MiNap Online

Az olvasás népszerűsítése, és egy emberibb jövő érdekében 24 órás felolvasást szerveznek változatos programokkal az Ünnepi Könyvhét előzeteseként a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban.A felolvasásra várnak minden jelentkezőt, aki kedvet érez ahhoz, hogy 10-15 percben felolvasson kedvenc verseiből, novellájából, regényéből, akár idegen nyelven is, akár egymásnak adva a szót, saját verset, novellát, részletet neves szerzők, alkotók műveiről saját véleményt, saját szavakkal. Pajzán mesét, horrorstoryt –az éjszaka leple alatt, kizárólag éjfél után. De várnak mindenkit a közönség soraiba is, neves írók, zenészek, politikusok, közéleti személyiségek is olvasnak majd fel. A felolvasás május 30-án, 15 órakor kezdődik és május 31-e 15 óráig tart. A könyvtár szolgáltatásait éjszaka is igénybe lehet majd venni zen a napon. Május 15-én 20 órától a Számadó Zenekar táncházára, 24 órától a The Hot Road Rockabilly Band koncertjére várják az érdeklődőket a rendezvény keretében. Május 31-én, szombaton délelőtt kézműves foglalkozással várják a kicsiket, 15 órakor Levente Péter zárja a 24 órás olvasásfolyamot, majd 16 órától műsort is ad. A részletekről a 46/503-120-as számon, és a felolvasas@rfmlib.hu e-mail címen lehet érdeklődni.és szeretettel várnak a szervezők!

Emléműsorral és koszorúzással emlékeztek ma Móra Ferencre az Avason. Az író sokszor megfordult Miskolcon a múlt század első harmadában - általában Leszih Andor vagy Marjalaki Kiss Lajos meghívására  - s gyakran járt az egyik avasi pincében is. videótár

Bartók Béla művei mellett szláv zeneszerzők alkotásai hallhatók az idén a 8. „Bartók + szlávok” Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon, amelynek műsorát ma ismertette Bátor Tamás ügyvezető igazgató (fotónkon középen) a Miskolci Színházban.

Sárospatak, Szent Erzsébet szülővárosa idén is gazdag programmal emlékezett a város leghíresebb szülöttére pünkösd idején. A kétnapos rendezvénysorozat részeként vasárnap kosztümös, jelmezes felvonulással idézték fel a királyleány korát és életét. Árpád-házi Szent Erzsébet emlékét tizenhatodik alkalommal elevenítik fel a sárospatakiak.

Május 13-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus, festő, Miskolc művészeti, társadalmi életének egyik meghatározó személyisége. Sajószentpéteren született, édesapját korán elveszítette. 1947-ben került Budapestre, a Derkovits Kollégiumban Kmetty János és Koffán Károly indították el pályáján, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Pór Bertalan, Hincz Gyula, és Szőnyi István voltak mesterei.

Lassan egy évtizedes lesz a Miskolci Operafesztivál – 2010-ben a Bartók + Európán nemcsak az európai zenekultúrát ünnepelhetjük, hanem a rendezvény 10. születésnapját –, s már most elmondhatjuk, hogy a fesztiválnak múltja van: idén az új együttesek, most először Miskolcra látogató művészek mellett már sok ismerős arc, sőt, visszatérő produkció is érkezik városunkba.

Jótékonysági hangversenyt rendez a Páli Szent Vince Szeretetszolgálat Gyermekek a gyermekekért címmel május 18-án, vasárnap 4 órakor a Szent Anna-templomban. A súlyosan beteg és mozgássérült gyerekek javára az Egressy Béni–Erkel Ferenc Zeneiskola növendékei adnak hangversenyt, közreműködnek a 10. Sz. Petőfi Sándor Általános Iskola kórházi tagozatának tanulói.

Május 9-én Miskolcon több helyszínen is megkezdődtek a városnapi ünnepi programok. Pénteken délelőtt 10 órakor a Szinva teraszon zenés-táncos előadásokkal vette kezdetét a rendezvénysorozat, 14 órakor a színházban pedig az ünnepi közgyűlésen a város elismeréseit is átadták.  Ünnepi küzgyűlés- videótár

Miskolcon 1993 óta emlékezünk a modern kori város létrejöttére, s ekkor adják át a város kitüntetéseit is a Miskolci Nemzeti Színházban. A város napjának megünneplésére ebben az évben – miután május 11. pünkösd vasárnapra esik – május 9-én és 10-én várják az érdeklődőket.

