MiNap Online

Tűrhető piaci árak

2007-07-26 09:34

A fagykárok és a korai nagy meleg miatt érezhető a drágulás a piacokon, de korántsem akkora mértékű, mint amivel tavasszal riogattak. Legalábbis ez volt a véleményük a miskolci Búza téren az általunk megkérdezett vásárlóknak - mégsem nagyon láttunk rá példát, hogy kilószámra öntötték volna a táskába a gyümölcsöt. Pedig, a hagyományok szerint, lassan itt az ideje a befőzéseknek, lekvárkészítésnek is. Ezek viszont, az utóbbi időben mintha kissé kimentek volna a divatból a nagyvárosban.

Sétálgatunk a Búza téri ideiglenes piacon, nézegetjük az áruk színkavalkádját, s persze az árcédulákat is. Ránézésre is finom, kovászolni való uborka kínálja magát kilóként 150 forintért, van beérett paradicsom 200-250-ért, hagyma 150-200-ért, s igen jófajta burgonyát ajánlgatnak 160 forintért. A paprika ára elég széles skálán mozog, van olyan csípős-hegyes, amelyikből négyet adnak 150-ért, és olyan töltenivaló is, amelyikből 220 egy kiló. Van főzőtök 200-ért, míg fokhagymát darabonként láttunk 70 forintért. Átlagban 150 forint kilója a fejeskáposztának, 200 a karfiolnak.
„Gyümölcsfronton” is van minden, mi szem szájnak ingere: 200 forint a szilva, 250-300 az őszi- illetve a kajszibarack – ez utóbbit csak egy-két helyen láttunk, azt is az apróbb fajtából. Őszibarackból viszont ökölnyi is van, 500-ért kilónként, 200-ért adják a sárga-, 80-ért, a gyönyörű, csíkos héjú görögdinnyét.
Ez lenne tehát a kínálati oldal, fogyasztói részről azonban a kora délutáni órában csak hellyel-közzel jelentkezik fizetőképes kereslet. Egy középkorú hölgy szilvát, barackot mér két vásárlónak, iszik egy kis frissítőt a melegben, majd fáradtan sorolja a tapasztalatait. Városon ma már csupán az idősebb háziasszonyok vállalkoznak a befőzésre, a többiek csemegének vásárolják a gyümölcsöket, kisebb tételekben - mondja. A fiatalok, ha éppen el akarnak tenni télire, a fagyasztóládába „spájzolnak”, de itt ez sem igazán jellemző, hiszen a hipermarketekben szinte egész évben kapható „mediterrán” – spanyol, görög – gyümölcs. – Olyan is az! – sétál közelebb az egyik szomszéd árus. Kóti István keresetlen szavakkal emlékezik meg a bevásárlóközpontok követhetetlen eredetű, de annál ízetlenebb zöldség-gyümölcs kínálatáról, amely a piaci árakat is lenyomja. – Elmennek az emberek élemiszert, kenyeret, húst venni ezekbe a „marketekbe”, s ha már ott vannak, helyben megveszik a zöldéget, gyümölcsöt is, nem mennek a piacra – vezeti le az ok-okozati láncolatot.
Fiatal nő nézelődik előttünk, kb. két kiló gyümölccsel a táskájában. Mádai Józsefné gyakori piaclátogató, de befőzni ő sem szokott. – Annak éri az meg, akinek a saját kertjében terem a gyümölcs – mondja. Mire beszerzem a befőtthöz a hozzávalókat, cukrot, gyümölcsöt, tartósítószert, annyiba kerül, hogy inkább megveszem a  akciósan a boltban a gyümölcs-konzervet. Nagyobb tétel befőttet nem is nagyon tudnánk tárolni a panelban.
Létai Péterné paprikát, paradicsomot vásárol. – Kész a finom lecsónak való, már csak egy kis szalonna, kolbász kell, és lehet készíteni! – próbáljuk megadni a tippet. – Á, nem – mosolyog a hölgy, – lecsót majd augusztusban főzünk, ha olcsóbb lesz a zöldség! Ezt most fogyasztásra viszem.
Ugyancsak nem jellemző, hogy valaki lekvár- vagy paradicsomfőzés céljára vásárolna nagyobb tételben árut. Összességében azonban nem kifogásolják különösebben az árakat – különösen annak fényében nem, amivel a tavaszi jégverések után, meg a hőség miatt riogattak a szakemberek. – Nem olyan méregdrága ez, és végső soron van minden – mondja Mádainé. – A dinnye meg nagyon olcsó 80 forintért.
Az idei dinnyetermés Hajdu Péter kertészmérnök, agrárkutató szerint is bőséges és jó minőségű. Idén várhatóan 200-220 ezer tonna dinnye terem Magyarországon, ami 50-70 ezer tonnával több az előző évinél. A magyar dinnye kétharmadát külföldön adják el, s általában nincs konkurencia vagy árharc a nagyobb termelő országokkal. Az idei időjárás sajátosságai miatt azonban most a hazai termés egy időben érkezett a fő konkurensekével Európa piacaira. A spanyol, görög és olasz szezon 2-3 hetet csúszott, a magyar pedig ugyanennyivel korábban kezdődött, ami túlkínálatot, tehát áresést eredményezett. A kutató szerint a jég- és fagykárok miatt valóban jelentős veszteség érte a magyar gyümölcspiacot – a szilvatermelők például mintegy 50-60 százalékos terméskiesésre számíthatnak. Az almaültetvényeken a szokásoshoz képest feleannyi termés, és komoly, bár az ország egyes területein eltérő mértékű kárt szenvedtek a cseresznye-, málna-, szamóca-, kajszi- és őszibarack-termesztők is. A mérnök úgy véli, a tűrhető fogyasztói árak annak köszönhetők, hogy a hirtelen jött meleg miatt korábban beért a hazai termés, így piacon vannak még a tavaszi import mediterrán gyümölcsök is.