MiNap Online

Pünkösdkor a keresztények egy igen jelentős újszövetségi eseményre, a Szentlélek eljövetelére emlékeznek. Az „ötvenednapi” ünnep Jézus korában a Sínai-hegyen történt első szövetségkötés megünneplését jelentette. Az Apostolok Cselekedetei azonban arról számol be, hogy ezen a húsvét utáni ötvenedik napon lángnyelvek ereszkedtek le az apostolokra, s „mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni” (2,4).

Az ősegyház születésének ez a látványos mozzanata ma is sokakat tűzbe hoz és ünneplésre indít. Milliók imádkozva várják a Szentlélek leszállását. Az idén – kivételesen – keleti és nyugati keresztények teljesen egyidejűleg ünneplik a Szentlélek eljövetelét.
Még ha sokan törekszenek is a különleges „karizmák”, kegyelmi adományok elnyerésére, ebben a különleges évben sokatmondó lehet számunkra a „mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek” bibliai ige. Az Apostolok Cselekedetei nem arról szól, hogy ki tett szert a többiekénél nagyobb adományokra, hanem hogy beteljesült Joel próféta jövendölése: „Ez lesz az utolsó napokban – mondja az Úr –, kiárasztom Lelkemet minden emberre; akkor fiaitok és leányaitok prófétálni fognak… Szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom Lelkemet azokban a napokban, és prófétálni fognak…  És ez fog történni: mindaz, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül” (2,17-21)

Péter apostol pünkösdi beszéde arról számol be, hogy ezen az ünnepnapon beteljesült a jövendölés, s Isten nem is csak jámbor férfiakra, hanem valóban mindenkire – még a szolgákra is – kiárasztotta Szentlelkét. Az üdvösség nagy lehetőségét kínálta fel mindenki számára.
A kinyilatkoztató Isten pünkösdi üzenete ma is aktuális. A keresztényeknek alázatos szívvel imádkozniuk és fáradozniuk kell, hogy „Szentlélek ajándékát” elnyerjék, illetve megtarthassák. Hiszen a beavató szentségekben egyszer már elnyerték a Szentlelket. Az imádságban és alázatos őszinteségben való kitartáson kívül szükség van arra az engedelmességre is, amellyel átadják magunkat a Szentlélek vezetésének. „Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai” (Róm 8,14)

Talán nem túl sokan vannak olyanok, akik határozottan engedik, hogy Isten Lelke vezérelje őket. Ellenben nagyon sokan vannak, akik kirekesztik életükből a Szentlelket. A pusztán a televízió vagy rádió által irányított tömegek, s főként az alkohol vagy egyéb szenvedélyek által vezérelt embertársaink nemigen engedik, hogy Isten Lelke vezérelje őket. „Ne részegedjetek le bortól, mert abból erkölcstelenség fakad, inkább teljetek el Lélekkel!” – írta Pál apostol az efezusiaknak (5,18). Valószínűleg nem véletlenül igyekeznek az emberek a kocsmák felé: azt az űrt akarnák megtölteni, ami lényük legmélyén van. Csakhogy az ital szerezte mámor nem tölti be az űrt, mert az ember nem szeszre, hanem Istenre van hangolva. Ezért „inkább Lélekkel teljetek el!” – folytatta levelét Szent Pál. Ahogy a mámort kereső ember valami teljes élvezetet, boldogságot keresve részegedik le és emiatt már nem is élvezheti azt, amit keresett, a keresztényeknek épp ellenkezőleg: a vezérlő Szentlélekkel, az Egyházat mindenestül átjáró Lélekkel kell megtelniük.

Vezesse hát Miskolc keresztényeit is magának Istennek Lelke, hogy Isten Országának jelenlétéről mások felé is tanúskodjanak! Nem egymással rivalizálva, hanem úgy, hogy az apostoli mintára „mindannyiukat eltöltse a Szentlélek”. Az Egyházat létesítő és a megváltott emberiséget összetartó Szentlélek.

Orosz Atanáz
püspök exarcha