Hetvenhárom évet és egy hónapot kellett várni arra, hogy látható legyen Magyarországon egy szenzációs film. Az alkotás az elejétől a végéig bemutatja, miképpen készít el Aba-Novák Vilmos egy temperaképet. Magyar művészettörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű az anyag, amit holnaptól, május 7-től mindenki megnézhet, aki ellátogat a debreceni MODEM-be a barbár zseni, azaz Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítására. RitkaságEgy 10 perces, New York-ban, 1935 áprilisában Aba-Novák Vilmosról festés közben készített filmtekercs került elő a művész életmű-kiállítása előkészítése alkalmával. A Magyarországon most első ízben bemutatandó szenzációs dokumentum jelentőségét alátámasztja, hogy ez az egyetlen ismert film, mely a század első felének egyik jelentős magyar festőművészét mutatja be alkotás közben. A felvételnek magyar művészettörténeti szempontból is kiemelkedő szerep jut, hiszen a film és a magyarázó feliratok segítségével pontos képet alkothatunk Aba-Novák egyedi festői technikáiról, melyeket eddig a művészettörténész szakma is csupán a találgatások szintjén tudott meghatározni.Ez Amerika…„Ma, 1935. ápr. 12 én a City College-ben be kellett mutatnom, hogy hogyan készül, indul egy tempera. – Reflektorok között, színes mozifelvétel készült rólam vagy 1 óráig, mígnem abbahagytam. Aztán Eggerrel együtt vettek fel. Sőt a végén Bartók is hátulról megjelenik” – számol be Aba-Novák (a debreceni kiállításon megtekinthető) naplójában a történtekről. Az eseményről feleségének írt egyik levelében is említést tesz: „E hét csütörtökjén egy második előadást kellett tartanom a City College-ben. Ez abból állt, hogy meg kellett mutatnom, hogyan kell temperával elkezdeni egy képet. Meglepetésemre fényszórók és mozigép várt az előadóteremben. Egy óra hosszat festettem és magyaráztam közben, és a filmgép (színes!) állandóan berregett! Ez Amerika!”Az eredeti felvételről 1939-ben mintegy 10 perces, vágott fekete-fehér kópia készült, amit nemrég – az EDGE Communications közbenjárása nyomán – New Yorkban digitalizáltak. A film a mai napon megérkezett Debrecenbe.A filmA felvételen sűrítve és magyarázó feliratokkal ellátva láthatjuk, miként születik meg Aba-Novák Vilmos egyik festménye. A City College, New York egyik patinás felsőoktatási intézménye egyik művészosztályának mutatja be a festő a tojástemperás technikát. A 10 percesre megvágott mozi első képkockáiban a neves Egger professzor üdvözli Aba-Novákot, majd egy diák tolmácsolja a művész szavait. Ezt követően hozzákezd a munkához, ahogy a köztes felirat is tájékoztat róla: a kompozíciót gyors ecsetvonásokkal felvázolja. A munka közben a hallgatók és – később, a feliratoknak köszönhetően – a nézők is megismerhették a fontos szakmai fogásokat, egyebek mellett, hogy a gyors száradás miatt hamar kell felvinni a festéket. A köztes szöveges tájékoztató nem csak instrukciókat ad, hanem magyarázza is a látottakat, mint például, hogy Aba-Novák hüvelykujját használva töröl és alakítja az arcot. A film végére elkészül a kép, Aba-Novák alkotása előtt állva beszél. A Magyar Nemzeti Filmarchívumban is kevés hasonlót őriznekKurucz Márton, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa tájékoztatása szerint ebből az időszakból nagyon kevés hasonló film maradt fenn. Magyar művészekről leginkább néhány másodperces vagy 1-2 perces filmhíradós anyagok hozzáférhetőek ma, az ilyen hosszú filmek kivételesek, a háború előtt készült anyagokat a legnagyobb becsben tartják. Fontos filmfelvételnek számít tehát a most előkerült tekercs. Csupán néhány művészről, Móricz Zsigmondról, Kodályról, Herczeg Ferencről vagy Karinthy Frigyesről őriz hasonló hosszúságú felvételeket a nemzeti filmarchívum. Festőről – a