MiNap Online

Világsátor – gyakorlati válaszok a szórványban élők problémáira

2012-12-12 19:13

A digitális kultúra lehetőségei, eszközei szorosan kapcsolódnak a nemzetgazdaság és társadalomfejlesztés stratégiatervéhez. Ezt Fórizs Zoltán, a MaNDA főigazgató-helyettese nyilatkozta a Miskolcra tervezett Világsátor fontosságát hangsúlyozva. Patkó Gyula rektor pedig azt emelte ki: a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara egyik legfontosabb feladatának tartja a társadalmi felzárkózás elősegítését.

Amint arról beszámoltunk, az úgynevezett Világsátor-projekt megvalósításáról is tárgyal Miskolc közgyűlése csütörtöki ülésén. Az előterjesztés szerint a Világsátor a kulturális nemzetegyesítés és a társadalmi felzárkózás feladatait végrehajtó, országos hatáskörű, kulturális és oktatási szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer központja lenne. Mindez nemcsak a cigányság, hanem a diaszpórában élő határon túli magyarság társadalmi helyzetét is javítaná.

Hogy miért lehet ez fontos az országnak; illetve a városnak, arról Fórizs Zoltán, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA) főigazgató-helyettese is nyilatkozott a minap.hu-nak. Hiszen, ha a Világsátor megvalósul a miskolci Egyetemvárosban, akkor a MaNDA aktívan közreműködik az intézmény működtetésében és fenntartásában.

Mint Fórizs Zoltán hangsúlyozta: a „Kulturális Nemzetegyesítés” koncepcióterve nemcsak Magyarországot érinti, hanem Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország, Ausztria, Ukrajna területére is kiterjed, illetve azokra az országokra ahol diaszpórában élnek magyarok és cigányok.

– A „Kulturális Nemzetegyesítés”, így a Világsátor jövőbeli feladata, hogy a digitális és kreatív kultúra fejlesztési eszközeivel szorosan kapcsolódjon az Alaptörvény, a Nemzetpolitikai Stratégia, az Új Nemzedék Jövőjéért Program célkitűzéseinek megvalósításához, a Duna Stratégiához, a Mikó Imre Tervhez, a Vajdasági Magyar Kulturális Stratégiához, a Wekerle Tervhez, valamint a Kárpát-medence gazdaságfejlesztését érintő programokhoz – helyezte koncepcionális közegbe a tervezetet. Hozzátéve: a kulturális nemzetegyesítés pedig meghatározó eleme a roma közösségek fejlődésének, a kulturális értékek és hagyományok fennmaradásának is.

A nemzeti digitális archívum főigazgató-helyetteseként hangsúlyozta: a digitális kultúra lehetőségei, eszközei, a kulturális területeket lefedő kínálata szorosan kapcsolódik a nemzetgazdaság és társadalomfejlesztés stratégiatervéhez, a társadalomfejlesztést célzó kormányprogramok megvalósításához. A digitális roma kultúra pedig egyedi fejlesztési irányokat és tartalmakat fogalmaz meg a cigányok lakta régiók közösségei számára. Kiemelt céljának tekinti a roma kultúra értékeinek határon belül és határon túli elérhetővé tételét, illetve, hogy biztosítsák: egyenlő eséllyel férjenek hozzá a kulturális értékekhez és szolgáltatásokhoz.

Hogy nem kizárólag kulturális, hanem azon keresztül elérhető társadalmi feladatokról van szó, azt jól mutatják a megfogalmazott távlati célok. Ezek közé tartozik a magyarországi és a határainkon túl élő magyar és roma közösségek népességmegtartó képességének, nemzeti identitásának erősítése azáltal, hogy fejlesztik kulturális értékeik reprodukciós eszközeit. A kreatív ipar, a kulturális turizmus és a szociokulturális szolgáltatások fejlesztése révén elérhető a gazdaságélénkítés.

Egyértelműen a „Kulturális Nemzetegyesítést” jelenti, ha támogatják a szórványban élők kulturális, értékőrző és alkotó tevékenységét, javítják a nemzeti kulturális vérkeringésbe való bekapcsolódásuk feltételeit. Ugyanígy, ha elősegítik a magyar és a roma kultúra hagyományainak közvetítését, intézményesülését, hangsúlyozta Fórizs Zoltán.

– Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje, a rendszerváltozás egyik legnagyobb vesztese, ahol a társadalmi problémák, kiemelten a romakérdés, hatványozottan vannak jelen – ezt már Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora mondta a Világsátor program kapcsán. A rektor hangsúlyozta: a megye 15 kistérségéből 13 hátrányos helyzetű; a 3 év alatti gyerekek 50 százaléka roma; az országos átlag feletti a munkanélküliség. Ezért is Miskolcnak és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának (BTK) elsődleges célja a társadalmi problémák enyhítése, orvoslása, a társadalmi felzárkózás elősegítése. Így a romakérdés kiemelt kutatási és oktatás-módszertani területként jelenik meg a karon.

– A kutatáshoz és oktatáshoz megvannak a karon a személyi feltételek, az infrastrukturális háttér – szögezte le a rektor. A BTK képzései közül a probléma kezelését elsősorban segíti a kulturális antropológia, a pedagógia, a szociológia, különös tekintettel a kisebbségszociológia szakirányra, a szociális munka, amelyek közül több mesterképzésben is elérhető. De ide sorolható a roma társadalomismeret szakirányú továbbképzés, a kisebbségi-esélyegyenlőségi tanácsadó, az interkulturális nevelési szaktanácsadó, a szociális menedzser és a tanárképzés is.

– Ezeknek a szakoknak a tematikáját, tantervi struktúráját az antidiszkriminációs elmélet és gyakorlat határozza meg – fűzte hozzá Patkó Gyula. – Ez nagyrészt nem jogi kérdésekkel foglalkozik, ahogy azt tévesen értelmezik, hanem a deprivációra (a valamitől való megfosztottságra), a szociális problémákra megvalósítható, gyakorlatias, adekvát válaszokat kíván nyújtani. A szociális igazságosság melletti elkötelezettség nem politikai vagy tudományos divatok követése, hanem valódi elkötelezettség a kar részéről a társadalmi problémák enyhítésére – szögezte le a rektor.

minap.hu