MiNap Online

„Feldolgozni és megismertetni egy borzalmas korszakot” – gulágkonferencia harmadszor

2012-04-11 19:00

Harmadszor rendezték meg a Gulágkutatók Nemzetközi Konferenciáját szerdán Miskolcon, a Miskolci Akadémiai Bizottság épületében. A rendezvényen a téma neves kutatói mellett a gulágot megjárt, ma már idős emberek is tartottak előadást az ott átélt borzalmakról.

A konferenciát a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelemtudományi Intézete, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, a Lévay József Közművelődési Egyesület és az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának Történelemtudományi Munkabizottsága közösen rendezte.

Majorszki András, Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának elnöke elmondta, a társaság 2009-ben jött létre, és céljuk az, hogy feldolgozzák az 1944-45-ben történt eseményeket, a köztudatban málenkij robotnak nevezett témát és problémakört, és hogy ezt minél szélesebb körben megismertessék.

A társaság különböző szemináriumok megszervezésével a Miskolci Egyetemet is bevonja a kutatómunkába, melynek eredményeit publikálják majd.

Stark Tamás, az MTA Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a minap.hu-nak elmondta, egy-egy ilyen konferencián nem csak előadásokat tartanak a korról és a borzalmas eseményekről, de meg is emlékeznek az áldozatokról. A korszakról szólva kiemelte, a magyar (és más megszállt országok lakói) elhurcolásának oka az volt, hogy a Szovjetuniónak szüksége volt a külföldi munkaerőre, gazdasága ugyanis a kényszermunkára épült, forrásai ugyanis elapadtak a második világháború végére.
– Maga a kifejezés, málenkij robot, kis munkát jelent, ami persze egy nagy félrevezetés, ennek ürügyén hurcoltak el hazánkból több százezer embert, akiknek egyharmada soha többé nem tért haza, vagy még az úton vagy a munka közben vesztette életét – mondta Stark Tamás.

Mint mondta, az internáltaknak tehát csupán egy része katona, de a közel hatszázezer magyarnak nagyjából egyharmada biztos, hogy civilként került ki.
– A civilek összegyűjtésének módja pedig az volt, hogy amikor a szovjet hadsereg elfoglalt egy-egy nagyobb várost, akkor közvetlen az ostrom után a civil lakosság egy részét összegyűjtötték. Aztán volt egy másik hullám, akkor rendszerint a németeket, illetve a német nevűeket vitték el – mondta Stark Tamás.

Kiderült, Miskolcról csak részleges adatok állnak rendelkezésre, az azonban biztos, hogy a városkörüli harcok időszakában több ezerre tehető a miskolci, illetve Miskolc környékéről összegyűjtött és elhurcolt civilek száma.

Okkal vagy éppen ok nélkül vittek a Gulágra mindenkit, akit csak akartak. Elsősorban a német származásúakat keresték, de nem számított az indok, sőt volt olyan is, amikor színtiszta magyar településről vitték el az embereket.

Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense egy elhíresült példáról beszélt, ami Zemplénben esett meg.
– Talán éppen Ónod községnél az orosz főhadnagy odament a körjegyzőhöz és mondta, hogy írja össze a német nemzetiségűeket. Mikor a jegyző azt mondta, hogy ott németek nem laknak, csak magyarok, a válasz az volt, hogy nem érdekes, nem érdekes, másnapra írja össze a férfiakat és a nőket 17-től 45 éves korig. Összeírta, és akinek a neve R betűre végződött, azokat elhurcolták mondván, hogy Hitler neve is R betűre végződött – emlékeztetett a tragikus történésekre Bogdán Zalán.

A Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának rendezvénye csütörtökön a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban, pénteken pedig a Nyilas Misi Házban folytatódik szemináriumokkal.

Tajthy Á.