apropója, hogy a régi Miskolcnak ez volt az első villamos végállomása. A DVTK stadion megállója adta magát, itt a csapatunk történetét kívánjuk képekben bemutatni, míg a Diósgyőri várnál vártörténeti megállót hozunk létre – meséli Juhász-Nagy Balázs.

A köztes területeken az adott térség, városrész hangulata dominál a megálló egyediségeként.

– Így például a Győri kapu megállóiban a beton, a panelek miatt, Bükk lábánál lévő megállókban a természet közelsége, a vár megállóiban a kőfal és így tovább – teszi hozzá a tervező.

Juhász-Nagy Balázsnak – saját bevallása szerint – a DVTK megálló, a Thököly utca üvegmozaikos megállója, illetve a Balázs Győző téri üvegbeton-falú megálló a kedvence, a legelső a csapat miatt, a többi pedig egyedi esztétikája miatt (Az üvegbeton tervezője Losonczi Áron, egyébként a közelmúltban Gábor Dénes-díjat kapott egyedi találmánya miatt, melyet már a világ számtalan pontján alkalmaznak sikerrel).

Megálló felépítmény egyedül a belvárosi megállókban és a vadgyári hurokban nem lesz, ám a megállójelző tábla, és a hamarosan telepítendő modern technológia ezeken a helyeken is telepítve lesz.

– A belvárosi megállók nagyon nagy utasforgalmat bonyolítanak le így az utca már eleve adott szűk keresztmetszetét nem lett volna szerencsés tovább szűkíteni. Másrészt pedig attól is féltünk, hogy ha itt is elkészülnének a beállók, úgy kitakarnák azok a védett történelmi épületeket – tette hozzá Juhász-Nagy Balázs. A vasgyári hurokban pedig – mondja a tervező – annyi keskenyek voltak a peronok, hogy nem fér el úgy a felépítmény, hogy a megállók akadálymentesen is használhatók legyenek.