A Kulcsár-rejtély

2010-07-20 00:00szepesis Szerzők listája

A Fővárosi Ítélőtábla nemrégiben, másodfokú határozatában hatályon kívül helyezte a Kulcsár Attila és társai ügyében hozott, korábbi elsőfokú döntést, és elrendelte az eljárás megismétlését. Ugyanakkor megszüntette a bróker előzetes letartóztatását, ez ellen az ügyészség fellebbezett, amit a napokban kihirdetett döntésében a Legfelsőbb Bíróság elutasított. Kulcsár tehát szabadlábon védekezhet, lakhelyelhagyási tilom mellett. Korábban nagyon sokat foglalkoztam ezzel az üggyel, s ma is meggyőződésem, hogy itt sokkal többről van szó, mint egyszerű csalásról vagy sikkasztásról.
Ha valamikor a „Kulcsár-affair” összes részletét sikerül feltárni, talán fény derülhet a rendszerváltozás és az új magyar elit kialakulásának igazi kulisszatitkaira, az olajügyek homályban maradt szereplőire, s még sok minden másra is. Jelenleg azonban - talán épp ezért - nagyon úgy tűnik, hogy a cca. nyolc éve indult büntetőeljárás végét „unokáink sem fogják látni”.

A Kulcsár körüli botrány 2003 nyarán robbant ki, sokáig azonban az is kérdéses volt, létezik-e egyáltalán a K&H derék brókerfantomja. Lassan mindenki megszokta, hogy Magyarországon ufót meg Kulcsárt látni csakis fényképről lehet, hónapokon át mindenhol ugyanazt a (Mubarak egyiptomi elnök fiatalkori portréjára hajazó) PR-fotót nyomták a főhősről, aki állítólag épp Ausztriában üdült, és sehogy nem akarózott neki hazajönni. Mindehhez képest jelentős előrelépésnek számított, amikor 2003 novemberében végre mozgóképeken is megcsodálhattuk, egy bécsi tárgyalóteremben - majd' fél év után ez is valami - s gőzerővel működni kezdett valami parlamenti brókerbizottság is az ügy kivizsgálására, csak éppen azt nem tudta senki, hogy mit csinál.

A kiadatást persze megint nem kapkodták el: újabb fél év múlva, 2004. március 30-án csempészték be Kulcsárt Magyarországra egy mellék-átkelőn - elsötétített ablakú rohamkocsik, lezárt utak, különleges egységek, volt ott minden. Az egyesült euro-atlanti sajtó képviselői viszont Hegyeshalomnál várták volna őkelmét - előzőleg azt mondták a rendőrök, ott hozzák majd - s nem szórakoztak valami jól az átverésen. A Fővárosi Főügyészség 2005 augusztusában emelt vádat Kulcsár Attilával és társaival szemben, sikkasztásért, pénzmosásért, vesztegetésért és más bűncselekmények elkövetéséért. Ezt azóta is nagyon sokszor halljuk, csak lassan már azokat sem nagyon érdekli, akik véletlenül tudják, miről van szó.

Kulcsár hamis adásvételi szerződések, átutalási megbízások és transzferbizonylatok felhasználásával ellentételezés nélkül megterhelt egyes számlákat, a hiányt pedig az ígért hozamokkal megfejelve, más ügyfelek számlájáról pótolta. A rendszer folyamatosan növekvő forrásigényét pedig egyre nagyobb pénzek és cégek bevonásával fedezte. Az ügyfelek pénzét off-shore cégeken keresztül tüntette el az adóhatóság elől, a milliókat zsebbe vagy magán-bankszámlákra közvetítette. A rendőrségnek akkoriban mintegy 12 országot érintő pénzmozgást sikerült feltárnia. Kulcsár VIP, azaz kiemelt ügyfélkörét érintően körülbelül 200 megbízót említettek, akik közül 141-nek a számláján történt gyanús pénzmozgás. A listán lévő strómanok és gazdasági társaságok mögött megbújó személyek többségének kilétét ma is homály fedi.

S még nagyon sok minden mást is homály fed ebben az ügyben. Hogy lehet az pl., hogy az akkor már jó ideje megfigyelt és lehallgatott Kulcsár 2003. június 31-én a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat figyelőinek díszkíséretében osonhatott át Ausztriába, egy diplomáciai gépkocsin? Miért nem bocsátotta a Nemzetbiztonsági Hivatal a brókerbizottság rendelkezésére - néhány bizottsági tag kifejezett kérésére sem - azokat a lehallgatási jegyzőkönyveket, amelyek Kulcsár telefonbeszélgetéseit is tartalmazták? Mi a magyarázata, hogy előzőleg a bróker még együttműködési készségéről biztosította a hatóságokat, majd hirtelen úgy döntött, mégis megszökik? S így tovább. Máig nem tisztázott az sem, kik és miért verték meg Szász Károly akkori PSZÁF-elnököt a botrány kirobbanásakor.

Az úgynevezett bróker-ügyben 2008 augusztusában hirdettek első fokú ítéletet. Kulcsár Attilát nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a Fővárosi Bíróság. A büntetőper 24 vádlottja közül nem jogerősen további hatan kaptak összesen 26 év, 8 hónap letöltendő szabadságvesztést. Kulcsáron kívül Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, El Abed Hassan szíriai pénzváltó, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bende Péter és Schönthal Henrik üzletember. Két vádlottat, Rejtő E. Tibort, a K and H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját és Dunai Györgyöt, a Betonút Rt. volt vezérigazgatóját a bíróság felmentette a vádak alól. Az ítéletet a vád és védelem egyaránt megalapozatlannak tartotta, és hatályon kívül helyezését, illetve új eljárás elrendelését indítványozta a másodfokú bíróságnak. Később az első fokú ítélet részbeni hatályon kívül helyezését kérte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség is, mert több szabálytalanságot talált a Fővárosi Bíróság eljárásában. A többit lásd fent.

Kulcsár Attila tehát nyugodtan tengeti napjait szolid luxussal berendezett, budai villájában - állítólag már nem is őrzik - a rendőrtiszt viszont, aki letartóztatta, majdnem börtönbe került egy doboz édesség miatt. Az igazságszolgáltatás csordogál a maga megszokott medrében, mi pedig csak reménykedhetünk, hogy egyszer majd talán minden kiderül.

Hogy egyszer majd talán mindenki derül.
Szepesi Sándor