MiNap Online

Nyílt nap a szentléleki ásatáson

2014-07-24 12:33

Rendhagyó „tárlatvezetésre” várják az érdeklődőket július 29-én, a szentléleki pálos kolostornál. Az ásatáson kivételes nyílt nap lesz, ahol az érdeklődők Szörényi Gábor András és Miskolczi Melinda régész segítségével ismerkedhetnek meg a kolostor történetével, s a feltárás legújabb eredményeivel.

A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei délelőtt 10 órakor indítják útjára a „tárlatvezetést”, amely délig tart. Az ismeretterjesztés mellett az érdeklődő kilátogatók bepillanthatnak a feltárás és a dokumentálás munkafolyamataiba is. A program ingyenes, esős idő esetén is megrendezik.



A középkori nevén dédesinek is hívott szentléleki pálos kolostor a Bükk rejtekében található, régészeti kutatása már 1974-ben elkezdődött. Az ásatást akkor Czeglédy Ilona folytatta, túlnyomó többséggel a templom területén. Kutatásai nyomán – Ferenczy Károly vezetésével – megtörtént a romok ma is látható műemléki konzerválása és bemutatása. Munkájuk során kitisztították a kolostornégyszöget is, a látható falakat szárazon rakott kőfallal emelték ki. Az azóta eltelt időben a kolostor területén újabb feltárások nem zajlottak, a romok elfeledve várták sorsukat.

A vadregényes, de jól megközelíthető és magas falakkal álló templomrom Miskolc környékének egyik legjelentősebb és a túrázók körében népszerű műemléke. Turisztikai értékének köszönhetően környezete viszonylag rendezett, a templom mellett lévő, kevésbé látványos kolostornégyszög állapota azonban a Czeglédy-féle, 1970-es években folytatott feltárások óta igen leromlott. Az itt üzemelő turistaház a romok területének egy részét elegyengette, azon murvával fedett rendezvényteret alakított ki. A planírozás során a mélyedéseket szeméttel töltötték fel, az északnyugati oldalon pedig egy aszfaltozott parkolót is kialakítottak. A szabadon maradt romokat az erdő kezdte visszahódítani, területén növények nőttek és megindult a talajképződés folyamata.



A szentléleki kolostor állapotának ügyét egy miskolci önkéntesekből álló csoport, a Csatárlánc karolta fel 2011-ben. Céljuk az volt, hogy a templom területén a diadalív pilléreinek és boltozatának helyreállításával megszüntessék a balesetveszélyt. Ennek a kezdeményezésnek a keretein belül keresték meg a Herman Ottó Múzeumot a kolostornégyszög revitalizálásának tervével – 2012-ben így kezdte meg az intézmény a feltárást.

A júliusban zajló feltárást a korábbi évekhez hasonlóan több, a hazai régészképzésnek otthont adó egyetem (Miskolci Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem) ismerte el tanszéki ásatásának. A hallgatók ebben az évben is aktívan részt vesznek a feltárásban, a dokumentáció készítésének folyamatában, valamint a térinformatikai feladatokban is.



Az idei szezonban folytatódott a kolostor nyugati szárnyának feltárása, melynek során előkerültek a közlekedőfolyosó téglával kirakott padlózatának részletei, és a szerzetesek celláinak feltételezett helye is. További szondákat nyitottak a kolostor nyugati falának külső oldalán, illetve a rendházból a templomba vezető átjáró mentén. Az idei ásatás egyik legnagyobb meglepetése az a két temetkezés volt, melyre a kerengő területén bukkantak. A jelenleg kutatott rétegek – a most előkerült két ezüstpénz alapján is – egyértelműen a XVI. század elejére, a szentléleki kolostor felhagyásának, pusztulásának idejére keltezhetőek.

A feltárás anyagi forrását idén is a Nemzeti Kulturális Alap biztosította.

minap.hu