„Nagy show, döngöl a turné, Ezt nézd, nem vagyok a múlté..! „ Itt van nekünk megint a Való Világ, síppal, dobbal – a nádi hegedűt jelen esetben mellőzik, mert az mégis hordoz valami nemzeti sajátosságot. Van helyette más, minden, ami szem-szájnak, agresszív multi-kultúrának kellemes. Minden, ami úgy hiányzik egy értékalapú, televíziós műsorválasztékból, mint üveges tótnak a hátraesés.
Az ismert alapszituáció: kiválasztanak közülünk pár embert, s beterelik őket egy villának titulált multi-konténerbe. Innentől kezdve vagyunk Mi, és vannak Ők. Elvileg Ők is olyanok, mint Mi, de most már elválaszt bennünket a konténer fala.
Ők azt mondják, hogy ami a konténerben történik, az a valóság. Mi tudjuk, hogy ez nem igaz, de szeretnénk hinni, hogy Ők ki vannak szolgáltatva nekünk, s végre egyszer nyíltan „kukkolhatjuk” mindennapi kis aljasságaikat, gyarlóságaikat, amelyek a Mi aljasságaink, gyarlóságaink is lehetnének.
A konténerben megszűnik az ember, az egyéniség, csak a „villalakó” van – aki azért érdekes, mert villalakó. Nem számít, hogy egyébként milyen szinten űzi a szakmáját, mihez ért, mit tanult korábban – ő villalakó. Ennyi.
A konténerben mindent szabad, ami rombolja a kultúrát, az erkölcsöt, a hagyományos értékrendeket. Ők megint azt mondják, hogy ez a valóság, Mi most is tudjuk, hogy ez nem igaz, de rohadtul jó néha szabadjára engedni az ösztönöket. És Ők ezt tudják.
Küldjenek SMS-t – üvöltik kiforduló szájjal a műsorvezetők. – Most minden Önöktől függ!!
Semmi nem függ tőlünk, tétován futkározó fehér egerek vagyunk egy átlátszó üveglabirintusban, melynek a közepén valahol ott a sajt. Az egyedül üdvözítőnek kikiáltott, fogyasztói láger-világ. És a stúdióba terelt, üres tekintetű, kifejezéstelen arcú tömeg minden szóra őrjöngve tapsol, maga sem tudja miért.
Az egészséges ösztönből fakadó, gyámoltalan fanyalgásokat statisztikai, nézettségi adatokkal söprik el: „Mit akartok?! Ez kell a közönségnek!” A közönségnek nem ez kell, de üzleti okokból generációkat szoktattak rá az igénytelenségre. S hasonló megfontolásokból, egyelőre nem is nagyon szeretnék, ha leszoknának róla.
Az erkölcs állandóságot jelent, s az állandóság erkölcsöt. A Nagy testvér egyiket sem szereti, mert veszélyeztetik a pénz kizárólagos hatalmát. A szorgalommal, kitartással elért sikerek emberi és nemzeti öntudatot adnak az egyénnek, a népnek. A villalakó nem csinált semmit, ő attól lett sztár és hős, mert bevitték a konténerbe. S amelyik nép elfogadja őket hősöknek, annak a népnek többé már nem, vagy csak nagyon nehezen lehetnek igazi hősei.
A villában az élet happy. Multi-happy – és ez a lényeg. Párizs- Bakony, vér és takony: az élet Very Good!
Szepesi Sándor
Val(l)ó Világ
2010-11-21 00:00 – Szepesi Sándor
- Kategória: ROVATOK: > ZÁRÓJELBEN
Impresszum:
MiKom
Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft.
- 3525 Miskolc, Kis-Hunyad utca 9.
- http://www.minap.hu
- 48.1052820.77615
- worktel: 46 503 500
- faxfax: 46 358 200
- e-mail:
- Ügyvezető: Kovács Viktor
- Főszerkesztő: Molnár Péter
Reklámfelületeink kizárólagos értékesítője a
MIKOM Nonprofit Kft.
Elérhetőség: 3530 Miskolc, Széchenyi u. 40.;
Értékesítési vezető: Bartus Sándor
E-mail: bartus@mikom.hu
Hirdetésfelvétel:
telefon: 46/501-420
e-mail: info@mikom.hu
HU ISSN 2062-5642- Minden jog fenntartva!
- Felhasználási feltételek és adatvédelmi irányelvek