MiNap Online

Sok helyen titkolják a szegénytelepeket

2010-11-06 15:54

Durván háromszázezer ember lakik úgynevezett szegénytelepeken Magyarországon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) LHH Kistérségi Fejlesztési Programirodájának adatai szerint. Az iroda idén januárban a helyismerettel rendelkező kistérségi koordinátorokat kérte fel az adatgyűjtésre, ami nem teljes, mert több település elzárkózott az adatközléstől. 

Domokos Veronika kutató a Népszabadságnak nyilatkozott az eredményekről, elmondva: volt olyan település, ahol testületi határozatot hoztak arról, hogy náluk nincs se szegény- se cigánytelep. Ugyanakkor bárki láthatta, hogy a falu szélén vagy attól egy ugrásnyira, ott düledeznek a viskók.



A felmérésre az európai uniós források elérését szolgáló programok kidolgozásához volt szükség. Az adatfelvétel nehézségei ellenére a koordinátorok 1633 szegregátumot számláltak össze az a ország 823 településén és a főváros tíz kerületében. 
  
A korábbi ajánlásoknak megfelelően a felmérés során a városokban azt tekintették szegregátumnak, ahol a háztömbök 15-59 év közötti lakóinak több mint fele legfeljebb nyolc általánost végzett, nincs rendszeres jövedelme, a lakások nagyobb része nem magántulajdonú és a segélyezettek aránya meghaladja az ötven százalékot. A nagyobb városokban ez akár egyetlen háztömb is lehet, de ismertek több ezer fős szegénynegyedek is. A szegregátumok hivatalosan nem minősülnek gettónak és cigánytelepnek sem.



Domokos Veronika a cikkben megjegyzi, hogy az adatok többsége még utóelemzésre vár, de az már most is látszik, hogy a szegregátumok és a hátrányos helyzetű gyerekek területi sűrűsödése jelentős átfedést mutat.
A programiroda projektmenedzsere elmondta, hogy az összegyűjtött adatokat tartalmazó tanulmányt megküldték a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkárának.