MiNap Online

Sírva vigad a magyar, szól a magyar közmondás, vagyis már-már hungarikumnak számít, hogy rosszkedvűek, mélabúsak vagyunk. Pedig a boldogság nem csupán az anyagiak függvénye, sokkal inkább függ attól, hogyan „hangoljuk be” lelkünket. Pedig mindennek lehet örülni: a napsütésnek, az esőnek és a jó egészségnek is…

A boldogságot leírni nagyon nehéz, de talán közelíteni megkísérelhetjük. Pszichológiai tankönyvek szerint a belső harmónia és a lelki béke elérését jelenti. A boldogság egyik alappillére, hogy félelem nélkül éljünk. El kell engednünk régi beidegződéseinket, fogadjuk el a környezetünket, embertársainkat s magunkat is. Az egészség és a boldogság az emberi léthez elengedhetetlenül fontos, vagyis nem minden a pénz. Kopp Mária pszichológus a minap tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy egy fejlett kapitalizmusban csak akkor működőképes a társdalom, ha tagjai boldogak és pszichésen egészségesek. Egy jól működő házasság 5-szörös boldogsági szintet jelent és könnyebben elérhető a 80 éves kor, mint az egyedülállóak esetében. A vallás, illetve a gyerekvállalás is növeli a boldogságfaktort.

Ahány író, költő, filozófus, nagyjából annyi boldogság-definíciót publikáltak már a világon. Mindenki találgat, keresi a pontos meghatározást, és ezzel együtt magát a nagybetűs Boldogságot. Talán Buddhának van igaza: a boldogság maga az út, amin keressük azt. Ez pedig nem zárja ki Hernádi Gyula állítását, miszerint „Az emberek azért boldogtalanok, mert nem tudják, hogy boldogok". Sajnos, millió dolog miatt lehetne búslakodnunk és kicsi az ’örömforrások” száma. Magyarországon, Európa-szerte és egész bolygónkon sok a mélyszegénységben élő ember, Afrikában nagy a csecsemőhalandóság, a fejlett világban pedig a korrupció, a maffia-hálózatok, a szervezett és „szervezetlen” bűncselekmények aránya is nő, sok a hajléktalan és a munkanélküli…

Apró dolgoknak is örülnünk kell, az őszi-téli pár órás napsütést ugyanúgy lehet értékelni, mint egy-egy ajándékot. A jó egészségnek is örülnünk kell, hiszen ha „ép testben ép lélek” szólásra gondolunk, eszünkbe jut, fontos, hogy az ember minden szerve, alkatrésze jól muzsikáljon…éppen ezért örülnünk kell, ha nem fáj semmink, sajnos, bármikor előjöhet valamilyen előre nem várt betegség, ne ’adj Isten baleset. Egy-egy szürke borús téli hétköznapon az ember kissé letargikusan megy reggel dolgozni, vagy az iskolába, viszont ha nem fáj sem a fogunk, sem a gyomrunk, örüljünk ennek és már picivel boldogabbak leszünk.

A boldogság „mérését” közgazdasági-szociológiai mérések által végzik, a faktorok között az első három: válások aránya, munkanélküliségi ráta, bizalom szintje. Nem lehet azonban pontos adatokkal szolgálni arról például, hogy kis hazánkban a szeptember folyamán lezajlott politikai kampány milyen hatással volt az emberekre. Szintén nem lehet egzakt adatokkal szolgálni arról, hogy egy-egy munkahelyen milyen stresszhatások érnek egy dolgozót… Az ENSZ által készített Humán Fejlődés Index felmérésen Magyarország 2009-ben öt helyet rontva a 43. helyen végzett a százas listán. a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Ez igen lehangoló, éppen ezért érdemes pozitívabban látnunk a dolgokat, így javíthatunk a statisztikán.

Búzafalvi Tamás