MiNap Online

Évtizedek óta tart a Kálvária kálváriája

2013-04-14 09:26

Hosszú évtizedek óta pusztul a miskolci Kálvária-kápolna és a hozzá tartozó még meglévő stációk. A Mindszenti plébániának – hozzá tartozik a hányatott sorsú szakrális hely – mint megtudtuk, kész tervei, konkrét árajánlatai vannak a felújításra, jelenleg pályázatokra várnak, a több mint 120 millió forintos munkát ugyanis önerőből nem tudják finanszírozni.

A kálvária domb története, a rajta lévő stációkkal és természetesen a kápolnával együtt egészen a tizenkilencedik század derekáig nyúlik vissza. Máriássy Gábor egri kanonok, miskolci papi határozta el még az 1850-es években, hogy helyi működésének emlékére kálváriát épít Miskolcon. Mindehhez 1857-ben az Avason, a Tűzköves dűlőben vásárolt egy jókora telket, melyet kerítéssel láttak el a Csabai kapu felől, majd innen indulva építették meg Krisztus szenvedésének stációit, a lépcsősor végén a Golgota-csoportot, s mellette altemplommal ellátott Kálvária-kápolnát. Felépítése után aztán a kálvária hamar kedvelt pihenőhelye lett a miskolciaknak, ezért is alakították ki a szemközti „laposon” a Népkertet, a két pihenőterületet pedig összekapcsolták.



A domb és építményeinek története a második világháború alatt, s főleg 1951-52-től változott meg, előbb az oda telepített háborús tömegsírok, majd a pártszékház, vagyis a mai Herman Ottó Múzeum szocreál épületének létesítése miatt. Az építkezés során megsemmisült a kerítés, elbontottak egy stációt, megszűnt a természetes kapcsolat a Népkerttel és a mai Görgey út is ekkor kapta meg új nyomvonalát. A környék lassan lepusztult, az utak tönkrementek, a terület elgazosodott, és a megmaradt stációkból is többet ledöntöttek.

Pályázatra várva

Mint azt Palánki Ferenc segédpüspök, a Mindszenti parókia plébánosa érdeklődésünkre elmondta, a kálvária rehabilitációját az egyház hosszú ideje, gyakorlatilag a kilencvenes évek eleje óta tervezi időről-időre, a templom tornyát annak idején újjá is építették, oldallépcső is készült, illetve a kápolna előtt egy kaput is kialakítottak.
– A komplett felújítás azonban mai napig is várat magára, jóllehet a Kálvária Miskolcnak egy nagyon fontos szakrális helye, illetve kegyeleti park is, ugyanis ott a világháborúban részt vett szovjet katonák is el vannak eltemetve – tette hozzá Palánki Ferenc.

A segédpüspök elmondása szerint a plébánia figyel a Kálvária-dombra, heti rendszerességgel takarítják azt, azonban éppen amiatt, hogy el van dugva, leromlott és senki nem használja, még tisztántartása is nehéz feladat. És bár a takarításban a város és civil szervezetek is segítenek néha (egyebek mellett Csatárlánc nevű önkéntes szervezet is többször kitakarította a kálváriát, melyről szintén többször beszámoltunk), a rendbontók miatt újra és újra meg kell ismételni azt.
– Egy-egy takarításkor sajnos több tucat zsák szemetet szednek össze az önkéntesek vagy akár mi is, rendszeresen találunk itt sörös dobozokat, összetört üvegeket, csikkeket, és sajnos nem ritka a fecskendő sem – sorolja Palánki Ferenc.



A plébánia egyébként az elmúlt években ismét konkrét terveket készített, árajánlatokat kért be a kápolna külső és belső megújítására, valamint a stációk restaurálására, újjáépítésére. A munkák több mint 120 millió forintba kerültek akkor, az emlékhely azonban folyamatosan pusztul, így a rekonstrukció összege is – kis túlzással – napról-napra nő.
– A teljes összeget a plébánia nem tudja előteremteni, jelenleg folyamatosan figyeljük a pályázatokat, ha akad egy, amely ráillik a miskolci Kálvária-dombra, azonnal beadjuk az egyébként már kész pályázatot – hangsúlyozta a segédpüspök.

A városnak is vannak tervei a Kálvária-domb élettel való megtöltésére (hiszen talán a romlást az is megállíthatná, ha elszoknának onnan a bűnöző elemek, amire megoldás lenne, ha időnként rendezvények lennének ott). Eperjesi Erika, a terület önkormányzati képviselője korábban a Miskolci Napló Városjáró című rovatában hívta fel a figyelmet arra, hogy a körzetében diákok bevonásával is szerveztek már ők is szemétgyűjtést mely a Kálvária-dombot lépcsőjét is érintette. A képviselő akkor elmondta, a helyszín adottságai mindenképpen figyelmet érdemelnek, megvizsgálja a lehetőségeit, milyen módon lehetne itt közösségi rendezvényeket – például egyházi hangversenyeket – szervezni.

A kálvária a múltban



A miskolci kálvária helyére 1857-ben az akkori kedvező rálátás és az onnan való szép kilátás miatt esett a választás. A romantikus neogót stílusú terveket Rudolf Antal készítette. 1858-ban kialakították az utakat, 1860-ban kezdődött az építkezés. A kőműves munkálatok mestere Kobek József (de kövesdi kőfaragók is közreműködtek), az ácsmester Szabó István volt. A kálvária stációinak domborműveit nagy valószínűséggel Dahlström József, svéd származású miskolci kőfaragó művész készítette. 1862-ben fedték be a kápolnát korompai rézlemezzel. A domb alsó felén kerítés és kapu készült, a stáció domborművek a felvezető szerpentin mentén kialakított fülkeépítményekben kaptak helyet (Jézus az olajfák hegyén, Jézus elárulása, Jézus megostorozása, Jézus tövissel való megkoronázása, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztet hordozza). A fülkék míves vasrácsa Bársony János helyi mester művei. Az altemplommal épült kápolna 1864-re készült el, ekkor szentelte fel Bartakovics Béla egri érsek – összekapcsolva a Mindszenti templom tornyainak alapkőletételével (érintőlegesen erről is szóltunk múltheti cikkünkben). A kápolna méretei szerények, hajója 4 méter széles és 5 méter hosszú, keresztboltozattal fedett. Ablakai színes, ónfoglalatú betétekkel rendelkeztek, a padló anyaga vörös márványból volt, a padokat Megele János, helyi asztalosmester, a faoltárt a Saandhas testvérek készítették.



A domb alján 1951-52-ben a csabai út mellett román katonai temetőt alakítottak ki, később a felső részbe szovjet katonai tömegsírokat helyeztek el. A források szerint a román temetőt később exhumálták, s az így kialakított területen 1953-ban felépítették a pártszékházat. 1980-tól költözött ide a múzeumigazgatóság, a mai Herman Ottó Múzeum és ekkor kapra mai nyomvonalát a Görgey út is. Érdekesség egyébként, hogy a Pannon-tenger Múzeum építésekor feltárták a domboldalban a Kálvária építése előtt ott élő bérlő lakását és pincéjét, illetve további sírokat is exhumáltak, erről bővebben 2012. januári cikkünkben olvashat.

A Miskolci Napló „Akkor és most” rovatában 2012. októberében foglalkoztunk a Kálváriával, ez a minap.hu-n is elérhető ITT.

Tajthy Ákos
fotó: Mocsári László