Szociális

Menhely Alapítvány: a hajléktalanok háromnegyede vidéken él

2014-04-30 19:44

ADD TO IWIW FACEBOOK TWITTER LIVE GOOGLE

A hajléktalanok háromnegyede vidéken él - számoltak be a Menhely Alapítvány munkatársai szerdai budapesti sajtótájékoztatójukon, amelyen az idei, február 3-án készített kutatásuk eredményeit ismertették. A Menhely Alapítvány munkatársai szerint az idei felmérés adataiból kitűnik, hogy egyre mélyebb a nyomor, egyre kilátástalanabb a szegények sorsa.

Az úgynevezett február 3-i felmérések sorában az idei immár a 16. volt, 77 településen 257 szolgáltató részvételével szervezték meg.

Az alapítvány szerint a hajléktalan emberek munkába állási, megélhetési esélyei szűkülnek, a kiszolgáltatottságuk pedig nő. Magyarország legnagyobb vidéki városaiban a fedél nélkül élők legalább ugyanannyian, de sok helyen jóval többen vannak, mint azok, akik valamilyen szállásnyújtó intézményben hajthatják fejüket nyugovóra.

Győri Péter, a Menhely Alapítvány elnöke ismertette: a mintegy 11 ezer, hajléktalanok számára fenntartott férőhelyből 6 ezer a fővárosban, 5 ezer a vidéki városokban található. A felmérés napján 85 százalékosan voltak feltöltve a férőhelyek, az itt tartózkodó hajléktalanoknak pedig országosan 77 százaléka, összesen 10.459 ember válaszolt önként a feltett kérdésekre.

Győri Péter szerint ennyien még sosem vettek részt a kutatásban. Közülük 7228-an hajléktalanszállón laknak, 3231-en azonban az utcán, közterületeken. A fedél nélkül, vagyis az utcán élők közül Budapesten 836 embert kérdeztek meg a szociális munkások.

Az elmúlt évek tendenciáját ismertetve azt mondta: Budapesten évről évre csökken, vidéken évről évre nő a válaszadók száma. Hangsúlyozta azonban, hogy a kutatás nem alkalmas arra, hogy megállapítsák a hajléktalanok számát, csak arra, hogy a minimumszámot állapítsák meg, tehát azt, hogy 2014. február 3-án ez a 10.459 ember biztosan hajléktalan volt.

Szintén a több éves adatsorokra hivatkozva Győri Péter azt mondta: megállapítható, hogy 1999-től 2009-ig folyamatosan nőtt Budapesten a közterületeken élők száma, majd fordulópont következett be és a fedél nélküliek száma több százzal csökkenni kezdett.

Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes nagyvárosokban, ahol sok hajléktalan él, február 3-án többen vagy ugyanannyian éltek az utcán, mint ahány hajléktalan-férőhely van az adott településen. Példaként említette Szegedet, ahol 107-en voltak szállón és 119-en az utcán, Pécset, ahol 264-en voltak valamilyen szállón, míg a közterületeken 483-an. Hasonló arányokról szólt Debrecen, Szolnok, Miskolc, Nyíregyháza vonatkozásában is.

A válaszokból kiderült: 12 hajléktalan közül egynek volt rendszeres munkája, ez a válaszadóknak mindössze 8 százaléka. Tíz hajléktalan közül kettőnek volt alkalmi munkája, tíz hajléktalanból három él gyűjtögetésből, kukázásból, minden ötödik hajléktalan kap önkormányzati támogatást, és minden tizediknek nincsen semennyi pénze. Tízből 2-3 hajléktalant tart a környezete romának, vagy mondta már ezt róla. Győri Péter szerint hátrányos a hajléktalanok munkaerőpiacon való elhelyezkedése szempontjából, hogy tízből hat hajléktalan elmúlt már 50 éves, és minden második hajléktalannak legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van.

Az adatsorból kiderült az is, hogy tíz fedél nélküli közül négyen még nem voltak hajléktalanok egy évvel korábban. Ehhez hozzátette a múlt évi adatsor egyik kérdését: 2013-ban tíz hajléktalan közül három gondolta azt, hogy fog még lakásban lakni.

Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány munkatársa arról beszélt, hogy a felmérés során mindig megkérdezik a válaszadókat arról, hogy januárban mennyi jövedelmük volt és ezt összevetik a Központi Statisztikai Hivatal szerinti élelmiszernorma összegével. Ebből az látszik, hogy míg 2006-ban átlagosan kétszer annyi jövedelme volt egy hajléktalannak, mint amennyibe az élelmiszernorma került, 2012-ben 28.736 ezer forint jövedelemmel szemben a norma 23.050 forintot tett ki, 2014-ben pedig az átlagos 31.491 forint jövedelemnél a norma az előző évi indexált adata szerint 25.363 forint volt.

A jövedelmekről szólva elmondta: 2006-ban a hajléktalanok 40 százaléka jutott munkajövedelemhez, idén 32 százalékuk.
Győri Péter ehhez hozzátette: a közfoglalkoztatás megjelenésével azt tapasztalták, hogy 8 százalékkal nőtt a múlt évihez képest a jövedelemhez jutók száma és ezzel arányosan csökkent a segélyben részesülőké. Csökkent ugyanakkor 10 százalékkal a rokkantnyugdíjasok száma. Összességében úgy vélte: 2009-2010-ig csökkentek a megélhetési, munkához jutási lehetőségeik a hajléktalanoknak, azóta pedig stagnálás figyelhető meg.

MTI



Az értékeléshez be kell jelentekeznie.

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be vagy regisztrálj.

Legyél te az első hozzászóló.

Miskolc TV mai műsora

2022-09-28 (Szerda)
Nincs műsorkiírás erre a napra... nézzen vissza később!