MiNap Online

Húsvétvasárnapi ételszentelés a Szent Anna templomban

2013-03-31 10:51

Húsvétvasárnap reggelén a nagyböjt utáni első, nem böjtös ételeket áldották meg a Szent Anna templomban.

Már a X. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomokban. A megszentelt ételek összetétele (sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász stb.) a böjti időszak végét jelzi, sok helyen felruházva a passiójelenetek szimbolikájával. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből.



Hajdúdorogi hagyomány szerint a kalács alapjául szolgáló lepény Krisztus testét jelképezi. Az egymásra kerülő tésztafonatok a töviskoszorút szimbolizálják. A kalács ötelemű díszítése, megszegésének, fölvágásának rituális mozzanatai a kelet-magyarországi görögkatolikusoknál a szent sebek tiszteletének szólnak, az díszítésre vitt tojás a feltámadásra emlékeztet, számuk egyes helyeken az apostolokra utal. Szentelt sonkát, kolbászt, kalácsot a vegyes vallású vidékeken a protestáns lakosság is előszeretettel fogyasztott.



A megszentelésre vitt bor Krisztus vére, a torma a népi értelmezés szerint a keresztre feszített Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. A néphit mágikus erőt is tulajdonít a megszentelt ételnek. A szentelt sonka csontját például az eresz alá tűzték villámcsapás elleni védekezésül, a kalács morzsájából a népi vélekedés szerint apró fehér virágok fejlődnek. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből.

minap.hu
fotó: Juhász Á.