MiNap Online

Melyikünk ne volna képes eldúdolni Smetana Moldvájának híres dallamát? És közülünk ki ne szeretné Dvořák Szláv táncait vagy az elnyűhetetlen Újvilág szimfóniát? De vajon – néhány népszerű, „örökzöld” részleten kívül – valóban ismerjük-e az Eladott menyasszonyt és a Ruszalkát? Tudjuk-e, a romantikus cseh operairodalom e remekei mely előzmények után születtek meg? Hisz nem az égből pottyantak, annyi bizonyos. És értjük-e, miként szolgáltak e gyöngyszemek maguk is kiindulópontul a XX. századi közép-európai zene zseniális alternatívájához, Janáček csodálatosan gazdag operadráma-terméséhez?Mesterházi Máté zenetörténész Prágából frissen hozatott hang- és képfelvételek segítségével mutatja be cseh barátaink nemzetté válásának néhány jellegzetes (a magyar közönségtől nem is oly idegen) mozzanatát – úgy, ahogyan ezek csak az operaszínpadon tetten érhetők! A sorozat harmadik részére április 24-én csütörtökön, 17 órakor a Miskolci Galéria Kondor-termében várják az érdeklődőket.

Minden idők legdrágább, magyar képzőművész életművét bemutató tárlata lesz a jövő hét hétfőn, április 21-én a debreceni MODEM-ben nyíló Aba-Novák Vilmos életmű-kiállítás! A több mint 180 olajképet és 120 grafikát, pannó-terveket, valamint fotódokumentációt bemutató kiállítás műtárgyainak biztosítási értéke meghaladja a 4 milliárd forintot (!), azaz ez lesz a legértékesebb tárlat, amelyet magyar festő munkáiból valaha is rendeztek – jelentette be Gulyás Gábor, a debreceni kiállítóhely igazgatója kedden a MODEM-ben rendezett sajtótájékoztatón. Magyarország legnagyobb egybefüggő kiállítóterében, 1300 négyzetméteren kap helyet a tárlat, amelynek anyaga öt ország (Lettország, Olaszország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország) köz- és magángyűjteményeiből kölcsönözve áll össze. A kiállítás a MODEM, az EDGE Communications, Molnos Péter kurátor és Kováts Kristóf, Aba-Novák örökös, a művész unokája összefogásaként jön létre.A kronologikus tematikával felépülő kiállításon a korai korszak tájképeitől, az itáliai ösztöndíj és a New York-i időszak festményei mellett a híres cirkusz-sorozat alkotásai, a falkép-tervek, a pannók és freskók vetített reprodukciói, valamint a szolnoki és erdélyi alkotások is helyet kapnak majd. A tárlat további különlegességei közé tartozik, hogy néhány hamisítvány is ott lesz a falakon. Aba-Novák ugyanis azon kevesek közé tartozik, akit már életében, a ’30-as évektől kezdve hamisítottak. A kiállítás kurátora, Molnos Péter merész kezdeményezésében partner volt a MODEM, így a tárlaton egymás mellett szemlélhetünk majd néhány valódi festményt és azok hamisítványait is. Ugyancsak érdekesség, hogy az életmű-kiállításon szerepelnek majd azon festőművészek alkotása is, akikre jelentősen hatott Aba-Novák festészete. A nagy értékű olajképek mellett olyan csemegékkel is találkozhatnak majd a látogatók, mint a világhírű fotóművésszé vált kortárs, André Kertész felvételei, amelyeket a festő műtermében készített. Egy nemrég előkerült, a maga nemében is egyedülálló archív felvételt ugyancsak be szeretnének mutatni a szervezők. A ’30-as években tett amerikai látogatása során készült a festőről egy mintegy 1 órás film munka közben. A felvétel mind magyar művészettörténeti, mind pedig egyéb szempontokból szenzációs jelentőségű, hiszen ilyen hosszú, és ráadásul színes filmet ebben a korszakban egyetlen magyar művészről sem készítettek. A kiállítás szervezői mindent megtesznek azért, hogy ha az ünnepélyes megnyitóra nem is, de még a kiállítás nyitva tartása alatt hazánkba érkezzen a film és július 6-ig be tudják azt mutatni a MODEM-ben. De persze más meglepetéseket, egyéb információkat is tartogatnak még a megnyitóra.Az elementáris hatású fal- és vászonképeiről ismert Aba-Novák Vilmos életmű-kiállításának címe: A barbár zseni. A névadó nem kisebb személyiség, mint Picasso. Az 1937-es párizsi világkiállításon Aba-Novák monumentális – a világkiállítás nagydíját elnyert – pannóit megpillantva kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?”A tárlat július 6-ig tekinthető meg. Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig, csütörtökönként 16-tól 24 óráig.

