Minden hajnalon, amikor halálfélelem tört fel bennem kiújuló szívritmuszavarom miatt, minden gyógyszernél nagyobb biztonságot és megnyugvást adott a tudat, hogy a közelemben vagy, számíthatok Rád. Minden éjszakán, amikor álmomból felriasztott a ház előtt felsikoltó mentősziréna, és megborzadtam a gondolattól, hogy valaki megint életveszélyes állapotba került, béke költözött lelkembe attól a rövidke imától, amiben csak annyit kértem a jó Istentől, hogy Te legyél az orvos a kétségbeesetten száguldó rohamkocsin.Minden ünnepen, amikor halmozódtak a közúti balesetek, és meghallottam a mentőhelikopter motorzaját kórházunk közelében tudtam, hogy a lehetetlen is megtörténhet a beteg életének megmentéséért, ha Te küzdöttél érte az út szélén, és fenn a felhők között. Minden hétköznapon, amikor az osztályunkon és a műtőkben erőnket, képességünket, lélekjelenlétünket meghaladó kritikus helyzettel kerültünk szembe, csupán annyit kellett éreznünk, hogy mellettünk és mögöttünk állsz, és akkor minden sikerül.
Minden-minden az első és legfontosabb volt az életedben, ami a betegekről és a gyógyításról, az önkéntes áldozatról, a gyermekek határtalan szeretetéről, és az emberek fenntartás nélküli tiszteletéről szólt. Ez volt a legszentebb küldetésed. …és semmi, de semmi nem számított, ami a kényelmedről, anyagi biztonságodról és jólétedről, a pozícióról, és az oklevelekben, érmekben mérhető elismertségedről tanúskodott … mert másokért éltél, és nem önmagadért. Te voltál mindaz, aki lépes volt szeretni viszonzás nélkül, adni követelés nélkül, áldozatokat hozni hála elvárása nélkül, sírni a fájdalomtól, ha kudarcba fulladt az emberfeletti küzdelem … aki csendesen mosolygott, amikor sikerült a beteget megmenteni a halál torkából.Miért mentél el? Miért hagytál kitölthetetlen űrt Magad után? Miért? Te voltál a szenvedélyes kezdeményezés és józan megítélés, a szárnyaló gyógyító képzelet, önzetlen segítő elgondolás és higgadt, okos tanács. A határtalan szeretet, ami minden próbát kiállt, a jóakarat, simogatás, mindig időben érkező biztatás, a kimondani is felesleges, egybecsengő harmóniára és megoldásra törekvő lélek és bölcsesség … csoda. Az éltető összhang és lankadatlan életerő, az EMBER, aki mások helyett is lát – az EMBERSÉG, mely másokért cselekszik és él, a teljes és értelmes élet … és kegyetlen, értelmetlen halál.
Távozásoddal pótolhatatlanul, megbocsáthatatlanul és gyógyíthatatlanul kiszakított a sors egy darabot mindörökké összetört lelkű munkatársaid szívéből. Maradj velünk, kérünk, vigyázz ránk és segíts minket odafentről, hogy idelent a Te példaértékű életutadat járhassuk tovább!
Dr. Süveges László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekegészségügyi Központ Gyermek-Aneszteziológiai és Intenzív Osztályának főorvosa 2007. december 13-án közúti baleset során életét vesztette.
Dr. Mikos Borbála
Gyermek-aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályának főorvosa
Hozzászólások
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.
Legyél te az első hozzászóló.