MiNap Online

Időszámításunk kezdetét, a világ nagyobb részén, Jézus életéhez, pontosabban születéséhez, emberi történelmünkbe való belépéséhez igazítják. Az Ő élete, tanításai, amelyek megváltoztatták az emberek gondolkodását létre hozta követői közösségét, az egyházat. Jézus élete és tanítása döntő hatással volt a világtörténelemre. Az egyház pedig Jézus életének az eseményeit újra és újra átgondolva kialakította az egyházi esztendőt a maga három nagy ünnepével: Karácsonnyal, Húsvéttal és Pünkösddel. Karácsony Jézus születéséről szól, a Húsvét a halálát és feltámadását állítja a középpontba, Pünkösd pedig a Jézus által megígért, Szent Szellem (Szentlélek) eljöveteléről beszél, mely egyben az egyház születésnapja.
Pünkösd jelentésének megértéséhez hívjuk segítségül a bibliai antropológiát (embertant). A teremtés történetében azt olvassuk, hogy Isten megformálta az embert a föld porából, azaz testünk a maga teljes valójában ennek a világnak az anyagából áll. Ezt követően Isten, aki maga egy szellemi Személy, belelehelt az anyagba a maga Szelleméből és lett az ember élő-lélekké, azaz pszichévé, személyiséggé. Isten Szellemének és az anyagi világ találkozásának révén jött létre az emberi személyiség. Ennek megértése azért fontos, mert ez az a két pont, amin keresztül az ember alapvetően meghatározott.

Az emberi személyiség az anyagi világhoz a testén és érzékszervein keresztül  kapcsolódik. Megfogjuk, megérintjük a tárgyakat. Szemünkkel gyönyörködünk a minket körülvevő teremtettségben. A testünk fenntartása is az anyagi világ révén történik, amikor táplálkozunk. Sőt személyiségünk kifejező eszköze maga a test.  Abban ma már többen egyetértenek, hogy az ember több mint anyag, matéria. Egyébként mi magyarázná a bennünk lévő érzéseket: örömöt, bánatot, sírást vagy nevetést. Ha Isten kinyilatkoztatásához fordulunk, akkor rá kell döbbennünk, hogy az embernek van szelleme is. Ez a szellem a bűneset miatt elszakadt Istentől. Úgy is fogalmazhatjuk elszakadtunk a személyiségünket fenntartó élet forrásától.

Ennek következménye a szellemi halál, mely nem tud már ezt követően kapcsolatot tartani Istennel, sőt menekül Tőle. Így indult el az a folyamat, mely a test halálához vezet. Sőt, sokszor az elszakadt emberi szellem más forrást keres, melyet különböző hamis szellemi áramlatokban, okkultizmusban, spiritizmusban talál meg. Ezek mögött egy másik szellemi személy áll, akit ugyanúgy nem lát, de aki ugyanúgy lázad Isten ellen, mint az általa lázadásra rávett emberi szellem, akit Sátánnak (jelentése: vádló) vagy Diabolosznak (jelentése: szétdobáló) nevez a Biblia. Mondhatnánk, hogy az emberi szellem keresi a forrást, de szomját csak a pocsolya vizével tudja oltani, mely még inkább a teljes pusztulás felé viszi.

Van-e visszaút Istenhez? – kérdezheti a megrettent ember. Van. Úgy hívják: Jézus Krisztus.

Azért született, hogy elmondja nekünk és utat mutasson a bűnös embernek ahhoz, hogy hogyan találhat vissza a Teremtő Istenhez. Ettől válik Jézus születése Isten szeretetének ünnepévé. Hogy mennyire igaz Isten irántunk való szeretete, erre mutat rá Jézus halála és feltámadása, mely utóbbi, Isten tanúságtétele, hitelesítése Fia életének és tanításának. Szeretném megjegyezni, azoknak, akik Istenre kegyetlen úrként tekintenek, hogy nem Isten feszítette keresztre az embert, hanem az ember feszítette keresztre Isten Fiát, Jézust. Így lett az ember és a maga szelleme: gyilkossá, kegyetlenné, önzővé. Nem csoda, hogy önmagunk is kétségbeesetté, depressziósakká, boldogtalanokká válunk.

A megoldás ennek felismerése, bevallása Jézusnak, aki felvállalta a mi ítéletünket, halálunkat, végső és megmásíthatatlan elszakadásunkat Istentől, ami maga a kárhozat. Az emberi személyiség megnyílása Isten felé Jézuson keresztül ismét összekapcsol bennünket Isten Szellemével, melyet Szentléleknek is nevezünk. Ennek az első döbbenetes megtapasztalása közel 2000 évvel ezelőtt Jeruzsálemben történt, 50 nappal Jézus feltámadása után. Az 50. nap görögül pentekoszté, mely magyar szóhasználatban pünkösd. A Pünkösd éppen ezért nem más, mint az Istennel való közösség helyreállása, ez pedig átformálja az egész emberi személyiséget és meghatározza az ember testi viszonyulását az anyagi világ felé. Pünkösd az ember visszatalálásának ünnepe Istenhez, sajnos ennek megtapasztalása nélkül Jézus életének története érthetetlen. Jézus életén és tanításán kívül, pedig egyetlen út sem vezet Pünkösdhöz, a Szent Szellem (Szentlélek) Istennel való kapcsolat megtapasztalásához.
Sándor Frigyes
evangélikus lelkész-esperes