Szórakoztató értékek

2014-06-21 00:00 – Szepesi Sándor Szerzők listája

Ilyenkor, a nyári fesztivál szezonban minden város igyekszik a legszebbet, legjobbat megmutatni magából - néha talán még erején felül is, ami jelen esetben egyáltalán nem baj. Ha sikerül megfelelő környezetet, hangulatot teremteni, általában az emberek is igyekeznek felnőni ehhez, aminek szerencsés esetben hosszabb távon is megmaradnak a hatásai. A települések nyári "kiöltözései" ugyanis egyáltalán nem csupán a turistáknak kell, hogy szóljanak, hanem legalább olyan mértékben a helyi lakosoknak is.

Miskolcnak is számtalan olyan helyszíne, nevezetessége, tradíciója van, amit bizonyára sokan a helyiek közül is csak a rendezvényeken keresztül fedeznek fel igazán. Az igényesebb, kulturális, irodalmi, történeti programokra nyilván könnyebb tömegeket csalogatni egy kis étellel, itókával, zenebonával, jó hangulattal. Meg kell találni az egészséges arányokat, hogy az emberek szórakozva fedezzék fel mindazokat az értékeket, amelyeket a környezetük kínál - irodalomban, helytörténetben, művészetekben is. Kiváló példa erre a Miskolcon és országosan egyaránt nagyon sikeres Múzeumok éjszakája programsorozat, csakúgy, mint az Operafesztivál vagy az "Avasi Borangolás" és a többi hasonló rendezvényünk.

Az elmúlt napok kellemes nyári délutánjain, estéin sokszor ismét egy hamisítatlan üdülővárosban érezhettük magunkat, Miskolc belvárosi terein, utcáin sétálva. A közönség összetételét tekintve pedig szembeszökő változás volt, hogy jelentős arányban megjelentek az idősebb korosztályok. Nem csupán egy-egy, esetleg célzottan nekik szóló rendezvényen, hanem "csak úgy" is. Sétálgattak, élvezték a jó időt, a kikapcsolódást, a látnivalókat. Jó volt látni, hogy felhőtlenül szórakoztak, hogy szó szerint és átvitt értelemben is sikerült őket kicsalogatni otthonról.

A nagyobb rendezvények tömegbázisát ugyanis szinte mindenhol a fiatalok jelentik. Akarva-akaratlanul általában a struktúrát is hozzájuk szokták igazítani, hiszen ez az a mobil réteg, amely leginkább keresi a szórakozást, kikapcsolódást. Az is igaz viszont, hogy a tinédzserek szórakozási szokásai köztudottan nem különösebben bonyolultak: jól berúgni (alapozni) valahol az alkonyatban, ahol ezt aránylag olcsón meg lehet tenni, aztán pedig "buli ezerrel", mindennel, ami belefér.

Ezt el kell fogadni, mindenki volt fiatal - erre azonban nem lehet egy település kulturális, közösségi életét alapozni. Szükséges, hogy azok az érettebb, tapasztaltabb korosztályok is kimenjenek az "agórákra", akik már nem csupán a bulit keresik. Szükséges, hogy találkozzanak, beszélgessenek, és szellemi értelemben is gyarapítsák, magukénak érezzék azt a várost, amelyet korábban a gyakorlatban építettek. Ők képviselhetik, terjeszthetik azt a letisztult, extremitástól, kicsapongásoktól mentes viselkedési kultúrát, amelyre nagy szükség van a köztereken, és másutt is.