MiNap Online

New York-i jogvédők tartanak érdekvédelmi képzést a Magyarországon élő hajléktalanoknak. A cél, hogy megtanuljanak kiállni magukért, hogy megértsék: csak azért, mert az utcán élnek, nem lehet bármit megtenni velük. A hajléktalanokat rendszeresen zaklatják, ők bujkálnak, pincékben, mosókonyhákban, padlásokon húzzák meg magukat, vagy „elköltöznek”. Fotók
 

Elege van abból, hogy a hajlék nélküli embereknek se hangjuk, se jogaik nincsenek? Szeretne részt venni a helyzet megváltoztatásában? Ez egyedül lehetetlen, de együtt sikerülhet! - ezzel a felhívással fordult a hajléktalanok felé a Város Mindenkié csoport. Augusztus elején New York-i jogvédők segítségével „önszerveződési és érdekvédelmi” képzést rendeznek hajléktalanoknak és olyanoknak, akik szívesen segítenének nekik. A négy meghívott amerikai jogvédő Budapesten és Szegeden is találkozik majd az érdeklődőkkel, és feltérképezik a magyar ellátórendszert is.

Miskolci helyzetkép: Felrugdostak álmomból!

 

- Az Utca Embere önkéntes hálózatban évekig foglalkoztunk a lakhatáshoz való alapvető emberi joggal és hajléktalanok jogvédelmével. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy nem könnyű őket bevonni, mobilizálni, megértetni velük és a többségi társadalommal, hogy attól még, mert az utcán élnek, vannak jogaik, nem tehetnek meg velük bármit - mondja Vojtonovszki Bálint, a csoport egyik munkatársa.
A hálózat két, New Yorkban tanuló önkéntese figyelt fel a Picture the Homeless (Képzeld el a hajléktalanokat) nevű szervezetre, amely 1999 óta foglalkozik az otthon nélkül rekedtek jogvédelmével. A szervezetet két hajléktalan férfi alapította eredetileg az utcán élők rendőri zaklatása ellen, később azonban szerteágazóbb tevékenységbe kezdtek. Tagjaik között nagy számban vannak fedél nélküliek. Fő céljuk, hogy ne a hajléktalan emberek feje fölött szülessenek a döntések arról, hogy mi lenne jó nekik, hanem bevonásukkal, aktív részvételükkel. Hosszú távon egy ilyen szervezet létrehozása a cél Magyarországon is. Sok lelkes emberre és használható, eredeti gondolatra bukkantunk a képzésre jelentkező hajléktalanok között - meséli Vojtonovszki Bálint. Mivel a lehetséges harminc helynél többen jelentkeztek, igyekeztek a legtudatosabb, legaktívabb hajléktalanokat kiválasztani, hogy a képzés után, immár az ő segítségükkel juthassanak el minél több társukhoz.

Miskolci helyzetkép: élet a szállón
 



- Néhány jelentkező azt hitte, hogy pénzt, szállást vagy munkát kaphatnak, ha elvégzik a képzést. Nekik elmondtuk, hogy ez nem erről szól. De sokan pontosan értették, hogy mi a célunk - állítja.
Vojtonovszki Bálint szerint egy hajléktalanokból, hajléktalanságot már megtapasztalt, abból kikerült és hajlékkal rendelkező önkéntesekből álló, „hatékony nyomásgyakorló” csoportra nagy szükség volna itthon is. Kiállhatnának például azokért a hajléktalanokért, akiket rendszeresen zaklat a rendőrség, a közterület-felügyelet vagy az úgynevezett kerületőrségek munkatársai. Sokszor csak azt kérik tőlük, hogy menjenek át az utca túlsó oldalára, mert az már egy másik kerület. Csakhogy emiatt a hajléktalanok egy része elkezd bujkálni, pincékben, mosókonyhákban, padlásokon húzzák meg magukat, vagy „elköltöznek”, jellemzően a külső kerületekbe vagy erdőkbe.
 

Ezzel nemcsak folyamatos zaklatásnak vannak kitéve az amúgy is nagy nehézségekkel küzdő emberek, hanem a szociális munkások és más segítők sem találják meg őket, pedig ez, különösen télen, alapvető fontosságú lenne. Többek között ilyen problémák megoldásában segíthet majd egy, a Picture the Homelesshez hasonló magyar csoport.

Forrás: Népszabadság