MiNap Online

A szíve szakad meg az embernek, amikor valamelyik bokor vagy fa alatt madárfészket talál, törött tojásokkal, pelyhes fiókákkal. Viharos idők járnak és ennek a kiskertek ingyen munkásai a nagy kárvallottjai.
Csupa szív szomszédasszonyunk cipősdobozba szedett egy alig kitollasodott fiókát és megpróbálta életben tartani. Szemcseppentővel itatgatta, csipesszel etetgette, mégsem élte meg a másnapot. Pedig kikérte a véleményét még egy díszmadár-tenyésztőnek is. Az is csak annyit tudott mondani, hogy az énekes madarak fiókái ilyen korban menthetetlenek, minden jóindulat, igyekezet ellenére.

A fészekmentés nehéz dolog, az ember számára is. Jó, ha az életét sikerül kimenteni az árvízbe omló ház alól. Az évtizedek munkájával összegyűjtött vagyonkája általában ott marad a szennyes víz mélyén, s a társadalmi segítség – minden igyekezet ellenére – még a gazdagabb országokban sem varázsolja újjá a régi otthont.
Jó lenne megelőzni a bajt, de a műholdakkal, számítógépekkel, villámgyors hírtovábbító rendszerrel felszerelt embert is többnyire váratlanul érik a természeti csapások. Vagy ha nem is váratlanul, akkor olyan helyzetben, hogy alig sikerül többet megmenteni, mint a puszta életet és legfeljebb egy bőröndnyi holmit.

Nagy nézettségű (hallgatottságú, olvasottságú) műsorok napjainkban a meteorológiai jelentések, csakúgy, mint a klímaváltozások okait, távlatait kutató tudományos előadások. De van ezen kívül még egy aktuális téma nálunk mostanában: a forint napi árfolyamát közlő, friss gazdasági információ. Mert a baj nem jár egyedül. Akinek az otthonát nem fenyegeti áradás, az orkánszerű szél és az istennyila, az még lehet devizahiteles ember. És lesheti, mikor vág be kisded hajlékának a kellős közepébe egy olyan árfolyamváltozás, amit kivédeni szinte lehetetlen. Alig van rá több esély, mint a földre pottyant madárfészket emberi erővel újjáépíteni, lakóit csipesszel táplálva életben tartani.

Bekes Dezső