MiNap Online

Új elnökkel tovább a régi célokért

2014-07-14 17:00

Gergye Zoltán személyében néhány napja új elnöke van a Fügedi Márta Népművészeti Egyesületnek. Bemutatkozásként a folytatást emeli ki legfontosabbként: az egyesületi munka minőségének, intenzitásának megőrzését, és az utánpótlás-nevelést, azaz a folytatás biztosítását.

Harminckét év után köszönt el az egyesülettől Molnárné Forray Marianna, az előző elnök – ami azt jelenti, hogy a kezdetektől benne dolgozott, hiszen – az országban elsőként – 1982-ben alakult meg a megye tárgyi népművészeti alkotóit, kézműveseit összefogó szervezet. Közel húszévi elnöksége alatt vette fel az egyesület az ismert néprajzos, Fügedi Márta nevét, jött létre a Diósgyőri Kézműves Alkotóház, nyerték el a Pro Arte Hungarica Díjat és Miskolc Nívódíját, a Megyei Príma Díj 2012 Közönségdíját. Számtalan tábort, továbbképzést és kiállítást rendeztek, és sok tagjuk a népművészet ifjú mestere, népi iparművész lett.

Ez utóbbi éppoly fontos, mint a közösségi elismerések, hiszen az egyesület elsődleges feladata a tárgyalkotó népművészek összefogása és szakmai segítése – ezt már Gergye Zoltán, az új elnök szögezi le.
– A legfőbb, hogy a munka folyik tovább, méghozzá olyan lendülettel, ahogy Marianna csinálta – mondja.



Gergye Zoltán szintén „régi motoros”: szakmáját, a fazekasságot, 1983-ban kezdte tanulni. Akkor még voltak szakkörök, művelődési házakban, iskolákban, ahol meg lehetett ismerkedni kézműves mesterségekkel – ő is így kezdte, és annyira megszerette, hogy a hejőszalontai kerámiaüzemben folytatta a szakma gyakorlati részének elsajátítását, később az elméleti részét is elmélyítette. A tiszafüredi és a mezőcsáti stílus a kedvence.

– Akkor volt egy kis reneszánsza a népi kerámiának, és általában a népművészetnek. Ma már, ahogy a legtöbb népi fazekas, én sem tudom megengedni magamnak, hogy ne csináljak díszkerámiát. Jó ideje tanítok is, hol gyerekeket, hol felnőtteket. Sok köztük a tehetséges, de nem nagyon maradnak meg a pályán, mert életpályának sajnos ez most nem túl kifizetendő választás. Piachoz mi sem tudjuk juttatni tagjainkat, de lehetőséghez igen – gyakran az egyesülethez futnak be felkérések, amiket ki tudunk közvetíteni nekik. Legutóbb például az EFOTT-ra kértek minden napra népimesterség-bemutatót.

Mindez csak növeli az egyesületi munka felelősségét – 165 tagjuk van, közülük 80-100-an aktívak, többiek nyugdíjasok, de jelen vannak az életükben.
– A Fügedi Márta Népművészeti Egyesülethez a ’90-es évek végén csatlakoztam, igazán aktív tag 2005-től lettem. Műhelyem helyet kapott az Alkotóházban, azóta folyamatosan itt dolgozom. Az megtiszteltetés ért, hogy négy évvel ezelőtt megválasztottak tikárnak, és ebből lett most az elnökség – fogalmaz Gergye Zoltán.

Új funkciójának legfontosabb feladatait az egyesület alap célkitűzéseinek megerősítésében látja: a magas szakmai színvonal megtartásában, és abban, hogy minél több embert tudjanak bevonzani az Alkotóházba.
– Legfontosabb feladatunk a hagyományőrzés. Tárgyalkotó kézműveseink a gyökereket, a funkciót megőrizve dolgoznak, de minden darabba bele kell csempészni azokat az apró változtatásokat, amik mai használati tárggyá teszik. A tudás megszerzésére, fejlesztésére adott a lehetőség képzéseinken, de minél több tagunkat szeretnénk ösztönözni arra is, hogy zsűriztesse munkáit, vállalja a megmérettetést, ezzel a minőségi stabilitást, fejlődést.

Ugyanilyen fontos az utánpótlás-nevelés, ami nem a tanfolyamokkal, táborokkal kezdődik, hanem játékos, szórakoztató programokkal, az érdeklődés felkeltésével.
– Kézműves foglalkozásainkon óvodás kortól megszokhatják, hogy nemcsak tévé és számítógép van a világon, és később megismerkedhetnek egyes mesterségekkel; fazekaskodással, gyöngyfűzéssel, fafaragással, hímzéssel, szövéssel, csuhézással, bőrmívességgel – van miből választani. Közülük kevesen lesznek aktív népi kézművesek, kézművesek, de éppolyan fontos a szemléletformálás, az ismeretterjesztés. És így az, hogy a gyerekek által a szülőket, a felnőtteket is elérhetjük – emeli ki az új elnök.

Terveik valóra váltásának legnagyobb akadálya a pénz. Az egyesületet a tagok tartják fenn hozzájárulásaikkal, tagdíjaikkal. Munkájukat támogatja a város, és rengeteget pályáznak. De mint az új elnök mondja, működésre évek óta nem tudtak nyerni, az arra fordítandó összeget a szakmai részből kell elcsípni.



– A napokban jó híreket kaptunk, számításaink szerint a város támogatásának köszönhetően most nem kell majd télre bezárnunk, akkor is lesznek majd kézműves foglalkozások. Szakmai pályázataink révén folytatjuk a táborainkat, ahová nem csak egyesületi tagok jöhetnek. Az azonban egyelőre csak távoli terveink között szerepelhet, hogy pályázatok révén tagjainkat abban is támogassuk, hogy részt vegyenek más szakmai táborokban. Szeretnénk, hogy hétvégeken még több mesterség jelenjen meg az Alkotóházban, szeretnénk nyitott műhelyeket, hogy ne csak kiállítás vagy az kézművesbolt miatt jöjjenek be, hanem azért is, mert hallják, hogy valaki bent fát farag… – sorolja Gergye Zoltán.

Ez utóbbi is anyagi kérdés. Nyári hétvégeken ugyanis a kézművesek, a népművészek, játszóházakat, mesterség bemutatókat tartanak, vásároznak, ott tudnak valamennyi pénzt keresni. És amíg ezt nem garantálhatják számukra az Alkotóházban is, addig nehéz azt kérni tőlük, hogy mégis inkább ott dolgozzanak.
– Nagyon várjuk, hogy átadják a diósgyőri Várat. Akkor idegenforgalmi szempontból fellendül majd a környék, és mi készülünk rá, hogy kihasználhassuk ezt a lehetőséget. Életünket, programjainkat igyekszünk majd a Várhoz igazítani, és bízunk benne, hogy így több ember eljut hozzánk is.

Cs. M.
fotó: Mocsári L., Juhász Á.