MiNap Online

Fogadd el a másságot – halljuk gyakran a lassan közhellyé koptatott tanácsot. Tudjuk, léteznek melegek, romák, fogyatékosok, betegek, idősök, de az autistákra sose gondolunk. Alig tudunk valamit erről a különös állapotról. Az autizmus világnapján a szülők, pedagógusok, szakemberek igyekeztek felrázni a társadalmat a tévhitből, miszerint az autizmus valami ritka, alig létező probléma. Miskolcon a Művészetek Házában Tömösi Katalin az önkormányzat részéről, Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke, Radványi Tivadarné, az Éltes Mátyás Általános Iskola igazgatója és Fecsó Zoltánné, egy autista fiatal édesanyja osztotta meg gondolatait az érintettekkel és az érdeklődőkkel. Jakubinyi László kifogásolta, hogy az állam elengedi a felnőtt autisták kezét.

- Léteznek idősotthonok, de arra nem gondolnak, hova megy az iskolából kilépő autista fiatal. Életre szóló állapot az autizmus, számos megnyilvánulási formája van, szomorú, hogy megfeledkeztek róla – hangsúlyozta. A Szimbiózis Alapítvány felnőtt autisták oktatását, foglalkoztatását is vállalja.

„Orvostól orvosig...”

Fecsó Zoltánné, az egyik édesanya arról vallott, milyen keserves út, mennyi téves diagnózis vezetett el oda, hogy ő maga állapította meg, fia autista. Az Asperger-szindrómában szenvedő gyermeket hiába hordták pszichológustól pszichológusig, senki nem tudta, mi lehet a baj, mitől más a fiú, mint kortársai. Az autista emberek nagy része nehezen alakít ki kapcsolatot, kevés emberhez kötődik. Léteznek olyan autisták, akik jóval intelligensebbek az átlagembernél, de viselkedésükkel kilógnak a sorból. A szülők kétségbeesnek, mikor gyermekük átnéz rajtuk, és csak testben van jelen a családi vacsoránál. Vizsgálatokra viszik a különc gyermeket, ahol kiderül, látása jó, hallása rendben, nem bolond, nem beteg, csak más. Rengeteget szenvednek azok az autisták, akiket nem diagnosztizálnak és nem kapnak megfelelő figyelmet, bánásmódot. Az átlagember nem beszél, nem tud az autizmusról, sőt hajlamos bolondnak tartani őket. Jobb a helyzet, mint 20 éve, de ideje lenne elfogadni a másságot, az autizmust, ami akkor is létezik, ha nem beszélünk róla