Gazdaság

Devizadöntés: hogyan tovább?

2014-06-17 12:47

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE

A Kúria döntött, a kormány keménykedik, a bankok panaszkodnak, a hitelesek követelőznek - a következő lépésekre azonban még jó ideig várni kell. Az eddigi nyilatkozatokból és a tegnapi, jogegységi határozatból levezethető forgatókönyveket mutatjuk be.

Nagyon röviden a jogegységi határozat lényege: az árfolyamkockázat áthárítása az ügyfelekre, valamint az egyoldalú szerződésmódosítás nem jogellenes, amennyiben a szerződő ügyfél megkapta a szükséges tájékoztatásokat. Az árfolyamrés alkalmazása azonban jogszabályba ütközik, a bankok kizárólag az MNB középárfolyamát alkalmazhatták volna. (Biggyesszük ide a banki - mára okafogyott - védekezést: a pénzintézetek 2008. augusztusa előtt zömmel maguk is hitelből finanszírozták lakossági kihelyezéseiket, amelyek törlesztő-részletei forintban folytak vissza, így náluk is jelentkezett átváltási költség. Ezzel szemben a Kúria csak azt vizsgálta: a vételi és eladási árfolyam közti különbség eredményezte bevétel mögött volt-e a bankok részéről plusz szolgáltatás? Minthogy ilyet nem talált, tisztességtelen szerződési feltételnek nyilvánította azt.)

Csupán elméleti szinten, de elképzelhető forgatókönyv, hogy végül semmiféle, átütő jogszabályi rendezésre nem kerül sor, így a hiteleseknek, hogy a jogegységi határozatban lefektetett elveket érvényesítsék saját szerződésükre, egyenként kell majd pereket indítaniuk. Jelezzük újra: mindez csupán elméleti lehetőség, amelynek valószínűsége még a nullánál is kevesebb.

Szintén minimális az esély arra, hogy a bankok önszántukból lépjenek bármit is, külső - kormányzati vagy országgyűlési - nyomás nélkül. Ennek pedig nem csupán az az oka, hogy senki nem siet tízmilliárdokkal megrövidíteni magát, de az is: a helyzet, bár sok tekintetben egyértelműnek tűnik, korántsem az. A pénzintézetek a Bankszövetségen keresztül természetesen roppant szolgálatkész tárgyaló partnerei lesznek a kormánynak, ez azonban a részükről talán még a tűzoltásra sem lesz elegendő. Az már most látszik, hogy a kabinet ceruzája nagyon vastagon fog majd, amikor a banki tartalékok (nyereségről évek óta nem beszélhetünk) megcsapolásáról döntenek.

A legvalószínűbb forgatókönyv: a nyári uborka szezonban - amelyet az ellenzék sorai rendezésre használ fel - a kabinet újra felpörgeti a bankellenes kommunikációt. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tegnap már tartott is bemutatót, amelyből megtudhattuk, hogy a bankok: tisztességtelenek, kizsebelték/kifosztották/kirabolták a polgárokat, de a kormány most igazságot szolgáltat. Mégpedig akkorát, hogy a bankároknak egy életre elmenjen a kedve a devizahitelezéstől. (Utóbbi lakossági ügyfelek részére gyakorlatilag már most is lehetetlen, hisz csak az kaphat nem forint alapú kölcsönt, akinek a fizetése hivatalosan devizában érkezik.)

Új elem a Fidesz kommunikációjában, amelyet tegnap este jelentett be Rogán, hogy már nem csupán az ingatlan-vásárlásra felvett hitelekre, de a jelzálog alapú, szabad felhasználású kölcsönökre is kiterjeszti a kabinet az igazságszolgáltatást. Eddig a döntéshozók szigorúan elzárkóztak attól, hogy plazmatévére, nyaralásra vagy autóra felvett hiteleket kiváltsanak - lássuk be, joggal. Azt pontosan nem lehet tudni, mi indokolja az álláspont módosítását, tippünk azonban bőven van. A kabinet - ahogy ezt több más szektorban is megtette - jogi eszközökkel igyekszik a bankrendszer egyes szereplőinek kedvét elvenni a további, magyarországi tevékenységektől. Ehhez pedig ideális eszköz a jogegységi döntésen alapuló törvény, amely a lehető legnagyobb veszteséget okozza a piaci szereplőknek. Ezt pedig úgy (is) lehet kimaxolni, ha az összes létező devizahitel-szerződésre kiterjesztik a jogszabály hatályát.