Koncertmestert keres a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara. A próbajáték jelentkezési határideje április 20-a. A próbajáték anyaga a következő szerint alakul:- egy hegedűverseny saroktétel kadenciával, - egy J. S. Bach Szólószonáta vagy Partita tétel, - lapról olvasás - J. Strauss: Denevér, G. Puccini: Bohémélet, Traviata és Tosca című művekből. A próbajáték ideje: április 25. 13 óra, a helyszíne pedig a Miskolci Nemzeti Színház. Jelentkezni írásban vagy személyesen, szakmai önéletrajzzal lehet a Színház Titkárságán.

Nem véletlen, hogy Miskolc a Rene-szánsz Év vidéki program-sorozatának nyitó helyszíne, ugyanis a város az elmúlt tíz évben példát mutatott a kultúra iránti elkötelezettségére, és nemcsak pusztán a reneszánsz kor történelmi helyszíneivel rendelkezik, hanem képviseli azt a gondolkodásmódot, életérzést, amely ezt az újjászületést jelenti - fogalmazott Hiller István Miskolcon, a diósgyőri várban pénteken.

Április 11., József Attila születésnapja mindig kiemelkedő ünnep Miskolcon is. Mint tudott, a költő Óda című verse Lillafüreden született, 1933 júniusában. A lírai vers sorainak keletkezési helyét márványtábla és 2005 óta József Attila életnagyságú szoborkompozíciója jelöli a Palotaszállónál. A költészet napján minden évben ünnepi műsort, megemlékezést tartanak itt. A hagyományoknak megfelelően, ma is megkoszorúzták az emlékhelyeket, az ünnepi beszédet Szakolczay Lajos irodalomtörténész mondta. Fotók

Április 30-ától látogatható az a kibővített kiállítás a miskolci Herman Ottó Múzeumban, amely nemcsak a bükkábrányi bányában talált 8 millió éves mocsári ciprusokat, hanem a leletek előkerülésének történetét, és a restaurálás folyamatát is bemutatja.

Immár 12. alkalommal rendezik meg az országban a Francia Filmnapokat. Miskolcon a Művészetek Háza Uránia terme ad otthont az eseménynek. Április 13. és 16. között négy francia nyelvű, magyar feliratú filmet láthatnak az érdeklődök. Nyitó előadásként az Angel című romantikus drámát, majd az Egyedül nem megy, a Caramel és a Paris című darabokat vetítik.

Egy cseh hegedűművész koncertezett a Miskolci Szimfonikusokkal hétfő este. Pavel Sporzl játéka mellett öltözékével és különleges hangszerével is szokatlan élményt jelentett. A népszerű zenei esték ötödik hangversenyét Nagy Zsolt vezényelte. Nagy Zsolt világhírű karnagy pár hete növendékeivel érkezett Miskolcra. Francia karmestertanítványoknak tartott kurzust a Miskolci Szimfonikusokkal a Művészetek Házban, akik aztán valamennyien dirigáltak is egy koncertet. Hétfőn maga a mester állt közönség elé a pulpituson – Wagner, Korngold, Csajkovszkij és Liszt darabokat vezényelt.Az est másik sztárja egy cseh fiatalember volt, akiről azt írják a kritikusok: száz évben, ha egy ilyen tehetség születik. Pavel Sporzl hazájában folyamatosan a média kereszttüzében áll – nemcsak tehetségével, hanem különleges kék hegedűjével és öltözködésével is magára vonja a figyelmet. – Én elhatároztam, hogy elsősorban a fiatalokhoz szeretnék szólni. Velük megértetni, hogy a komolyzene szórakoztató is lehet – mondta a koncert után a fiatalember. – Akik ezt a muzsikát játsszák nem kell feltétlenül frakkban vagy szmokingban megjelenniük – szerintem. Én azt üzenem, hogy egy vagyok közülük. Kendőt kötöttem a fejemre és így játszok évek óta. Ezért felfigyelt rám a sajtó, egyre több televíziós műsorban szerepelek és így reklámozhatom a komolyzenét. Az ismert Csajkovszkij Diótörő szvitt, vagy Liszt Mefisztó keringője mellett a cseh származású a Hoolywodi filmiparban is befutott Korngold hegedűversenyét is játszották hétfő este. Az utóbbival a zenekar, a karmester és a hegedűművész is debütált. A komolyzenei koncertek sorozata csütörtökön este héttől folytatódik a Művészetek Házában. Filharmónia Raiffeisen Szezonbérletben a Budapesti Fesztiválzenekar játszik. A műsorban Mozart, Sostakovics és Haydn darabok csendülnek fel.C. Á.