most meglelten kívül – azonban egyetlen hasonló hosszúságú és jelentőségű sem maradt fenn. Aba-Nováktól tanult a New York-i művészeti hallgatók egy generációja? Réz András filmesztéta szerint egyértelműen egy oktatófilmről van szó – ezt a köztes feliratok is bizonyítják. Abban a korban vált divatossá a „high tech” módszereket beemelni az oktatásba, azaz filmfelvételeket is használni. A New York-i oktatási intézmény vezetői úgy döntöttek, hogy a jelentős európai művészt kérik fel arra, mutassa be, ezt a technikát miként kell alkalmazni. A fennmaradt filmből Réz szerint arra lehet következtetni, hogy a későbbiekben a mesterkurzusok alkalmával vetíthették az eredeti felvételről készült 10 percesre megvágott kópiát a művészeti hallgatóknak. A filmen látható festőtechnikaAba-Novák Vilmos 1930-ban az olajfestékről áttért a gyorsan száradó temperára, képeinek alapjaként pedig a rusztikus felületű vászon helyett a márvány simaságúra csiszolt, kréta alapozású fatáblát kezdte használni. Az alkalmazott anyagok megváltozásával együtt gyökeresen átalakult a festő stílusa és technikája is. A hagyományos, tónusos-valőrös modellálás helyett tiszta, fokozott erejű, homogén színfoltok ütköztek a felületen, s a szőnyegszerűen beborított képmezőt frissen „feldobott” rajzi részletek élénkítették. A temperával való festés – az anyag gyors száradása miatt – jobban megkövetelte a virtuóz technikát, mint a lassan megkötő, sokáig alakítható olajfesték. Aba-Novák, mint a most felbukkant filmfelvétel is bizonyítja, gyakran olyan eszközöket használt, olyan hatásokat ért el, mint a frottázs technikáját előszeretettel alkalmazó szürrealista művészek, vagy mint a hatvanas években csoporttá érő, Csernus Tibor újításait követő fiatal magyar alkotók. A ronggyal visszatörölt, zsilettpengével, fésűvel, késsel alakított felületek adják képeinek különleges felületi hatásait, melyek alkalmazását ugyanúgy megcsodálhatjuk a most felbukkanó filmen, mint a virtuóz rajzot és a lendületes ecsetkezelést. Szerdától az életmű-kiállításonAz Aba-Novák, a barbár zseni című debreceni életmű-tárlaton holnaptól a kiállítás zárásáig, július 6-ig megtekinthető a New York-i film. A több mint 200 olajképet, számtalan grafikát, pannó-terveket, fotódokumentációkat, a kortársak analógiaképeit és hamisítványokat is bemutató tárlat minden idők legdrágább, magyar képzőművész munkásságát bemutató kiállítása: a biztosítási érték meghaladja a 4 milliárd forintot. A nagy kiállítótermek által sokáig politikai-ideológiai okokból mellőzött festőművész alkotásai több mint hetven helyről – magyar és külföldi, köz- és magángyűjteményekből – érkeztek Debrecenbe. Az alig két hete megnyílt tárlat népszerűségét jól jelzi, hogy eddig már közel tízezren látogattak el megnézni a „barbár zseni” remekműveit.Aba-Novák, a barbár zseniAba-Novák Vilmos életmű-kiállítása 2008. április 21. – július 6.MODEM, Modern és Kortárs Művészeti Központ Debrecen; Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig, csütörtökönként 12-től 20 óráig.Elővételi jegyvásárlás: www.jegymester.hu Hivatalos honlap: www.aba-novak.hu

Először jár Magyarországon a Kijima Taiko japán női dobegyüttes, és első koncertjét Miskolcon, a Művészetek Házában adja szombaton. Magyarországon először Miskolcon mutatkozik be a japán női dobegyüttes, majd Budapesten, a Művészetek Palotájában és Szombathelyen ismerheti meg a magyar közönség a taikót, azaz a csoportos dobelőadást.

Bulgakov Moliere (Képmutatók cselszövése) című drámájával vendégszerepel a Miskolci Nemzeti Színház társulata Budapesten a Vidéki Színházak Találkozóján. A Radoslav Milenkovic rendezte darab május 3-án este 7 órakor tekinthető meg a Magyar Nemzeti Színházban, a címszerepet Szatmári György alakítja.