A kérdés csak az: milyen jogszabályt alkothat ősszel a kétharmad? (Bár korábban azonnali lépéseket ígért a kabinet a jogegységi döntést követően, sőt, Varga Mihály gazdasági miniszter kijelentette: már készen is vannak a jogszabály-tervezetek, Rogán most jelezte: csak az őszi ülésszakon kerül a téma a parlament elé. Talán a véletlenek szerencsés összjátéka csupán, hogy épp az önkormányzati választások előtt ment meg mindenkit a Fidesz.) A kérdésre az automatikus válasz: bármilyet. Kétharmados többség birtokában nincs olyan jogszabály, amelyet ne tudna a kormánypárt módosítani céljai elérése érdekében.

Ami már most biztosnak látszik: kötelezni fogják a bankokat, hogy automatikusan adják vissza a hiteleseknek az árfolyamréssel tisztességtelenül beszedett összegeket. Azonban felmerül egy komoly, jogtechnikai kérdés (erre utaltunk korábban): kik kapják vissza a fent jelzett összeget? A hatályos jog szerint mindössze őt évre visszamenően kellene rendeznie a bankoknak a helyzetet - Rogán azonban arról beszélt korábban, hogy a kezdetek kezdetétől, praktikusan 2001-től, lesz érvényes a visszaható hatályú jogalkotás. (Ez esetben az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem sérül a jogbiztonság ilyen jellegű törvényhozással.) Ez azt jelentené, hogy a pénzintézeteknek minden folyósított hitel után fizetniük kéne, akkor is, ha az adott szerződés évek óta lezárt. Ez összességében akár 100 milliárdos veszteséget is jelenthet a szektornak.
Rogán Antal azt is egyértelművé tette: az egyoldalú szerződésmódosításokat - a kamatemeléseket - nem fogják egyenként vizsgálni, ezt a kérdést is, az előzőhöz hasonló jogszabállyal tisztáznák, természetesen a bankok hátrányára. Magyarul: visszamenőleg eltörölnék az összes kamatemelést, ami akár 300 milliárdjukba is fájna a pénzintézeteknek.

Az árfolyamkockázat áthárításáról is kiérlelt véleménye van a Fidesznek, igaz, ez nem találkozik a Kúria álláspontjával. Rogán ugyanis tudni véli, hogy a bankok senkit nem tájékoztattak megfelelően e kockázat mibenlétéről, így szerinte ez is tisztességtelen. Ez a legsúlyosabb - a jogegységi döntésben nem szereplő - állítás, ami szélsőséges esetben a forint gyengülésének minden következményét a bankok nyakába sózná. Ez már komolyan veszélyeztetné a magyar bankrendszert, mivel megközelítőleg 2200 milliárd forint sorsa múlna rajta. Nehezen képzelhető el, hogy a devizahitelezésben leginkább érintett OTP komoly válság nélkül képes lenne túlélni egy ilyen jogszabályt. Emellett saját magával menne szembe a kabinet ebben az esetben, hisz korábban számtalanszor kijelentették: a devizahitelek rendezésének egyik vezérlőelve, hogy az érintettek nem járhatnak rosszabbul, mint akik forintban adósodtak el. Márpedig, ha a felvételkori árfolyamon és kamatszinten kell törleszteniük a deviza-adósoknak ma is (illetve ennek megfelelő összegeket kapnának vissza), akkor sokkal jobban járnának, mint a megfontolt forint-hitelesek (akiknek negyede úgyszintén komoly bajban van.)

Egy bizonyos: a nyár vezérmotívuma a gaz bankokat legyőző jóságos kormány lesz, amely igazságot szolgáltat a szegény embereknek.



MTI



Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.

Miskolc TV mai műsora

2024-05-16 (Csütörtök)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!