Ágoston András hegedűművész lépett fel a Reményi Ede Kamarazenekarral csütörtök este a Művészetek Házában. A hangversenyt Gál Károly, a csoport alapítója és művészeti vezetője tiszteletére szervezték, aki hosszan tartó, türelemmel viselt betegég után múlt év szeptemberében hunyt el. A koncert egy sorozat záróelőadása volt, melyen Gál Károly kedvenc darabjait tűzték műsorra. Vivaldi c-moll kettősversenyét Kriston Tamás hegedűművésszel a Reményi Ede Kamarazenekar jelenlegi művészeti vezetőjével játszotta a koncerten Ágoston András. Ez a darab csendül fel elsőként a hangversenyen, mellyel az egykori pedagógusra, Miskolc zenei életének meghatározó egyéniségére emlékeztek a fiatalok. Gál Károly a Reményi Ede Kamarazenekar létrehozása mellett a Miskolci Szimfonikus Zenekar alapító tagja volt, annak megalapításától 2005-ig első koncertmestere, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének tanszékvezető tanára. Tevékenysége meghatározó jelentőségű volt a város zenekultúrájának fejlődésben, mind az előadóművészet, mind pedig a zeneoktatás területén. Barátai között tudhatta azt az erdélyi származású ma Németországban élő hegedűművészt is, aki rendszeresen fellép a Miskolci Szimfonikusokkal és most a Reményi Ede Kamarazenekarral is közönség elé lépett, hogy elhunyt barátja előtt tisztelegjen. A Reményi Ede Kamarazenekar tagjai bérletsorozatot indítanak, melyet a zenekar alapítójáról neveznek el. A tervek szerint az első koncertek egyikén műsorra tűzik azt a Mozart darabot is, amelyet a csütörtöki emlékkoncerten először játszottak. A Falusi muzsikusok című mű egy zenei tréfa, melyet Gál Károly még életében szeretett volna a csoporttal eljátszani, ám azt csak most, hónapokkal a halála után sikerült színpadra vinni.

Huszonöt éves együtt- működésre teszi fel a koronát jövőre a Herman Ottó Múzeum, és a Vologdai Regionális Múzeum egy nem mindennapi tárlattal. Az erről szóló szándéknyilatkozatot és megállapodást szerdán írták alá Miskolcon.

Pogány Judit előadásában a Budapesti Pinceszínház Pedig én jó anya voltam című drámája zárta az ötnapos fesztivált. Magas színvonalú előadásokat láthattunk az idei fesztiválon – mondta Wieslaw Geras, a Wroczlawi Monodráma Fesztivál igazgatója.

A Francia Filmnapok újdonságaként az idén díjnyertes rövidfilmekből álló füzér színesíti a hat nagyjátékfilmből álló programot. A tizenkettedik alkalommal meghirdetett rendezvényt vidéken április 10-21., a fővárosban pedig április 17-20. között tartják. Az idén kilenc városban - Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Szolnokon - láthatják a nézők premier előtt a legújabb francia alkotásokat.  A "Rövidfilmek Mozartjai" című, 136 perces rövidfilmes összeállításban hét, Magyarországon még nem vetített kisfilmet nézhet meg a közönség.