MiNap Online

Elöljáróban szólok, hogy a most következő sorokat egy nem dohányzó, s a cigifüstnek még a szagát is utáló ember írja. Merthogy, ama bizonyos, sokadjára felmerült törvényjavaslat kapcsán ragadtam tollat (klaviatúrát), mely szerint megtiltanák minden zárt légterű nyilvános helyen – értsd például kocsmák, éttermek, kávézók – a dohányzást. Persze az, hogy a dohányzás káros az egészségre, tudott dolog, tisztában vannak vele a dohányzók, nem dohányzók egyaránt. A készülő törvénymódosítást azonban sokan tartják túlzónak, többek közt én is. Nemdohányzóként…

Mert az addig oké, hogy iskolákban, munkahelyeken ne gyújtsanak rá. Munka, tanulás közben nincs helye annak, épp úgy, ahogy – optimális esetben – enni, inni sem ilyenkor kell. Munkahelyeken éppen ezért vannak dohányzóhelyek, oda lehet járni füstölni. Ezzel a lehetőséggel pedig élnek is a dohányosok – sőt az is bevett szokás sok helyen, hogy a nemdohányzók is lekísérik cigis társaikat, egyszerűen kicsit kikapcsolni (no meg hülyéskedni, és meghallgatni a legújabb házon belüli pletykákat).

A kocsmákban azonban más a helyzet. Tudja mindenki, hogy ott bizony füst van, hiszen – cigisektől tudom – hogy a sör mellé éppúgy természetes a cigi, mint a reggeli kávé mellé. És ezt elfogadja az is, aki nem dohányzik, egyszerűen azért, mert ha kocsmába megyünk, legtöbbször társaságban tesszük ezt, márpedig az ember a barátait elfogadja úgy, ahogy van – adott esetben a cigijével együtt. Másnap meg sétálunk egy jót, hogy kiszellőztessük a fejünket (az egy jól sikerült este után amúgy sem árt), aztán kimossuk a büdös ruháinkat, és a dolog már rendben is volna.

Persze mostanság olyan világot élünk, hogy szinte mindent túlszabályoznak, mégis az az érzésem, hogy a dohányosokra valaki nagyon pikkel. Nem tudok másra gondolni akkor, amikor komplett városokban lett tilos a dohányzás közterületeken, de a fővárosban sem gyújthatnak már rá, egy „buszcsalógató cigire” a várakozók. S mindeközben munkahelyen ugye tilos, és talán hamarosan a kocsmákban is. Lassan csak a lakás marad, bár lehet azt is betiltják majd.

Ezen gondolatok mentén haladok minden alkalommal végig, ha a téma az eszembe jut, a végére pedig mindig egy kérdés fogalmazódik meg bennem: ha ennyire tiltják a dohányáruk fogyasztását, akkor árulni, forgalmazni miért nem tilos? Igen, a kérdés csupán költői…

Tajthy Ákos